Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-06-13 / 24. szám
801. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 802 Nem hagyhatom említés nélkül, hogy a helybeli más vallású uri családok elejétől végig jelen voltak ünnepélyünkön, s mint kik még ilyennek nem lévén tanúi, mint hallani szerencsém volt, szépnek, tanuságosnak találták azt. Vajha az uj templom újult szívet, újult lelket öntene a hallgatókba; ez lenne a legnagyobb, legszebb eredménye a felavatási ünnepélynek. S. L. Ugyancsak ezen ünnepélyről egy másik levelezőnktől, a fentebbi tudósítást némileg kiegészítő következő tudósítást vettük : Templom avatás volt e folyó évi május hó 23-kán Békés-Sámsonon. Az ottani ev. reform, ker. kisded gyülekezetet rásegítette az isteni gondviselés, hogy még 1879-ben fölépült s azóta már folytonosan is használt csínos templomát belsőleg is egészen fölszerelve, ünnepélyesen fölszentelhesse. Ez az oly hosszú éveken át várvavárt örömnap nemcsak Békés-Sámson községe ev. reform, ker. vallású tagjainak, hanem valláskülönbség nélkül összes lakosainak, sőt az egész kö. nyéknek is örömünnepe volt. Ez örömünnepre a hódmező-vásárhelyi ev. reform, anyaszentegyház is meghivatván : Mildovicz Bálint, Karancsi Dániel és Pap Imre lelkipásztorok és id, Elek Sándor presb) ter vettek abban részt. A felavatási ünnepély reggeli 9 órakor vette kezdetét s a következő sorrendben folyt le: i-ör kezdő énekül énekelte a gyülekezet a 74-ik dicséret i-ső versét, folytatva énekelte a gyülekezet a 232-ik dicséret I, 2 és 3. verseit. Az éneklés végeztével Szabó János kőröstarcsai lelkész és esperes ur a szószékbe menvén, megnyitó imát tartott; buzgóan, meghatóan, lélekemelően. Ezután elénekeltetett a 233-ik dicséret 5-ík verse. Ezt követte egyházi beszéd, melyet nt. Miklovicz Bálint h.-m.-vásárhelyi lelkész ur 1. Mózes XXVIII. 17. alapján tartott lelkesülten és szívhez szólóan. Majd elénekeltetett a 233-ik dicséret 6 ik verse ; mely után Kodi Márton orosházi lelkész két kis fiúgyermeket keresztelt meg. A 111 -ik dicséret 4-ik versének eléneklése után az uri szent vacsora osztatott ki a 200 nál nagyobb számú helybeli és vidéki híveknek, mely előtt és után az ágendázást nt. Szőllősi Antal makói lelkész ur végezte meghatottan és meghatóan; s különösen szép volt élőbeszédének azon pontja, mikor azon fájdalmat fejtette, melyet mint az egyházmegye kiküldöttje 27 évvel ezelőtt érzett azon belviszály fölött, mely miatt az egyház akkori hivei majdnem elzüllöttek és a mostani örömnek adott fölemelő apostoli szavakban kifejezést. Az úrvacsora kiszolgáltatásakor Miklovicz Bálint ur osztotta a poharat, a gyülekezet a 168. dicséret 6-9. verseit énekelvén. Ezek után a jelenlevő lelkészek vették fel az urvacsorát, mely alatt a gyülekezet a XXVI-ik zsoltár 6-ik versét énekelte. Ezt esketés követte, a szertartást Huszti Mihály reform, kovácsházai lelkész ur végezte, szívből jött és szívhez szóló meleg alkalmi beszédet bizonyára soha el nem fogja feledni az általa összekötött ifjú vegyes vallású házaspár. A 120-ik dicséret 3-ik versének eléneklése után, a szószékre menvén, bezáró imát tartott Somogyi Lajos sámsoni lelkész ur ; mely után az ünnepélyt bezáró énekül a CXXII-ik zsoltár 3-ik verse énekeltetett el. A minden tekintetben megható és lélekemelő templomszentelési ünnepélyt délután I órakor a reform, paplak udvarán felállított díszes sátor alatt társas ebéd követte, melyben Békés-Sámson és a vidékről megjelent összes értelmisége valláskülönbség nélkül részt vett. Az áldomás pohárköszöntéseket Szabó János esperes ur kezdette meg : a koronás királyra és a fenséges királyi családra emelvén poharát. Utánna Karancsi Dániel, Szabó János esperes urat, mint a békés-bánáti ev. reform, egyházmegye bölcsen kormányozó és örökségét szelíden őrző egyházi fejedelmét éltette. Majd éltetve lett a b.