Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-09 / 19. szám

557 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 558 derék lelkésze Czúcz Lajos. Bölcsessége már abban is nyil­vánult, hogy semmit el nem hallgatott, a mi a látogatás sikerét biztosithatá. A rendezett anyagi állapot felemlí­tése mellett az erkölcsi fogyatkozásokra kellett ennek irányulni. Semmi kétség az iránt; hogy a látogatás itt teljes mértékben áldásos lesz, kezeskedik róla a tapasz­talt rend, jóakarat s a lelkészi lelkiismeretes s öntudatos kormányzat. A Szavában töltött második éjszaka után május 5-én Csarnota és Viszló meglátogatása következett Csar­notán Szentgyörgyi József, a tisztes aggastyán már 43 éve tanit ugy a templomban, mint az iskolában. Saját három fiából derék fiakat nevelt a hazának, s két leányá­ból jó családanyákat, kis gyülekezetét híven oktatta min­den jóra; hű nejével boldog megelégedésben s folytonos munkában él. Püspöke áldását gyülekezetével együtt há­lás szívvel fogadta s teljes volt öröme, hogy e napot ép erőben s egészségben érhette meg. Ez az élet, ennek az agg szolgának élete nem volt hiába való 1 Délután Viszlóra került a sor. A tevékeny ifjú lelkész Ambrus József vele egyetértő gyülekezetével együtt buzgón munkálkodik. Az uj paplak párját ritkítja a maga nemében. Templom, iskola csinos, tiszta és jókarban van. Az építkezésből fennmaradt teher törlesztése mellett, a rendes szükségek­től semmi sem vonatik el. Ily siker nem maradt emlités és elismerés nélkül ; de az erkölcsi életben előforduló s nevén nevezett két bajnak megrovása is múlhatatlan volt. Játszóház és szőlőpásztorkodás ezek neve, melyeknek or­voslására a presbyterium készséggel ajánlkozott. Sajnálni lehet, hogy a f-baranyai iskolákról csak igen kevés kivétellel mondhatni dicséretet. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület tavaszi köz­gyűlése. E hó 3-ik napján nyilt meg a tiszántúli egyház­kerület tavaszi közgyűlése. Előzőleg május 1. és 2. nap­jain 2-ik lelkészképességi vizsga tartatott. (Ezentúl min­dig a nyári közgyűlés alkalmával lesznek a vizsgák.) Ezen második lelkészképességi vizsgálatra 30-an jelentkeztek, kik mindannyian vizsgára bocsáttattak s a vizsgát több­kevesebb eredménynyel le is tették. A vizsgára jelentke­zők előzőleg egyházi beszédet írtak 1. Timoth. 4, 16. alap­ján, elő és utóimádsággal; kátémagyarázatot pedig a XII. űrnapjáról; a vizsga folyamán pedig gyakorlati bib­liamagyarázatot készitettek Máté 11, 1 —11 felett. Minden tantárgyból kitűnőek: Révész Kálmán, Futó Zoltán, Kovács János és Magos Ferenc. Maga az egyházkerületi közgyűlés a tagok igen nagy részvételével (85 közül 71 volt jelen) mint már emlitém, e hó 3-ikán nyittatott meg püspök ur lélek­emelő imádsága s magvas elnöki beszéde által, melynek végeztével Kiss Áron esperes üdvözölte érdemekben megőszült főpásztorunkat ez év január 10-én ünnepelt 70-dik szü'etésnapja alkalmából. A közgyűlés minden tagja őszinte lélekkel monda rá a szinte jubilált ősz szó­nok meleg beszédére az »Éljent!« — A gyűlés tag­jainak számbavétele után Szűcs István, a debreceni ref. egyház főgodnoka s dr. Baczoni Lajos jogtanár tették le az esküt, mindketten igen szép beszéddel ajánlván fel szolgálatukat az egyház és iskola közügyének. Illyés Bálint nyugalomba lépett lelkész az egyházkerületi tanácsbiró­ságról lemondott, a gj'ülés azonban felkéretni határozta, hogy tartsa meg tovább is e hivatalát. Az első nap tár­gyai közül Ynost csak annyit emiitünk még meg, hogy a tanitóképezdei lV-ik tanszékre Orosz István mezőtúri gymn. tanár választatott el 11 szavazattal, B. K. tanár 