Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-01 / 31. szám

801. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 802 lekezetről és tractusról van a jelentésben feljegyezve. Azon célszerű intézkedés, hogy az egyházak valami kis évi járulékot vegyenek fel költségvetéseikbe, aránylag nagyon kevés helyen talált eddig pártolásra. Pedig ez utakon is, más módokon is mily erővé lehetne tömöríteni a gyülekezeteknek aránylag csekély áldozatjait 1 No de ne panaszkodjunk; mert ha igaz is, hogy a hazai protestáns árvaügy még nincs eléggé felkarolva, de az is igaz, hogy az »Országos protestáns árvaegyesiilet« mindenét azon vallásos buzgóságnak köszöni, melynek érzéseit a szeretet Istene fakasztotta, s virágait az érlelte a legszebb gyümölcscsé : a részvét és könyörület cselekedetévé. Legyen a mi Urunknak Istenünknek áldása kettős mértékben e szép intézeten ezután is! Sz. F. A beregi ev. reform, egyházmegye közgyűlése. A beregi egyházmegye nyári közgyűlése Peterdy Károly esperes és Uray Imre egyházmegyei gondnok urak kettős elnöklete alatt folyó julius hó 20-dik és 2i-dik napján — törvényszéki ülés kapcsában — tartatott meg. A gyűlés tárgyai közül első helyen említendő az időközi szavazatbontások mellett megválasztott egyházmegyei tanácsbíró tiszt. Janka Gyula barkaszói lelkész úr felesküvése és hivatali székének elfoglalása; nagyon találó, szerény és visszatartózkodó egyéniségéhez s jelleméhez méltó volt, rövid ugyan, de tartalmas ama nyilatkozata, mely szerint ezen megválasztatást magára és illetve eddigi közhivataloskodására nézve megtisztelőnek tekintvén, a közbizalom nyilvánulásának engedni kötelességének tartja. Nem fog ugyan nagy hanggal és bő beszéddel — mint a melyet a közügyek előbbvitelére maga részéről eddig is felesleges, sőt sokszor hátrányosnak itélt — folyni be az ügyek tárgyalásába, hanem e helyett azt igéri, hogy igaz lelkiismerete s tiszta meggyőződése szerint, az egyházi törvények jól felfogott szelleméből és irányzatából indulva ki, szentelendi minden szellemi tehetségeit és testi erejét egyházi közügyeink előmozdítására úgy a tanácskozás asztalánál, mint az azon túl teljesítendő, sokszor nagy kellemetlenségek és fáradságos munkálatokkal egybekötött szolgálatoknak végbevitelére. Ez volt az új egyházmegyei tanácsbiró nyilatkozatának összevont tartalma, melyet a közgyűlés legszívesebben hallott azon férfiú ajkairól, ki mint jegyző eddig is feltűnés és vezérszerep játszásának kierőszakolása nélkül szolgálta egyházmegyénk érdekeit 1 Nem is maradt a jelen volt közönség adós az elismerés és méltánylás kifejezésével, a mennyiben általános és lelkesült »éljeti«-ek hangoztatása fogadta és ültette bírói székébe az új tanácsbírót. Szeretve tisztelt kartárs 1 légy itt is szívből üdvözölve általam ! Majd az egyházmegyei közpénztárnoki hivatal betöltése végett több ízben megrendelt szavazás körüli eljárás eredmánye került közgyűlés elé. Ezen szavazás azért különösen érdekes, hogy az első szavazás alkalmával legtöbb szavazatot nyert három lelkipásztor — kik törvényeink értelmében kijelölendők lettek volna — Írásban jelentették be esperesi hivatalhoz, miszerint a közpénztárnokságot megválasztatásuk esetén sem vállalnák el, mely határozott nyilatkozat következtében egészen új szavazás elrendelése vált szükségessé. Majd ennek megtörténte és a beérkezett szavazatok felbontása után a legtöbb szavazattal megtiszteltetett egyén ismét visszalépett a jelöléstől, minek folytán a sorrendben