Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-18 / 29. szám

923 PROTESTÁNS indítványnak szónoka, ki kifejezte, hogy bár az állam egyház szervezetében sok nehézség állja útját az egyesülésnek, de ha e nehézségeket egyezkedés útján el lehetne oszlatni, a szabadegyház kész az általa is óhajtott unió kérdését tárgyalás alá venni. A közgyűlés egyhangúlag ez értelemben határozott. Lesz-e az egyesülésből valami, azt bajos volna előre megmondani, kivált ha meggondoljuk, hogy a két egyház között főként azon államjogi viszony von válaszfalat, hogy a skót egyház államegyház, a skót szabadegyház pedig teljesen autonom institutio. A másik figyelemreméltó egyesülési törekvés az angol baptisták és congregationalisták között merült föl. A mozgalom a baptisták köréből indult ki s a másik felekezet készsége folytán annyira előhaladt, hogy ez évi közgyűléseik végeztével, Londonban közös meetinget tartottak. Az elnöklő dr. Williams, baptista lelkész, ál'alanos helyeslés közben azon gondolatnak adott kifejezést, hogy a két felekezet annyira közös célra és hasonló alapon küzd, miszerint csudálni lehet, hogy már eddig is nem tétettek lépések az egyesítésre. Áz egyesülés eszméjét lelkes szónoklatokban fejtegették dr. Conder, Angus, White és dr. Parker, kiknek nevei a continensen is ismeretesek. Megbeszélték a külmisszió terén való közös működés főbb elveit is, s azután az elnök indítványára kimondották, hogy jövőre minden 4-dik évben, mint a görögök Olympiában, közös gyülekezéseket tartanak. Végre amerikai különlegesség gyanánt fölemlítem az azon egyetemes egyházi congressust, mely május 27-én Ohio állam Cleveland városában tartatott. Részt vettek benne episkopalisták, congregationalisták, baptisták, methodisták, presbyterianusok, universalisták, unitáriusok, sőt egy ülésben, midőn a »vallás és a nyilvános iskolák* kérdéséről volt szó, a clevelandi róm. katholikus püspök dr. Gilmour, is megjelent és beszédet tartott Érdekes tárgyak voltak szőnyegen pl. : »Az egyház lényege és jellemző tulajdonságai.* »A munkás osztály bizalmatlansága az egyház iránt.* »A modern világ vallási szükségei városon és falun.« »A pogány misszió* stb. Részletes vitákba nem bocsátkoztak, hanem az elvi fejtegetésnél maradtak; minden kérdésnek külön előadója volt s azon kívül egy-két nagyobb felszólalás történt az egyes tárgyaknál A folyó évi egyetemes congressus már második volt e nemben. Sz. F. A theologusok szama a nemet egyetemeken legújabb időben feltűnően megszaporodott. Bizonyítékul álljanak itt a számok: 1875-ban volt 2187, 1879, 1959 és 1885-ben 4840 prot. német theológus. Berlinben most 600 theológus van, mig tiz évvel ezelőtt csak 170 volt; Lipcsében 699, tiz évvel korábban 379 ; Halléban 598, korábban 218 ; Erlangenben 402 tiz év előtt 154; Greifswaldban 327, korábban 50. Legkisebb a theologusok száma Heidelbergben, hol most 65 van, mig tiz évvel korábban csupán ?\ volt. Pozitivista zarándoklás. Comte Ágost, a nagy francia bölcsész halála után tanítványai és követőinek az a része, a mely híven ragaszkodott a mester hagyományaihoz, nevezetesen még a bölcsész életében megalkotott s általa vezetett szertartásokhoz, melyek a bölcsészeti iskolának egyház-felekezeti szint kölcsönöznek, Párisban Comte egykori lakását a Monsieur-Le-Prince utca 10. száma alatt gyülekezői helyül megtartotta, s ott tartja szertartásos összejöveteleit, felolvasásait, stb. Mult vasárnap, mint a Comte naptára szerinti Szent-Pál napján, mintegy 30 angol orthodox pozitivista zarándokolt oda, Harrison