-sámsoni ev. ref. egyház papja, e'őljátói és népével együtt, a község s annak derék jegyzője, fölszentelési ünnepély szónokai, Révész Bálint püspök ur, a község földes ura : gróf Károlyi Viktor ur, a róm. ka'h. egyház s annak jelenlevő plébánosa. A minősítés. A hivatalos (?) dunántúli protest. közlöny 20. számában a fennti címen »Tribul« tollából egy közlemény jelent meg, mely a jelölések körül fölmerülhető bajok elhárítására egy »felelős minősítő bizottság* felállítását hozza javaslatba, azzal végezvén : »Ugy szóltam, mint okosaknak, Ítéljétek meg igaz-e, amit mondtam.« Nézzük tehát. A közlemény ugy látszik Somogyból jelent meg, mert arra utal, hogy onnét »ismételt panaszok emeltettek az egyházi lapok hasábjain,« mintha bizony nem emeltettek volna más egyházmegyék köréből is, Dunáninnen és Dunántulról s Tiszáninnen s Tiszántúlról sőt Erdélyből is ? Tr. ugy látszik, csak a dunántuli hivatalos közlönyt s abból is csak a nagy előszeretettel közölt somogyi dolgokat olvassa. Nekünk nem egy észrevételünk van, Tr. okoskodására. Tr. első sorban azt nehezményezi, hogy egy jelöléssel szemben, egy lelkésztársának 50 frtot kelle kiizzadnia, ez eljárást tklotűr*.-nek nevezi s »félre vele éljen a szabad szó s az igazság korlátlan keresése« igy kiált fel. Mi ugy tudjuk, hogy az illető lelkész, az egyházi törvény 214. §-a értelmében izzadta ki az 50 frtot; igaz hogy azért, mert »nem minősített jelölt« választatott me g"> egy pártfogoltja ellen lelkészül. De töröljük el zsinatilag a fennti §-t, s kerületileg a 85. közgyűlés jegyzőkönyve 96. számú pontját s mi fog történni ? az, hogy vagy el kell mind a minősítést, mind a jelölést, mind a választási visszaélések elleni retorsionális törvényt és átalában a választásnak minden regulatorát törölni, vagy előre bele kell nyugodni abba, hogy minden jelölés és minden választás, most egy majd más felfogás, most egy majd más érdek, s most egy majd más nexus, vagy számítás szempontjából, megreklamáltassék, esperes, püspök, egyházmegye s kerület sőt konvent, kons'storium zaklattassék. Valóban, az 50 forint még nagyon csekély összeg arra, hogy subjektiv szempontból fölmerülő s objektivitást talán teljesen is nélkülöző felszólalások ellen, garantiául s talán nem is »az igazság« hanem egy kis »szerencse « keresés vagy »invektiva« szempontjából kezdeményezett reklamátió érdekében tartatni kellő vizsgálati küldöttségek és konsistoriumok kikerülhetlen költségeinek fedezetéül szolgáljon. Itt csak azon alternatíva lehet: Vagy teljesen szabad választás. Megkíséreltük s nem találta a közmeggyőződés az egyház jól felfogott érdekében állónak. Vagy mérsékelt szabadelvű választás, annak garantiáival, mint a minők a Tr. által nehezményezett §-okban céloztatnak: tertium non datur. Majd azt állítja Tr. hogy »a zavargás, mindig a rosz kormányzat jele« r de nézzük a jelölések és a vi-