Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-09 / 19. szám

557 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 558 derék lelkésze Czúcz Lajos. Bölcsessége már abban is nyilvánult, hogy semmit el nem hallgatott, a mi a látogatás sikerét biztosithatá. A rendezett anyagi állapot felemlítése mellett az erkölcsi fogyatkozásokra kellett ennek irányulni. Semmi kétség az iránt; hogy a látogatás itt teljes mértékben áldásos lesz, kezeskedik róla a tapasztalt rend, jóakarat s a lelkészi lelkiismeretes s öntudatos kormányzat. A Szavában töltött második éjszaka után május 5-én Csarnota és Viszló meglátogatása következett Csarnotán Szentgyörgyi József, a tisztes aggastyán már 43 éve tanit ugy a templomban, mint az iskolában. Saját három fiából derék fiakat nevelt a hazának, s két leányából jó családanyákat, kis gyülekezetét híven oktatta minden jóra; hű nejével boldog megelégedésben s folytonos munkában él. Püspöke áldását gyülekezetével együtt hálás szívvel fogadta s teljes volt öröme, hogy e napot ép erőben s egészségben érhette meg. Ez az élet, ennek az agg szolgának élete nem volt hiába való 1 Délután Viszlóra került a sor. A tevékeny ifjú lelkész Ambrus József vele egyetértő gyülekezetével együtt buzgón munkálkodik. Az uj paplak párját ritkítja a maga nemében. Templom, iskola csinos, tiszta és jókarban van. Az építkezésből fennmaradt teher törlesztése mellett, a rendes szükségektől semmi sem vonatik el. Ily siker nem maradt emlités és elismerés nélkül ; de az erkölcsi életben előforduló s nevén nevezett két bajnak megrovása is múlhatatlan volt. Játszóház és szőlőpásztorkodás ezek neve, melyeknek orvoslására a presbyterium készséggel ajánlkozott. Sajnálni lehet, hogy a f-baranyai iskolákról csak igen kevés kivétellel mondhatni dicséretet. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület tavaszi közgyűlése. E hó 3-ik napján nyilt meg a tiszántúli egyházkerület tavaszi közgyűlése. Előzőleg május 1. és 2. napjain 2-ik lelkészképességi vizsga tartatott. (Ezentúl mindig a nyári közgyűlés alkalmával lesznek a vizsgák.) Ezen második lelkészképességi vizsgálatra 30-an jelentkeztek, kik mindannyian vizsgára bocsáttattak s a vizsgát többkevesebb eredménynyel le is tették. A vizsgára jelentkezők előzőleg egyházi beszédet írtak 1. Timoth. 4, 16. alapján, elő és utóimádsággal; kátémagyarázatot pedig a XII. űrnapjáról; a vizsga folyamán pedig gyakorlati bibliamagyarázatot készitettek Máté 11, 1 —11 felett. Minden tantárgyból kitűnőek: Révész Kálmán, Futó Zoltán, Kovács János és Magos Ferenc. Maga az egyházkerületi közgyűlés a tagok igen nagy részvételével (85 közül 71 volt jelen) mint már emlitém, e hó 3-ikán nyittatott meg püspök ur lélekemelő imádsága s magvas elnöki beszéde által, melynek végeztével Kiss Áron esperes üdvözölte érdemekben megőszült főpásztorunkat ez év január 10-én ünnepelt 70-dik szü'etésnapja alkalmából. A közgyűlés minden tagja őszinte lélekkel monda rá a szinte jubilált ősz szónok meleg beszédére az »Éljent!« — A gyűlés tagjainak számbavétele után Szűcs István, a debreceni ref. egyház főgodnoka s dr. Baczoni Lajos jogtanár tették le az esküt, mindketten igen szép beszéddel ajánlván fel szolgálatukat az egyház és iskola közügyének. Illyés Bálint nyugalomba lépett lelkész az egyházkerületi tanácsbiróságról lemondott, a gj'ülés azonban felkéretni határozta, hogy tartsa meg tovább is e hivatalát. Az első nap tárgyai közül Ynost csak annyit emiitünk még meg, hogy a tanitóképezdei lV-ik tanszékre Orosz István mezőtúri gymn. tanár választatott el 11 