Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-06-27 / 26. szám

810 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 796 Alajos, Ugray János, Szabó Gábor, Gutkopf József, Kozocsa Tivadar, Péterffy Sándor, Ember János Ungvárról, Szumrák Károly, Kolumbán Samu, Szőllősi Dávid, Szova János, Martinék Ágoston, Belle Ferenc, Druga József, Velkey Zoltán, Koschler Gyula, Exner Leo, Veres Fer., Kardhordó László stb. Az első tárgyak a tisztviselők jelentései voltak. A tiszti jelentések után a kamat s átalában a jövedelem-szaporitás ügye került szóba. E tekintetben nevezetesebb határozatok voltak a következők : i. A vallás- és közoktatásügyi kormány megkeresendő, hogy az I. közgyűlés határozata értelmében az 1885. szeptember l-ig gyűlt egész összegeket alaptőkéül tekintendő adományokat 5°/0

-os kamatozásra átvenni méltóztassék. Az azóta bejött összegekre nézve pedig felhatalmaztatott a választmány, hogy azoknak tőkésítendő fele részét (másik felerész az árvák tartására fordítandó) állami biztosítású szilárd papirokba fektethesse. 2. Az alapszabály 5-ik §-a azt mondja, rendes tagok lehetnek, kik az alap szaporításához bizonyos összeggel járulnak, de azt nem mondja meg, mennyi legyen az a bizonyos összeg. E tekintetben a közgyűlés magyarázólag kijelenti, hogy rendes tagoknak ezentúl azokat fogja tekinteni, a kik legalább 1 frttal évenkint, avagy 10 forinttal egyszer mindenkorra járu'nak az alap gyarapításához. 3. Ajánltatott, hogy amaz újonnan kinevezett vagy választott tanítók, kik jobb állomásokra jutottak, állomásaik elfoglalása alkalmával szólittassanak fel az árvaházra való adakozásra 4. A választmány közgyülésileg is felhivatik, hogy az önálló kis sorsjáték (20 kros jegyű) tervét vigye keresztül. A pénzügygyei kapcsolatban Rohn József pénztáros urnák buzgó fáradozása és sikeres működéseért a számvizsgáló bizottság elnöke nemcsak köszönetét, de esetlege-en pénzbeli jutalmat is indítványozott. Rohn József ur azonban a megjutalmazást előre is kijelenté, hogy semmi körülmény közt sem fogadja el s ezentúl is minden díj nélkül fogja szolgálni az egyesület ügyét. A közgyűlés köszönettel s elismeréssel fogadta a pénztárnok ur munkálkodását s mostani kijelentését, hogy azonban terhes foglalkozásán könnyítsen, a dolgot ugy osztotta meg, hogy Rohn József ur lesz ezután is a pénztárnok s fogja a könyveket vezetni, a gyűjtés körüli fáradságos teendők azonban az árvaatyára bízatnak. Olvastatott azután az árvaház 1886—7-re szolgáló költségvetése. E költségvetés szerint a bevétel különböző címek alatt 3063-28 frt s a kiadás 2880'30 forint lesz s igy fölösleg 182 98 forint irányoztatott elő. Természetesen csak ugy, ha a közönség adakozásába vetett jó reménység nem csal. Jövőre már 8 árva lesz az intézetben. Egyelőre csak fiu árvák vételnek fel, a leány árvákról alap hiányában irrg mindig nem gondoskodhatnak. Egy árva 347'10 frtba kerül. Ez összeg az árvaházi szobabutorzat és felszerelés, az élelmezés, ruházat s a személyzet öszszes költségeire fordítandó kiadás nyolcadrésze. Végül egy elvi kérdés is merült fel. Az, t. i. hogy vájjon oly okleveles tanitó fia, ki gyakorlatilag is tanítóskodott, de aztán a tanítóságról lelépett, bár folyton a népoktatásügy szolgálatában állott, folyamodhatik-e az árvaházba való felvételére ? A közgyűlés az alapszabályok § ra hivatkozva, kimondotia, hogy ha az illető mint tanitó működött, az árvaházra adakozott, ennélfogva folyamodhatik. Másik elvi kérdés volt még, hogy ha tanítói árvák, mint fizető növendékek akarnak felvétetni, felvehetők-e ? A közgyűlés elvileg a felvételt megengedte, a további határozatot pedig a választmányra bizta. Félszázados tanári jubileu m. Kramarcsik Károly' nalc a rozsnyói ág. ev. főgymnázium érdemes agg