Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-25 / 17. szám

531 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 532 gos egyházi adózásával a d. sz. gy.-i uj adókivetés a gyakorlatnak megfelelőül bizonyul. Hogy csupán a közgyűlés figyelme könnyen érthető kimerülésének, nem pedig meggyőződésből a törvény, jogszokások és elfoglalt irányelv végrehajtására irányult akaratnak emanatiója volt a birtok szerint megadóztatást megerősitő végzés, minden kétséget kizárólag bebizonyul a feltűnő körülményből, hogy ugyanakkor .ugyanez adózási ügyben azt is kimondotta az egyházmegye, hogy érvénytelen a d. sz. gy.-i reform, egyház biitokaránylagos adókivetése a D. Sz. Gy.-ön birtokos, de más községben lakó reformátusokra ; ezzel a személy utáni adózás elvét sanctionálta, nem pedig a birtok utáni adózásét, homlokegyenest a 27. sz. határozattal, és ellentétben a közfelfogással, mely néhány hónappal később a convent 62. sz. a. döntvényében nyert hivatalosan is kifejezést. Az adókivetés ellen fölszólalók úgy látták, hogy immár egy semmiségi eset helyett kettővel állnak szemben : felfolyamodtak jogorvoslatért az egyházkerületi közgyűlésre. Miután nincs külön cassatorius hatóság, az általános jogelvek szerint, de az önkormányzatunkban kifejtett gyakorlathoz képest is minden fellebbviteli fórum minden alantas fórumnak eljárásában corrigálja az alaki sérelmeket, szabályszerű uj eljárásra utasit. És mi történt jelen esetben ? Az egyházkerületi közgyűlés határozatát a zsinati törvény 233. §-ának utolsó tételére alapitotta, érintetlenül hagyván az egyházmegye végzését »mely ellen fellebezés nincsen«. Kérdés: nem áll-e az egyházi hatóságokra is az egyébként általános jogelv, hogy első sorban mindig az alaki sérelmek birálandók el ? íme végig futotta az ügy egyházkerületünk minden fórumát, és még egy helyt sem biraltatott el a panaszolt alaki sérelem, melyre nem vonatkozik a »fellebbezés nincsen.« Ujabb kérdés : a semmiségi panasz (helyes-é vagy alaptalan ? e helyütt közömbös) elbirálása végett fölkereshető-e a convent legfőbb Ítélőszéke ? Az alaki jogsérelmek tételes törvényünkben nem szabályozott orvoslásának általános eljárási módja szerint igen. Sőt ha bármi uton hivatalos tudomására jönnek alaki jogsérelmek a közigazgatás közjogi természetű eljárásában a conventnek, joga van hivatalból is beavatkozni és uj eljárást rendelni, miután a törvényszerű adminisztrálás nemcsak a magán felek érdeke, de egyházi alkotmányunkból folyó közjogi követelmény is. A panaszos felek nem fordultak a conventhez, hanem megújították panaszukat az egyházmegye előtt, újabb sérelműl felhozva még a felsoroltakon kivül, hogy az egyházkerületi határozat kézbesítése vagy egyéb módon kihirdetése előtt már végrehajtást szenvedtek nemcsak a reájuk eredetileg kivetett, de a vidéken lakó s igy az adózás alól feloldott közbirtokosokról ujabban reájuk hárított biitokaránylagos adó erejéig is, minek folytán két birtokosra az egész egyházközség adójának 1/4

része esnék. Kérdés : van-e közigazgatási ügyben újinak helye ? E fontos kérdést tételes rendelkezés, határozott eltiltás hiányában csak úgy oldhatja meg a közjogi elveknek s a magánjogi érdekeknek megfelelően a gyakorlat, ha az újításnak bizonyos elévülési korlátok között helyt ad. Mert az anyagi igazság kiderítése, a méltányossági érdekek kielégítése, az egyházi szervezet erkölcsi garantiáira támaszkodó közhit, és az önkormányzat tényezőiül jelentkező magán feleknek az egyházalkotmány iránt kívánatos szeretete fennhangon követelik az emberi gyöngeségek vagy hibák nyomainak letörlését az egyház