Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-18 / 29. szám

869 906 Ez az orvoslás azonban rendes egyházi adóból és az egyház f. évi egyébb jövedelmeiből nem eszközölhető, mert 416 forinttal megy többre így az egyház ez évi kiadása, mint az, az év elején készült előirányzatban fel van véve. Ez összeget tehát ki kell vetni most úgy, hogy néhány legvagyonosabb egyháztag fizessen 3 forintot s aztán a többiek — vagyoni állásukhoz mérten — fizessenek 2 frt 50 krt, 2 frtot, I frt 50 krt, 1 frtot, 80 krt, 40 krt és 20 krt. Kérdés: tartozik-e a presbyterium ezen határozatát az egyházközségi közgyűlés elé s aztán az egyházmegyei közgyűlés véglegesen döntő ítélete alá bocsátani ? E kérdésre én határozottan nemmel felelek, ha a 233-ik §-nak akár szószerinti értelmét, akár szellemét nézem. E §-ban szokott adókulcs megváltoztatásáról, uj és az eddiginél nagyobb adó behozásáról van szó ; az ágyai presbyterium fenntemJített határozata pedig, az itt nem is ez év elején, hanem 15 évvel ezelőtt megállapított, tehát már megszokott adókulcsot nem változtatja meg, sem uj és az eddiginél nagyobb adót nem hoz be. Adó alatt csak olyan kivetés érthető, mely minden évben előfordul, amelyet tehát, a szokott módon, minden évben fizetni kell az egyháztagoknak. Ha tehát én, mint a presbyterium elnöke, nem terjesztem ama határozatot sem az egyházközségi közgyűlés elé, sem az egyházmegye véglegesen döntő Ítélete alá, nem vétek a 233-ik § ellen. De nem vétek én, ha így járok el a 20. § c) pontja ellen sem, mert: Ujabb teher kivetését teszi ugyan szükségessé a presbyterium határozata; de e határozat egy felsőbb hatósági (egyházmegyei) komoly utasítás folytán jött létre. Hogyan tehetné már azt bármely egyházközség presbyteriuma is, hogy az egyházmegye komoly utasítása folytán csak javaslatot készítsen, ami felett aztán az egyházközségi közgyűlés határozzon ? Nem az egyházközségi közgyűlést utasítja az egyházmegye komolyan az itteni hiányok orvoslására, hanem a presbyteriumot. Ennek tehát nem javaslatot kellett — szerintem — készítenie, hanem határozatot volt kénytelen hozni. A presbyterium határozata pedig nem terjesztendő az egyházközségi közgyűlés elé. Erre nincs §. De nem terjesztendő az ágyai presbyterium ama határozata az egyházmegyei közgyűlés véglegesen döntő Ítélete alá sem, mert: Az egyházmegyei közgyűlés véglegesen döntő ítélete ki van már mondva a f. év ápril 2-dikán tartott gyűlés jegyzőkönyvében. Igaz, látszólag, csak arra nézve, hogy a presbyterium nagyobbíttassa meg a tantermet; de ha ezt komolyan akarja az egyházmegyei közgyűlés, akarnia kell azt is, hogy megadja a hatalmat annak a presbyteriumnak, amelyet komolyan utasított, és pedig »apriori« megadja arra nézve, hogy beszerezhesse azon eszközöket, melyekkel az egyházmegye komoly utasítását foganatosíthatja. Én, tudva azt, hogy azok, akik a mult évben büntetlenül izgattak itt, most is izgatni fognak a presbyterium ellen az ujabb kivetés miatt, állítom, hogy ha a presbyterium határozatát (én körömszakadtig annak tartom azt), mint javaslatot fogom az egyházközségi közgyűlés elé terjeszteni, nem lesz az határozattá s így nem lesz mit terjeszteni az egyházmegye véglegesen döntő ítélete alá, tehát nem lesz a presbyterium által foganatosítható az egyházmegye komoly utasítása, azaz marad a tanterem úgy, mint most van. De úgy marad az, ez évben, akkor is, ha az egyházközségi közgyűlés határozati erőre emelné a presbyterium javaslatát, ha ezt fel kell aztán az egyházmegyére terjeszteni, mert az egyházmegyei közgyűlés őszszel szokott tartatni (de az sem minden évben; 19 év óta tudtommal ötször történt ez), a tanteremnek pedig szeptember i-re már használhatónak kell lennie ; így pedig hozzá kell ahhoz fogni okvetlen julius 5-dikén. Ha nem : nem ? És most szóljunk a nagy fontosságú ügyhöz általánosságban is. X. egyházközségbe be- vagy kidől a tanterem valamelyik fala, szóval használhatatlanná lesz a tanterem tavaszszal az egyházmegyei közgyűlés után kevéssel. A tanterem használhatóvá tételét vagy újból építését nem lehet a már januárban megállapított költségvetésből eszközölni, hanem újabb teher kivetése szükséges erre nézve. Ha az ilyen előre nem láthatólag (mondjuk ezt is: egyházmegyei közgyűlés által — a költségvetés megállapítása s esperesileg történt megerősítése után — kiadott komoly utasítás következtében) felmerült hiányok orvoslásánál ugy a presbyteriumnak, mint az esperesnek a 20-ik § c) pontjához kell magunkat okvetlen tartaniok : akkor az a tanterem nem lehet kész annak az évnek folyamában, legalább nem lesz használható, mert az egyházmegyei közgyűlés csak őszszel erősítheti meg az illető egyházközség azon határozatát, melyet a presbyterium, mint javaslatot terjesztett az egyházközség elé. Vagy minden ilyen egyes felmerült esetben, avagy a tavaszi közgyűlésen kiadott komoly utasításnak foganatosítása végett, közgyűlésre kell összejönnie az egyházmegyének. Ez pedig képtelenség. Még csak azon meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy ha valamelyik egyházközség presbyteriuma az időközben (tehát a költség előirányzat után) felmerült hiányt csak kölcsönvett pénzből orvosolhatja : az ily célból felvett kölcsön, nem olyan természetű »kölcsönügylet megkötése«, mint a miről a 20-ik § c) pontjában említés tétetik, tehát az ilyen kölcsönt felveheti a presbyterium, de sőt fel is kell vennie okvetlenül a 20-ik § c) pontjara, vagy a 233. §-ra való tekintet nélkül. Mennyivel inkább vehet fel, sőt okvetlen kell fel; vennie kölcsönt a presbyteriumnak (ha másként nem lehet) egy egyházmegyei komoly határozat foganatosítása végett. Nulla regula sine exceptionel! Szóljanak e tárgyhoz, kérem, lelkésztársaim ! Agya, 1886. junius 25-dikén. Nagy Sándor, evang. reform, lelkész. ISKOLAÜGY. A felső nép- és polgári iskolai tanítók III. közgyűlése Miskolcon. E tevékeny egyesület első vándor-közgyűlését f. hó 3—5-kén Miskolcon tartotta meg. Örömmel pillantunk végig ez egyesület vidéki szereplésén, mert ezt tanulságosnak és hasznosnak mondhatjuk. Eme fiatal intézmények népszerűsítésére valóban ez a legalkalmasabb esz köz, melyet nevezett egyesület vá'asztott. A vándorközgyűlés egy-egy vidék életében valóságos tanügyi mozgalmat kelt s mivelődési epochát képez. Ha pedig az egyesület a hozzákötött várakozásokat ki birja elégíteni, az esetben jótékony hatása maradandó lesz a felső nép- és polgár iskolákra nézve.