tanárának ötves tanári működése jubeleumát e hó 15-dikén Rozsnyón diszesen ünnepelték meg. A kitűnő tanár, a derék hazafi, jubeleumi ünnepéről részletes tudótitást közlöttiink lapunk mult számában. A jubilált tanár élte folyását egy biografia következőleg ismerteti : Kramarcsik Károly, az 1813-dik évi március hó 6-án született O-Lesznán, Szepesmegyében, hol atyja evang. tanitó volt. Iskoláit elvégezven, 1835. május hó 5-kén Rozsnyóra hivatott, hogy a kü'foldi egyetemre távozott Kengyel János tanár helyét ideiglenesen betöltse. De időközben Keblovszky József syntaxisi tanár meghalálozván, Kengyel János a syntaxisi tanszéket foglalta el, Kramarcsik Károly pedig a grammatikai osztályok rendes tanárává választatott az 1836. évi jun. hó 4-én tartott közgyűlésen. Hogy mily sikerrel és eredménynyel vezette a reá bizott ifjúságot, mutatja az a körülmény, hogy néhány évvel ezután, 1846. Miskolcra gimnáziumi igazgatónak hivatott meg. O azonban e meghívást el nem fogadta, továbbra is a rozsnyói gymnáziumnál maradván rendes tanári minőségben. 1852. évben a rozsnyói gymnázium az »Organisations Entwurf* szerint nyolc osztályú gymnáziámmá alakulván át, a tanintézet felsőbb osztályaiba a történelem és német nyelv és irodalom rendes tanárává választatott, s e szakokban mostanig is működik. A harmincas évek elején, az 1885. évi december 18. napján elhunyt Hlavac«ek Mihály tanár vezetése alatt a lőcsei lyceumi ifjúság között önképzőkör állott fenn, mely évi működéséről minden évben »Gitrenka« — hajnal — című tót évkönyvet adott ki. Ez évkönyvekben a leggyalázatosabb módon volt megtámadva a magyar nemzet, mint a tót nép megölője, megsemmisítője, a mely elvette, nem — »elrabolta« — tőlük az általok lakolt földet. E cikksorozat csak az 1838. évben jutott Kramarcsik kezeihez, mely vérig bosszantotta, a születésére ugyan német, de lelkületére minden izében magyar érzelmű férfiút s elhatározta, hogy e cikkekre felelni fog. »Szatócs* név alatt jelentek meg a ^Jelenkor és Társalkodó* című folyóiratban : »A pánszlávizmus cseh-szláv hősei Lőcsén* cím alatt azon cikkek, melyekben kemény és éles tollal, bátor szóval vágja vissza azon méltatlan támadásokat és ostorozza a tót társaság egyes tagjai mellett első sorban annak akkori elnökét Hlavacsek Mihályt. Figyelemre és följegyzésre méltó körülmény, hogy Kramarcsik használta először e hírlapi replikákban a »pánszláv« kifejezést, mely azóta átalában el van fogadva. És a midőn a titkos lappangó nemzetiségi fanatizmusnak sike; ült Sopronmegyébe iskolát állítani, mely visszaélve az egyház jóhiszeműségével, kebelében hazaellenes tanokat hirdetett: ez iskola megszüntetésére egyházhatóságilag megindított eljárással összekötött erélyt igénylő nehéz munkában is Kramarcsiké volt az oroszlánrész. Az egyházkerületi gyűléseken, melyek minden év julius vagy augusztus havában szoktak tartatni, Kramarcsik mindig szeretett részt venni, mert ott is alkalma nyilt az egyes pánszláv papok elvétett nyilatkozataira sújtó replikájával felelni. E gyűléseken azonban nem csak ugy, mint a pánsz'ávok ostora vett részt, hanem azért is, hogy a szőnyegen levő tárgyhoz alapos képzettségnél és mély tudományánál fogva hoz/á szóljon. 1868. évben megválasztatott helyettes kerületi jegyzőnek ; 1869-ik évben pedig a rozsnyói kerületi gyűlés egyhangúlag rendes főjegyzővé valasztotta az érdemes férfiút, mely hivatalt tizenkét éven keresztül 1880-ig kifogástalan ügyszereteltei viselte. Pelech János dr. vo't gymnáziumi igazgató halálával az 1873—-4. iskolai évben Kramarcsik lett az igazgatósági gyűlés által egyhangúlag igazgatónak megválasztva s e hivatalát vitte 10 éven keresztül, a midőn leköszönvén ez állásáról, utódául a gymnáziumi igazgatóság a jelenleg is működő Hajcsi