Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-07-18 / 29. szám
919 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 920 birtokos, 15 holdon alóli birtokosok száma tehát meghaladja a 2 milliót, s csak 400 ezer birtokos van olyan, ki 15 holdon fölül bír. A vértesaljai egyházmegyében 1850-ben, 2000 lélekből álló egyházban mint Csákvár, Seregélyes, egész telkes polgár volt 9—10. Ma van 1—2. Szaporodik azonban birtok eldarabolás folytán az úgynevezett osztályosok — 5 — 6 hold — száma. Ezek lennének hivatva az egyházi teher tekintélyes részének emelésére, de a melyet emelni nem bírnak. Ne ejtsük el tehát a kölcsönbiztosítás ügyét, hanem a biztosan reménylhető jövedelmet fordítsuk egyházaink kiadásainak segélyezésére. Másodszor a konvent, földhitelintézet által akarja kezeltetni a biztosítási pénzt. Mi, minden egyházmegyével magával kívánjuk kezeltetni saját pénzét, következő tervezetek szerint: 1. A biztosításba befoglaltatnak Magyarország területén levő minden reform, vallású egyházak, egyházi és iskolai épületei. 2. Minden egyház megbecsüli elöljárói által, az egyházi épületek biztosítandó részeit. Ezen becsüt felülvizsgálja az egyházmegye bizottsága. 3. Az épületek becslése minden 5 évben újonnan eszközöltetik. A hol azonban bármi okból időközben értékváltozás történik az épületeken, az azonnal jelentendő az esperesi hivatalnak. 4. Biztosítási díj 100 forint után: aj nád, szalma 1 frt, — b) fa-zsindely 60 kr, c) cseréppala 40 kr, — d] érc 20 kr. Ez a díj azonban lejebb is szállítható. 5. A biztosítási díj fele, az esperes kezéhez fizetendő, ki azt takarékpénztárba elhelyezi. Másik felét minden egyház maga részére helyezi el takarékpénztárba. A befizetett biztosítási évi járulék 3 évig tőkésíttetik, a mennyiben kártérítésre fel nem megy. A negyedik éven kezdve 2O°/0 -ot az évi befizetésből minden egyházmegye felhasználhat azon szükségek fedezésére, melyeket az ideig a gyülekezetek teljesítettek. A gyülekezetek pedig a 2o°/0 -ot saját szükségeik fedezésére használhatják fel. Ha évek teltével a befizetett évi járulékból nagyobb összeg áll elő, 2O°/0 -nál nagyobb százalék felhasználása engedélyezhető. 6. Azon egyházak, melyek valamely biztosító-társasággal kötelezettségben vannak, ezen kötelezettség letelte után lépnek a kölcsönbiztosításba. 7. A tűzkár 3 nap alatt az esperesnek jelentendő. A kár felvétele 3 bizalmi férfi által történik, kiknek egyike az esperes, vagy annak megbízottja, másikat az egyházmegye közgyűlése 5 évre választja, a harmadikat a kárt vallott egyház küldi ki. 8. A konvent 3 tagu bizottságot nevez a maga kebeléből, mely bizottsághoz a kerületi elnökség utján, minden egyházmegye köteles felterjeszteni a területén levő biztosított egyházi épületek becsértékét, mint szintén megnevezi az összeget, melyet az egyházmegye gyülekezetei a biztosított épületek után fizetnek. Ezen adatok alapján elkészíti azon kulcsot, melyszerint kár esetén, az egyes egyházmegyék a kártérítéshez járulnak. 9. A felvett kárt minden esperes, a kerületi elnökség utján 3 nap alatt felterjeszti a konventi bizottság elnökéhez, ki a megállapított kulcs szerint azonnal tudatja az egyházmegyék espereseivel, az egyházmegyéjükre eső kártérítési összeget, melyet minden esperes felküld a konventi bizottság elnökéhez, melyből a kár 14 nap alatt kifizettetik. 10. A kár felvételére kiküldött bizalmi férfiak, mérsékelt fuvar- és napidíjat kapnak. 11. Az egyházi hivatalnokok, az egyházi épületekben levő ingó javaikat ezen intézetnél biztosíthatják. Koncz Imre, vértesaljai ev. ref. esperes. Az „Egyházi Törvények" némely pontjainak alkalmazásához. »Az egyházközségi közgyűlés hatáskörébe tartozik, a presbyterium által ujabb teher kivetése, kölcsönügylet megkötése iránt eléje terjesztett javaslat feletti határozás.« »Ha a presbyterium a szokott adókulcsot megváltoztatni akarja, vagy uj és az eddiginél nagyobb adó behozását látja szükségesnek : az ily adónak arányát (mint a 20-dik § c) pontjában megszabva van) indokolt jelentése mellett, helyi egyházközsége, illetőleg az egyházmegye véglegesen döntő Ítélete alá bocsátja.* Igy szól az »Egyházi Törvények* 20-dik § c) pontja és 233- §-a. Ágyán a fiúk iskolájának tantermét szűknek találták az itt f. é. január hó 5-én megjelent egyházmegyei iskolalátogatók (dékánok). Jelentésük folytán az egyházmegye ápril hó 2-ik napján tartott közgyűlése jegyzőkönyvének 13-ik lapján, ki van tüntetve, hogy »Ágyán a tanterem szűk.* Á közgyűlés pedig komolyan utasítja az egyházak elöljáróit, (nemcsak Ágyán találtak a dékán urak hiányokat), hogy a dékáni jelentésekben kitüntetett hiányokat orvosolják. Nem kapott ugyan az ágyai presbyterium sem egyházmegyei külön végzést, sem esperesi meghagyást arra nézve, hogy a fiúk iskolájának tantermét bővíttesse ki; minthogy azonban az egyházmegye jegyzőkönyvében világosan ki van tüntetve, hogy ez a tanterem szűk s minthogy komolyan utasíttatnak abban az egyház elöljárói a kitüntetett hiányok orvoslására: nem vette az ágyai presbyterium puszta szónak ezen utasítást, hanem azonnal, a mint a nyomtatott egyházmegyei jegyzőkönyv megjött Ágyára, összeült és elhatározta, hogy a szünidő alatt ki kell bővíttetni s minthogy egyébb hiányok is vannak a fiúk iskolájánál: azokat is orvosolni kell. 57*