szavazattal, B. K. tanár 5 szavazata ellenében. A közgyűlés második napját egészen a konventi tagok választási módozatának kérdése foglalta el. Egyházkerületi közgyűlésünk ugyanis az 1882. év őszén, sürgősség tekintetéből maga választá meg a konventi tagokat, de ugyanekkor 341. sz. alatt azt is kimondá, hogy a 3 év leteltével az egyes presbyteriumok által fog a választás megejtetní. E határozat félretétele, illetőleg a választás régi módja mellett maradás végett a mult évi augusztusi gyűlésre gr. Degenfeld József és társai egy indítványt adtak be, mely az ügyrend értelmében e mostani gyűlésre utasíttatott A mult ősz óta aztán ugy egyházi, mint politikai lapokban folyt a vita a kétféle módozat bajnokai közölt s előre lehetett látni a bekövetkező mérkőzés heves, de egyszersmind fontos voltát. Az egyházmegyék is — bár erre a kerület által felszólítva nem voltak, élvén elvitázhatatlan jogukkal — hozzá szólottak e kérdéshez, s nyolc egyházmegyének közgyűlése a presbyteriumok általi választás mellett nyilatkozott. Mik voltak ugy az egyik, mint a másik fél indokai s főbb érvei: ugy a lezajlott hírlapi vitából, mint a három óránál többet igénybe vevő közgyűlési tárgyalásból, melyet főbb vonásában igyekszem itt megismertetni, kellő mértékben látható. Kiss Aron esperes szólalt fel legelőször s hivatkoz\a egyházkerületünk 82-ki évi s másik három egyházkerületnek azóta hozott egybehangzó határozatára, nyolc egyházmegyénk nyíltan kifejezett óhajtására, a presbyteriumok általi választást óhajtja. Mint egyik egyházmegye esperese ünnepélyesen kinyilatkoztatja, hogy az egyházközségek másutt élvezett jogaiból soha semmit fel nem ad, s ha itt szavazattöbbség által elüttetnének a presbyteriumok törvényes jogaiktól, kénytelenek lesznek fellebbezni. Kérve kéri a közgyűlést, hogy ne is bocsátkozzék az indítvány tárgyalásába, vegye tekintetbe azt a sok kellemetlenséget, fenakadást, mit a közigazgatás menetében a szándékolt fellebbezés okozhatna, s egyszerűen rendelje el az egyházközségek által a választást. Ha pe; dig ez egyhangúlag meg nem történnék, kéri szavazással eldöntetni, hogy tárgyaltassék-e a beadott indítvány? Szeremlei József mint egyik indítványozó, az indítványt tárgyalás- és elfogadásra ajánlja. Bár tiszteletreméltóknak tartja a Kiss Áron indokait, de nem elégségeseknek. Indítványuk épen a törvény tiszteletén alapul, s annak valódi szellemét akarja érvényre emelni. Hogy egy meglevő határozat megváltoztatását akarják, ez bár kissé szokatlan, de nem példátlan, annyival inkább, hogy azon határozat a meglepetés hatása alatt hozatott. A többi három kerület a mi példánk után ment. Annyi kétségtelen, hogy a konvent több mint 100 éves múltjában, s a zsinat folyamán soha senkinek eszébe se jutott, hogy a konventi tagokat az egyes presbyteriumok válaszszák. Igaz, hogy az 53. § f) pontja ezt látszik rendelni, de ki van mutatva, hogy itt szerkesztési hiba szerepel. Különben is a törvényben mindenütt határozottan ki van emelve minden eltérés a régi gyakorlattól, de a konventi tagok választására nézve ez nem történt. Sokan azt mondják, hogy meg kell őrizni a presbyteriumok autonómiáját, tökéletesen helyes, de viszont nem kell megnyirbálni a kerületét sem. Hiszen ha a konventi tagokat a presbyteriumok választják, két zsinat áll elő, a konvent kis zsinat lesz. Sajnosan értesült Kiss Áron beszédéből a netalán történhető kellemetlenségekről, de az igazság, a törvény szelleme, a százados mult mind arra indítják, hogy indítványát elfogadásra ajánlja. Szarka B. félretenni, Balog F. tárgyalni kívánja az