5 szavazata ellenében. A közgyűlés második napját egészen a konventi tagok választási módozatának kérdése foglalta el. Egy­házkerületi közgyűlésünk ugyanis az 1882. év őszén, sürgősség tekintetéből maga választá meg a konventi ta­gokat, de ugyanekkor 341. sz. alatt azt is kimondá, hogy a 3 év leteltével az egyes presbyteriumok által fog a választás megejtetní. E határozat félretétele, ille­tőleg a választás régi módja mellett maradás végett a mult évi augusztusi gyűlésre gr. Degenfeld József és társai egy indítványt adtak be, mely az ügyrend értel­mében e mostani gyűlésre utasíttatott A mult ősz óta aztán ugy egyházi, mint politikai lapokban folyt a vita a kétféle módozat bajnokai közölt s előre lehetett látni a bekövetkező mérkőzés heves, de egyszersmind fontos voltát. Az egyházmegyék is — bár erre a kerület által felszólítva nem voltak, élvén elvitázhatatlan jogukkal — hozzá szólottak e kérdéshez, s nyolc egyházmegyének közgyűlése a presbyteriumok általi választás mellett nyi­latkozott. Mik voltak ugy az egyik, mint a másik fél indokai s főbb érvei: ugy a lezajlott hírlapi vitából, mint a három óránál többet igénybe vevő közgyűlési tárgya­lásból, melyet főbb vonásában igyekszem itt megismer­tetni, kellő mértékben látható. Kiss Aron esperes szólalt fel legelőször s hivat­koz\a egyházkerületünk 82-ki évi s másik három egyház­kerületnek azóta hozott egybehangzó határozatára, nyolc egyházmegyénk nyíltan kifejezett óhajtására, a presbyte­riumok általi választást óhajtja. Mint egyik egyházmegye esperese ünnepélyesen kinyilatkoztatja, hogy az egyház­községek másutt élvezett jogaiból soha semmit fel nem ad, s ha itt szavazattöbbség által elüttetnének a presby­teriumok törvényes jogaiktól, kénytelenek lesznek felleb­bezni. Kérve kéri a közgyűlést, hogy ne is bocsátkozzék az indítvány tárgyalásába, vegye tekintetbe azt a sok kellemetlenséget, fenakadást, mit a közigazgatás mene­tében a szándékolt fellebbezés okozhatna, s egyszerűen rendelje el az egyházközségek által a választást. Ha pe­; dig ez egyhangúlag meg nem történnék, kéri szavazás­sal eldöntetni, hogy tárgyaltassék-e a beadott indítvány? Szeremlei József mint egyik indítványozó, az indít­ványt tárgyalás- és elfogadásra ajánlja. Bár tiszteletre­méltóknak tartja a Kiss Áron indokait, de nem elégsé­geseknek. Indítványuk épen a törvény tiszteletén alapul, s annak valódi szellemét akarja érvényre emelni. Hogy egy meglevő határozat megváltoztatását akarják, ez bár kissé szokatlan, de nem példátlan, annyival inkább, hogy azon határozat a meglepetés hatása alatt hozatott. A többi három kerület a mi példánk után ment. Annyi kétségtelen, hogy a konvent több mint 100 éves múlt­jában, s a zsinat folyamán soha senkinek eszébe se jutott, hogy a konventi tagokat az egyes presbyteriumok vá­laszszák. Igaz, hogy az 53. § f) pontja ezt látszik ren­delni, de ki van mutatva, hogy itt szerkesztési hiba sze­repel. Különben is a törvényben mindenütt határozottan ki van emelve minden eltérés a régi gyakorlattól, de a konventi tagok választására nézve ez nem történt. So­kan azt mondják, hogy meg kell őrizni a presbyteriu­mok autonómiáját, tökéletesen helyes, de viszont nem kell megnyirbálni a kerületét sem. Hiszen ha a konventi tagokat a presbyteriumok választják, két zsinat áll elő, a konvent kis zsinat lesz. Sajnosan értesült Kiss Áron beszédéből a netalán történhető kellemetlenségekről, de az igazság, a törvény szelleme, a százados mult mind arra indítják, hogy indítványát elfogadásra ajánlja. Szarka B. félretenni, Balog F. tárgyalni kívánja az

Next

/
Thumbnails
Contents