Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-18 / 29. szám

801. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 802 a bizottsági tagoknak, valamint az adakozóknak megküldessék. Kelt Uj-Tátrafüreden, 1885. évi augusztus hó 17-én. — Dr. Lumniczer Sándor, elnök. — Dr. Jármay László, jegyző. KÜLFÖLD. Vallasi gyűlések az angoloknál. Külföldi protest. egyházakban, főleg az angoloknál, nagyon fejlett az egyesületi élet. Rendkívül sok a száma a különböző egyházi és vallasi egyesületeknek, melyek a vallás-erkölcsi élet tökéletesítésének szent munkájában fáradoznak. Gyiilésezésük ideje rendesen május és junius hónapokra esik. A végtelen sok »society« gyűlései közül néhány minket magyarokat is érdekel. »A brit- és külföldi biblia-társasági, ez évi gyűléséről mar egyik májusi számunkban megemlékeztünk, kiemelve a beküldött »report« azon passusát, mely a biblia-terjesztés és árusítás ügyéről a budapesti országos kiállításon oly kedvezőleg nyilatkozott. A társaságot a mult évben nagy csapás érte: elvesztette világhírű elnökét, lord Shaftesburyt, a nagy humanistát. Shaftesbury páratlan ember volt: óriási vagyonával, magas rangjával, nagy tehetségeivel egészen a keresztyénség ügyének élt. A májusi »meeting«-eknek állandó alakja, rendesen elnöke volt, nemcsak a bibliai-társaságban, hanem minden tekintélyesebb vallási és egyházi társulatban és egyletben. A vallási kezdeményezéseknél első és legnagyobb aláiró, a gyűléseken állandó »chairman« (elnök), a jó példában folyton előljáró, ki magyar prot. egyházunk iránt is meleg érdeklődést tanúsított s a most szőnyegen forgó magyar bibliafordítás ügyének is lelkes híve, sőt kezdeményezője volt. A vallásos társaságok jelen évi ülésein a nagy egyházi ember iránt ezrek szívében visszhangozott az emlékbeszédtartók kegyeletes érzése és az érdem magasztalása, melylyel nagy halottjuknak adóztak. — A biblia-társaság szóban forgó gyűlésén mély benyomást keltett továbbá az oxfordi egyetem egyik hires szanszkritistájának, dr. Monier-Williamsnek beszéde, melyben a Buddhismusnak a keresztyénséghez való viszonyát fejtegette. Többek között ezeket mondá: »Negyven év óta tanulmányozom teljes erővel és odaadással a kelet szentkönyveit s merem állítani, hogy azoknak egyik főgondolatjuk, ne mondjam refrainjök, mely a braminok Vedájában, a szavák Puranajában, a mohamedánok Koránjában, a parszok Zendavesztájában, a buddhisták Tripitakajában, a chinaiak Kingjeiben állandóan ismétlődik: a cselekedetek által való megigazulás. A mi bibliánk pedig eleitől végig folytonos protestálás ez elv ellen. A biblia is követeli a jó cselekedeteket, s talán még nyomatékosabban és szigorúbban, mint amazok; de a jó cselekedeteket a hit gyümölcsének, a hálás szív természetes kifolyásának tartja. És ez az igazság, melyről meg kell győznünk a világot. A biblia terjesztése által mi meg akarjuk tanítani a hindukat, buddhistákat és mohamedanusokat azon nagy igazságra, hogy csak egy szent könyv, csak egy evangélium van, melyre életünkben és halálunkban támaszkodhatunk s ez a biblia, az ^egyedüli örvendetes iizenet«, mely nekünk Jézus Krisztust Megváltóul hozta és adta a mennyei Atya kegyelméből.