ítéletéről. Ha kívánjuk (ki ne kívánná ?) az igazságnak és csak az igazságnak diadalát; ha szeretjük (ki ne szeretné ?) egyházi alkotmányunk fejlődését; ha óhajtjuk (ki ne óhajtaná ?) az önkormányzatot éltető érdeklődés növekedését: nem lehetünk közönyösek az egyházi közigazgatási ügyekben (az egyházi bíráskodás tételes intézkedéseihez hasonlóan) az »újítás« jogának megadása vagy elvonása iránt. Az újításnak helyt kell engednünk. Persze más kérdés marad (mely az egyházi hatóságok megoldására vár), hogy mely concret esetben Ítélhető jogosultnak az újítás, és mely esetekben tagadható alaptalanság miatt meg ? A d. sz. gy.-i eset még sok jogi kérdést érint, melyek közt legérdekesebb, hogy a nagy többséget képező napszámosok, kik allami adót nem fizetnek s igy csak személyes egyháziadóval terhelhetők meg, elhatározhatják-e a birtokaránylagos adóztatást, s igy szavazhatnak e őket nem terhelő egyháziügyben ? De nem folytatom tovább ; elég volt egyetlen jogesetből ennyi fontos jogi kérdésre utalás, hogy az intéző hatóságok figyelme éberségre serkentessék jelentéktelennek látszó ügyekben is, és hogy főleg az »újitás« kérdésében egyöntetű gyakorlat megállapítására hivassék föl az önkormányzatot közigazgatási jogelvek szerint fejleszteni törekvő egyháztagok figyelme. Eötvös K. Lajos. A máramaros-ugocsai egyházmegye közgyűlése. A máramaros ugocsai egyházmegye ez évi tavaszi közgyűlését Máramaros-Szigeten tartotta f. hó 8-ikán. Istenitis/telet végeztével a megyeház nagy termében sereglettek össze a gyűlés tagjai és számosan még, kik egyházi életünk iránt érdeklődtek. Ngs. Várady Gábor, egyházmegyénk kipróbált hűségű gondnoka s nt. Csernák István bu/gó esperesünk elnököltek s vezették kitűnő tapintattal a gyűlés menetét. Az elnöki megnyitó beszéd, melyben meleg szavakkal üdvözlé gondnokunk az egyházak s iskolák képviselőit, ünnepélyes hangulatot s a tárgyalandó ügyek iránt előre éber figyelmet keltett. Már a kezdet kezdetén gyökeret vert itt a reformátió, mondá többek közt, a azóta egy pilanatra sem szűnt meg az evangyéliumi tiszta tudomány védbástyája lenni Sziget, a magyarságnak e határszéli városa. Az elnöki megnyitó után első kötelessége volt a közgyűlésnek kifejezni őszinte tiszteletét főtiszt. Révész Bálint egyházkerületünk bölcs kormányosa s nagyjellemű főpásztora iránt. Szívből fakadó éljenzések közt mondá ki, hogy üdvözletünk feliratban is fejeztessék ki a 70 évet betöltött agg lelkész előtt. A kegyelet ez igaz nyilatkozata után, a kimerítő esperesi előterjesztés és jelentés olvastatott fel. Mindazon intézkedések, melyeket nt. esperes ur, a legközelebb tartott egyházmegyei gyűlés óta végzett, kifogástalanul helyben hagyattak. A jelentés részletesen ismerteti egyházmegyénk szellemi és anyagi állapotát. A vallás-erkölcsi élet kevés lendületet mutat ugyan, de általán véve kielégítő ; a templombajárás, különösen falvakban, örvendetesen gyakoroltatik. Kegyes adományok és hagyományok, a protestáns vallási buzgóság e biztos mérői, súlyos anyagi viszonyaink közt is, több helyen, tétettek. Igy Dolhán a gróf Teleki család a misszionárius s. lelkész-taniló fizetéséhez évenként IOO frttal, tiszteséges lakással és szükséges fával járul. Ezenkivül a tantermet teljesen felszerelte, a nem magyar ajkú tanulók jutalmazására évenként 25 frtot ajánlott fel. Boleman Mór gondnok 100 frt alapítványt tett azon célra, hogy annak kamataiból a magyar nyelvet legjobban elsajátító növendék jutalmaztassák. Az egyház összes tagjai 123 frt 40 krral járulnak a lelkész fizetéséhez. Harangra s más egyházi célokra 150 frtot írtak alá. 34