következett legtöbb szavazatot nyert lelkésztárs kijelölése mellett rendeltetett el a szavazatok beadása, melynek jelen gyülésünkön kihirdetett eredménye kellemesen és jól esőleg hatott a nagy közönségre, mivel a beérkezett 62 szavazat közül 48, mond negyvennyolc (a megválasztott kedvenc száma) szavazattal tiszt. Varga József macsolai lelkipásztor társunk lett megtisztelve, ki is a gyűlésen jelen levén — az eskü letételére felhivatott, s engedve a közbizalom nagymérvű nyilvánulásának, a közpénztárnoki esküt letette, a gyűlés által zajos és lelkesült éljenzésekkel üdvözöltetett ezen terhes és roppant felelősséggel összekötött hivatal elvállalására történt maga elhatározása azon derék férfiúnak, ki eddig magát a közügyekbeni résztvevéstől — szerintem ennek hátrányára — következetesesen távol tartotta. Régi barátod ez alkalommal is szívesen szorít veled kezet, Istentől türelmet, kitartást s főleg higgadtságot kér a most vállaidra vett nagy horderejű állás hív és kifogástalan betöltésére. E közben esperesi hivatal által az 1886. évre öszszeállított domesztikai járulékok főtabellája bemutattatván, azaz 1885. év konventi utasítás 36. §-a rendelkezése szerint a netaláni felszólamlások megtétele céljából, közszemlére tétetett ki. Majd egyházkerületi képviselők egyike indítványt tett, hogy a tiszántúli ft. egyházkerület legközejebbi gyűlésének azon határozata és eljárása ellen, mely szerint a konventi tagok választási jogát 8 egyházmegye e tekintetbeni határozott kívánalmának dacára nem adta meg az egyházak presbyteriumainak, hanem azokat maga, az egyházkerületi közgyűlés választotta, a főt. superintendencia utján a valóságos konventhez határozat alakjában tiltakozó felirat intéztessék. Nemkülönben tárgyaltatott a dunántuli ev. ref. egyházkerület gyűlése jegyzőkönyve nyomán a nagym. m. kir. minisztériumnak 1885. ápril 9-én a püspöki felterjesztésre érkezett következő tartalmú leirata, mely szerint a pénzügyminiszter a dunántuli ev. ref. egyházkerület terén működő adófelügyelőket utasította, hogy azonnal intézkedjenek, miként a kir. adóhivatalok a ref. lelkészek és tanítók terhére előirt illeték egyenértéki tartozás fizetését első izben mindig az illető egyházak gondnokaitól, illetve általuk az egyházaktól követeljék; e célból az évnegyedenként lejárt illeték egyenérték fejében fennálló hátralék 8 nap alatti befizetésére mindenkor felhívást intézzenek az egyházak gondnokaihoz stb. Ezen m. miniszteri intézkedés foganatosítása végett ugy a ft. superintendencia, mint a beregmegyei adófelügyelőség megkéretni határoztatott. Kisebb-nagyobb fontosságú helyi ügyek letárgyalása s elintézése után kezdetét vette a törvényszéki ülés, melynek is három tárgya volt azon sajátságos körülmény mellett, mely szerint a törvényszéknek mindenik ügynél másként kellett alakulnia, mivel egyik ügyben egy vagy több, másik ügyben más tanácsbiró nem folyhatott be szavazatával az Ítéletre. Első törvényszéki tárgy — mely egy egész hosszú nyári délutánt vett igénybe — a cs.-papii lelkészválasztás ellen beadott vádak elbírálása s az azok feletti ítélet hozás. Itt már azon feltűnően jellemző eset adta magát elő, hogy a szavazóbírák — egynek kivételével — mindenike, szavazata indokolására jegyzőkönybe vezettetni kívánta, hogy miután a vizsgálati jegyzőkönyvben foglaltakból nem derűi ki, hogy megválasztott lelkész tudtával és beleegyezésével történt volna korteskedés, tehát a zsinati törvények 213. §-a főpontja értelmében a vá-