Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-01 / 31. szám

801. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 802 lasztás megerősítendő volt, de mert 4 tanú igazolja, hogy egy választó több alkalommal a másik szóban levő jelölt, törvényben tiltott becsmérlése által a választás eredményét — minden valószínűség szerint — befolyásolta, tehát ez az egyháztag, ki a korteskedésnek ezen egyik aljas nemét űzte, a költségek megfizetésében elmarasztaltatott, s az illető elmarasztalt fél gyűlésen jelen levén, ebbe bele is nyugodott. A második ügy: a gelénesi lelkészválasztás ellen benyújtott panasz és vádban már egyszerűbb lefolyással hozatott meg az Ítélet. Ennél ugyanis a szavazó bírák egyező nyilatkozata alapján a választás — minden körülírás vagy megjegyzés tétele nélkül — erősíttetett meg, minthogy semminemű oly korteskedés, vagy visszaélés, mely a választás mostani eredményét befolyásolta s így kétségessé tette volna, beigazolva nem lett, s így a panasztevők — a költségek fejében az esperesi hivatalhoz előlegesen beküldött — 50 forint erejéig elmarasztaltattak. Az aztán a kérdés kérdésének egyike — mely szinte eldöntésre vár — vájjon az előlgesen beküldött 50 forintot meghaladó költség összege bevehető-e a marasztalt feleken, avagy nem ? A gelénesi ügynél ugyanis a küldöttség háromszori munkálatáért napi és fuvardíjakban a szokásos illetmények felszámítása mellett 65 frtos számlát terjesztett elő, és csak 50 forint Ítéltetett meg, holott a vizsgálati és törvényszék tartási költségek a tiszántúli ft. egyházkerületi gyűlés Ítélet hozatalaiban is, a törvényszerű felszámítás alapján, 50 frtnál magasabb összegben is szokott megállapíttatni. És már ezen két lelkészválasztás felett hozott itélethozás részleteit, főleg az elsőét, azon célból írtam le körülményesen, hogy — mint már egy más hasonló alkalommal — rámutassak a »zsinati törvények« 213-ik §-a főpontjában foglaltak nem elégséges voltára, sőt ismételve kifejezést adjak azon egyéni felfogásom és véleményemnek, miszerint itt az van előírva, mily módon lehet akként korteskedni, hogy dacára a korteskedés által befolyásolt eredménynek, a választás mégis megerősítendő. Megerősítendő a választás t. i. ha a megválasztott beismerésben nincs arra nézve, hogy ő maga személyesen, vagy más — legyen az apa, testvér, sógor, rokon — tudtával s beleegyezésével a korteskedés akármely nemével is nem befolyásolta a választás eredményét. Erre nézve már a »Protestáns Egyházi és Iskolai Lap« 1885. évi folyamának 28. és 34-ik számában elmondtam gondolkozás módomat ; most egyszerűen újra hangsúlyozom, hogy a 212. és 213-dik §-ok — mint a melyekre fektethető nagyrészt a lelkészválasztás feletti bírálat és Ítélet — mulhatlanul vagy újból szerkesztendő, vagy legalább oda módosítandó, hogy a választás alá jelöltek tudtán és beleegyezésén kívül mások által felhasznált korteskedési üzelmek is érezhetően és szigorúan büntettessenek. A harmadik törvényszéki tárgy: egy tanító és egyháztanács között felmerült, nagyon is elmérgesedett viszályos ügy volt, mely a legközelebb tartott tavaszi közgyűlés alkalmával az ügy teljes ismeretével bírók, a beavatottak által, minthogy az addig való ügyiratok csakis gyűlés folyama alatt, csak messziről lettek mutatva — előbb törvényszéki, majd meg szerintük arra nem levén kellőleg előkészítve — nem törvényszéki ügynek deklaráltatott, most hát végre valahára oly hosszú idő és vajúdás után kellőleg elkészítve s Ítélet alá megérve levén, törvényszék elé került. Az ítélet, az 5 szavazó bíró közül egynek kivételével ki is enyhébb itéletetet indítványozott, négynek egyező szavazatával, a vizsgáló küldöttség véleményes javaslata értelmében következőleg hozatott meg: A bepanaszolt tanító jelen ítélet jogerőre emelkedése után azonnal a mostani állomásáról más tanítóságra helyeztetik át, s a felszámított költségek fizetésére nézve elmarasztaltatik. A vizsgáló bíróság ezen általa teljesen indokolt Ítélet — föltéve az illető tanító jövőben javulását, tekintve fiatalságát és családját — kegyelemből véleményezte alkalmazni, és a már vizsgáló bíróság által felhozott indokokat vette a törvényszék is Ítéletének alapjául. A törvényszék mindhárom Ítéletére nézve fellebezés lett bejelentve; az utolsót a marasztalt tanító felebbezendi. Á gyűlés lefolyásából, a tanácskozás menetéből, nagy lelki megnyugvással győződhettek meg a jelen voltak, hogy ez az egyházi közélet vezetése és igazgatása körében a komoly méltóság s érdeknélküliség oly kitűnő példájaként magaslik ki, melyre minden igaz lelkű, s vallású és az erkölcs tisztasága iránt nemesen érdeklődő protestáns ember, a jövőbe helyezett erős bizalommal és szép reménynyel gondolhat vissza. Bereg-Som, 1886. julius hó 26. Sütő Kálmán, b.-somi ev. ref. lelkipásztor. A beregi ev. ref. egyházmegye tiltakozó határozati felirata a ft. tiszántúli egyházkerületi közgyűlés által a konventi képviselők választását illető megállapodás és eljárás ellen. »Ferge József egyházkerületi képviselő jelenti, miszerint a Debrecenben f. é. május 3—7. napjain tartott egyházkerületi közgyűlés, dacára annak, hogy nyolc egyházmegye és így a törvényes többség, az egyházi törvény és 1882. év novemberi 341. sz. a kelt egyházkerületi közgyűlés, valamint az egyházkerületi közgyűlés által az egyes egyházak számára kiadott s megküldött »Utasítás« értelmében a konventi képviselőknek az egyházak presbyteriumai általi választását kivánja ; mégis az 1882. évi novemberi 341. sz. a. kelt végzés megváltoztatásával elhatározta, hogy a konventi képviselőket nem az egyházak presbyteriumai, hanem az egyházkerületi közgyűlés fogja választani. S bár e határozat ellen az egyetemes konventre fellebbezés jelentetett be, mégis a konventi képviselők választását foganatosította is. Egyházmegyei közgyűlésünk, midőn sajnosan veszi tudomásul az egyházkerületi közgyűlés e határozatát, mely az egyházi törvény 53. §-a f) pontjának világos rendelkezésével, az egyházkerületi közgyűlés által kiadott »Utasítással* ellenkezik; ugyanakkor kijelenti: hogy az egyházkerületi közgyűlés által választott konventi képviselőket törvényes képviselőkül el nem ismeri, e határozatát az egyházkerületi közgyűlés utján a konventi képviselők választásának megsemmisítése végett az egyetemes konventre felterjeszti.* Közli: Sütő Kálmán. RÉGISÉGEK. A zánkai ev. reform, egyház rövid története. (Folytatás.) II. (II. József. A türelmi parancs. Több rendbeli kérvényeik. Az ág. hitvallásúak viszálykodásai. Kölcsönös egyezségek. Templomépítés. Az ág. hitvallásnak elválnak. 1780—1798.) Csakugyan igaza lett 11-dik Frigyes porosz királynak, aki ezt irta II-dik József trónra léptekor minisztereinek : >Mária Terézia nincs többé, a dolgoknak, új rendje í>2