Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-18 / 29. szám

869 902 kárt, 25 ezer forint tiszta haszon mutatkozik egy egyházmegye részére. Ez tapasztalatra épített számítás, melyre mondhatjuk : hátha a következő 21 év más, és pedig kedvezőtlenebb eredményt fog felmutatni?! Épen ezen aggodalom megszüntetésére hozom fel a másik példát, melylyel már nem lehető, de megtörtént esetet mutatok fel, egyik legnépesebb egyházkerületünk, a tiszántúli kerület életéből. Ez a kerület a pesti biztosító intézettel tiz évre szövetkezett. A kerület összes gyülekezetei, 10 év alatt befizettek 78 ezer negyvenkét forint 61 krajcár biztosítási pénzt. Ugyan ezen idő alatt, tűzkártérítésül visszafizetett ez a társulat a kárt szenvedett gyülekezeteknek 29 ezer hétszáznegyvenöt forint 8 krajcárt. Maradt tehát nyereménye a társaságnak 10 év alatt 48 ezer kétszázkilencvenhét forint 52 kr. Ebből az egyházak által fizetett, de most már a biztosító társulat részére nyereménynyé vált 48 ezer kétszázkilencvenhét forint 53 krból, a szerződés értelmében visszaajándékozott a biz tosító társulat a traktusoknak 3810 frt 64 krt, a kerületnek 7623 forint 51 krt, összesen 11 ezer négyszázharmincnégy frt 15 krt. Ezen ajándékozás után a társulat nyereménye 36 ezer nyolcszáz hatvanhárom forint 38 krajcár, és ennek esedékes kamatai. Ugyhiszem a két példa, elég győző erővel bir arra nézve, hogy ne ejtsük el a kölcsöntűzkárbiztosítás ügyét. A dunántúli kerületből, némelyeknek azon nézetét, melyszerint veszteséget látnak a kölcsönbiztosításban ; és az erdélyi kerületnek a kölcsonbiztosítást feltétlenül elutasító határozatát, saját egyházkerületi jelentéseikből igyekezem gyengíteni. A dunántuli kerület 14,628 frt 59 krt biztosítási pénzt fizetett 9 év lefolyta alatt. Ugyan ezen idő alatt, tűzkárosult egyházaknak, visszafizetett a biztosító-társaság 13,644 forint 56 krt. Nyeremény maradt a biztosító-társulat részére 984 forint 3 kr. Megjegyzendő, hogy ezen 9 év alatt 1 17 gyülekezet épületei nem voltak biztosítva, melyek után 9 év alatt, miután tűzkár nem volt, mintegy 5000 frt biztosítási pénz maradt volna meg nyereményül. Az erdélyi kerület egy évre 566,260 frt értékben, 6000 frt évi fizetés mellett biztosíttatta épületeit. Egy év alatt 4 tűzesete volt. Ezen kár fedezésére fizetett a biztositó-társaság 1056 forint 90 krt maradt a társaságnak tiszta haszna 4944 frt. Ezen kerületnél hasonlóul megjegyzendő, hogy a gyülekezetek */5

része nem biztosított, mely után mintegy 1000 frt lett volna befizetendő. > Ezen két körülmény, sem a kolcsönbiztosításból származó veszteséget nem igazolja, sem azt feltétlenül elfogadhatlannak nem tünteti fel, sőt ellenkezőleg ajánlja, hogy ne ejtsük el a kölcsöntűzkárbiztosítás ügyét. Eddig vagyunk egy véleményen a konventi tervezettel. Már a keresztülvitelnél eltérők nézeteink. A konvent, a reménylhető jövedelmet, lelkészi nyugdíjazásra óhajtja fordítani. Mi az egyházak részére kívánjuk megtartani. A konvent a földhitelintézet által akarja kezeltetni a biztosítási pénzt. Mi minden egyházmegyével fnagával kívánjuk kezeltetni saját pénzét. Először is tehát egyházaink részére kívánjuk megtartani a biztosítási jövedelmet azért, mert már ma híveinknek nagy része fizetésképtelen, és ezek száma évről-évre gyorsan szaporodik. Ha figyelem tárgyává teszi valaki Európa államainak pénzügyeit, arra a tapasztalati igazságra jut, hogy félszázad lefolyása alatt, tekintet nélkül arra, micsoda igazgatás alatt állottak a nemzetek, az államok kiadásai óriási emelkedést mutatnak. Egy-egy állam kiadása hat-hétszeresen több ma, mint volt ezelőtt félszázaddal. Sőt az állami kiadások egyes osztályánál találunk olyat, mely negyvenszeresen haladja meg kiadásával ma, az 50 évvel ezelőtti kiadást. Félszázaddal ezelőtt Franciaország összes kiadása 900 millió volt, 1879-ben volt 3 miliárd. Nagy-Brittania összes kiadása félszázad alatt 50 százalékkal emelkedett. 1877-ben 78 millió font volt. Oroszország 1869-től 1875-ig, évenként 2 százalék emelkedést mutat, s ezen 7 év alatt 74 millió rubel az emelkedés. A kisebb államok közül Belgium kiadása félszázaddal ezelőtt 87 millió frank volt, 1875-ben 256 millió frank. Magyarországban egyházaink állam-adója 1850-ben a hol 40 frt volt, 1880-ban ott 260 forintig emelkedett. Ezen arányban emelkedtek egyházaink kiadásai egyébb tekintetben is. Egyházkerületi, egyházmegyei szükségek fedezésére, főiskolák fenntartására, félszázaddal ezelőtt, a vértesaljai egyházmegye fizetett évenkint 815 váltó frtot, vagy pengő pénzben 326 frt, oszt. értékben 342 frt 30 krt. A mult 1885-ik évben ugyan ez az egyházmegye fizetett 3829 frt 24 krt o. ért. A kiadások ezen óriási emelkedése mellett vagyonilag hogy állunk ? Magyarország, különösen a mi egyházaink nagy részét földmívesek teszik. Ezek közül is a volt jobbágyok igen tekintélyes rész. Magyarországban, Erdélyt is ide számítva, 2.486,265 földbirtokos van. Ezek közül 5 holdon alól bir 1.444,400, és igy felinél több az 5 holdon alóli birtokos; 5 holdtól 15 holdig bir 643,091