Frigyes, a »Times* munkatársának vezetése alatt. ÍZI ÉS ISKOLAI LAP. _ 921 Az angol vendégeket az anyaegyház jelenlegi vezetője Lafitte fogadta. A bölcsész mellszobrával s imádottjanak Vaux asszonynak arcképével díszített helyiség megtekintése a Pere Lachaiseba indultak Comte Ágost, Vaux asszony s több, Comte Ágost által az emberiség úttörői gyanánt megnevezett, ugyan-e temetőben fekvő nagy férfi sírjának megszemlélésére. A találkozást végül lakoma zárta be, melyen a pozitivizmus haladásért, Anglia és Franciaország egyesüléseért ürítettek poharat. Látni való, hogy az angol orthodox pozitivisták, kikhez tartozik többek közt Chamberlain, Morley János, Írország minisztere is, híven akarja fenntartani a kapcsolatot a Comteféle hagyományokkal. E hagyományok európaszerte több nevezetes embert fűdnek a francia pozitivizmus köré azoknak száma pedig, a kik a pozitivizmusnak, habár nem az érintett orthodox formájában, tisztelői, igen nagy. Sz. F. IRODALOM. Magyar irály tan, polgári és tokon-islcolák szamára, irta Nóvák Sándor főv. tanar, Budapest, kiadja Kókai Lajos, ára I frt 20 kr. A polgári iskolák szamára kijelölt irálytani tananyagot sokan feldolgozták már, de azért igazi jó tankönyvünk e nemben sem volt még. Környei-Gyulai könyve az anyag beosztásában aránytalan, mert mig az irálytant és szerkezettant felszínesen, úgyszólva futólag tárgyalja, a közéleti fogalmazványokat, különösen a leveleket, az unalomig hosszadalmasan részletezi; e mellett meghatározásai néhol nehézkesek, sokszor nem is szabatosak s általában az egész könyv irálya nem elég könnyű a polgári iskolák fejletlen elméjű növendékeinek. A dr. Gőz J. kézi könyvében nagy haladás mutatkozik a Gyulayéké fölött, de helyenként erre is ráférne a javítás, mind az irályi simítás, mind a meghatározások könnyítése tekintetében. Örömmel constatáljuk, hogy a Nóvák tankönyve minden általunk ismert polgári iskolai irálytanon túl tesz. A tanterv ezen utasítását: »a mondattan áttekintése, általános irály tan és szerkezettan kiváló tekintettel a közéletben előforduló fogalmazványokra*, céltudatosan fogja fel és paedag. gyakorlatra valló ügyességgel tartja szem előtt. A mondattan összefoglalását, nem veszi be könyvébe, mert azt az előbbi években elsajátított ismeretek alapján magának a tanárnak és élőszóval kell végezni. Nagyon helyesen. Minek kinyomatni az irálytanba egy új s összezsugorított nyelvtant? A szerkezettanba a leíró, elbeszélő és értekező előadásokhoz a szónokít (rábeszélőt) is felvette, a mi nézetünk szerint is igen helyesen, mert a polgári iskolákban ennek tanítására külön év nem fordítható, (mint pl. a gimnáziumban) s mert a tanterv is általános irálytant követel. Ez újítás (mert az eddigi kézikönyvekben a szónoki előadásról szó sincs) azt hisszük, nem válik kárára a munkának. Nem célunk bírálatot írni, de néhány megjegyzést még tennünk kell. Felfogása helyessége mellett kidolgozása ügyességét sem hallgathatjuk el. Világosan, könynyedén, sőt mondhatni, vonzóan van irva. Első részben ! az irály, még pedig előbb az egyszerű, azután a szép irály kellékeit tárgyalja, ez utóbbi fejezethez csatolva a verstant. Mindenik pontban biztos kézzel választja ki a lényegest és tapintattal mellőzi a lényegtelent. E fejezetben csak azt helytelenítjük, hogy az egyszerű irály kellékei közül a szabatosságot mellőzi, illetőleg az értelmesség címe alá foglalja, s a vidékiesség hibájáról, tehát sem a tájszólásokról sem a tájkiejtésekről egy szóval sem 1 tesz említést. A szép irályról szóló fejezetben a képek