* A vallásos iratokat terjesztő társaság (Tractat society) az idén a 87-ik közgyűlését tartotta. Ez is óriási társulat, melynek az a célja, hogy kisebb-nagyobb épületes könyvekkel, kegyes olvasmányokkal lássa el a nagy közönséget. Az angol faj nagy ereje, mondhatnám világhódító szelleme ezen társulat szervezetében is nyilatkozik, midőn nem éri be azzal, hogy csak nemzete nyelvén terjessze a valláserkölcsi eszméket, hanem a földnek majd minden nyelvére lefordíttatja kiadványait. E törekvésben van valami imponáló, van valami tiszteletet parancsoló, de egyszersmind a nagy erő aberratiója is eltagadhatlan. Itt vannak a magyar nyelven megjelent kiadványai : részben valóságos gyöngyök (pl. A zarándok útja), részben becses építő olvasmányok, melyeket, ha szerencsés kéz ültetett át nyelvünkre, bátran adhatunk népünk kezébe. De a magvas kalászok között mennyi az üres szalma, s a haszontalan pozdorja! — Miért ? Mert nincsenek a kiadványok a népek nemzeti géniuszához idomítva, mert a mi gyönyörködteti a skót és angol embert, hidegen hagyja sőt csömörbe ejti a magyart. Aztán azokhoz a magyar fordításokhoz is sok szó férne és telnék tőlünk is, ha ex thesi akarnánk a kérdéshez szólni. Elég hozzá, hogy e nagy pénzű és széles kiterjedésű társaság ez évi gyűlése is fényes bizonyítéka volt annak, mily nagy szüksége van a keresztyén népnek vallásos olvasmányokra. A mult évben 576-féle új kiadványt bocsátott közre, legnagyobb részben a szokásos 177 nyelven, melyeken iratai meg szoktak jelenni. Rendes és rendkívüli bevételei 2 millió 127 ezer és néhány száz forintra, kiadásai 2 millió 9 ezer s néhány száz forintra rúgtak. A forgalom gyarapodása az előző évhez képest 40 ezer frt. A gyűlés rendkívül látogatott volt, s leül -fényét nagyban emelte azon néhány száz gyerekből álló chorus, mely a programm egyes számai között szent énekeket énekelt. Szintén nagyszabású angol egyesület a londoni városi misszió-társaság (city mission society), melynek az a célja, hogy a főváros és a többi nagy városok műhelyeiben, közhelyein, utcáin stb. hirdettesse és terjesztesse az evangéliumot. A társaság 463 misszionáriust és evangélistát foglalkoztat, kik a városokban széllyeljárva bibliát magyaráznak, igét hirdetnek, iratokat terjesztenek, meetinget rögtönöznek s több ehhez hasonló foglalkozás által ébresztik s erősbítik a valláserkölcsi érzületet. A közgyűlésen bejelentetett, hogy a társaság a mult évben 577 és fél ezer frtot gyűjtött s 500 ezer frtnal többet adott ki e célra, hogy jövedelmei 70 ezer frttal szaporodtak az előző évihez képest, hogy a 463 evangelista most már, különösen a socialista-anarchista mozgalmak közepette, nem elégséges a nagy feladatok megoldására stb. stb. Mellőzve most a többi társulatok »meeting«-jeit, nem említve a »high church« a »fry church®, a methodistak és a baptisták külmissziói gyűléseit, még három érdekes egyházi mozgalomra vessünk futó tekintetet az angolul beszélők földén. Elsőül említem a skót állami- és skót szabadegyház egyesítésére irányuló mozgalmat. Az eszme már néhány éves, irodalmi megvitatása lapunk egyik téli számában ismertetve is volt, egyik Edinburgban időzött candidatusunk levelében. Most az egyházi főgyülésen mindkét egyházban tárgyalás alá került az ügy. A skót (állami) egyház egyetemes gyűlésén dr. Charteris formulázta és indokolta az indítványt, kiemelve, hogy az egyesülésből erőgyarapodás és nagyobb tevékenység várható. Adatott be ellenindítvány is, mely helyesli ugyan az unio-törekvést de nem látja opportunusnak most e kérdés feszegetését. A közgyűlés beható vita után elfogadta az unióra vonatkozó elvi indítványt s kimondta az egyesítés előmunkálatainak megindítását. A skót szabadegyház egyetemes közgyűlésén dr. Rainy az edinburgi theol. fakultás nagy tekintélyű igazgatója (principal), volt az