Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-18 / 16. szám

245 Huszonkilencedik évfolyam, % 16. sz.

Budapest, 1886, április 18, PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL IX, kar. Kínizsy-utca 29, sz, I, em, Előfizetési dij: Hirdetések dija : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden 5 kr., egyszeriért 7 kr, sorja. — Bélyegdij kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. külön 30 kr. g^T Teljes száa^a/UL péld-áiin/yol^lsisil m-Indig-Nagy pénteken. 1. boruljatok el, oh ti csillagok: : Ama hajnali csillag nem ragyog, Az üdvösségnek hajnalcsillaga — Oh szörnyű éjszaka! Ég boltozatján oh nap, légy setét: Hitünknek napja béhunyá szemét, Világ világossága elborult — Mélységes sírba hullt. Kemény kősziklák, oh érezzetek, A fájdalomtul repedezzetek! Az ember szíve romlott és kemény, Nincs benne érzemény. Templom kárpitja, kétfelé hasadj, Az újszövetség jelzője te vagy: Lélekben és igazságban imád, Oh Isten, e világ. Holtak a sírból mind fölkeljenek: Élők nem tudják, mit miveltenek. Ki hisz, ha holt is él s ki nem hiszen, Élvén is holt leszen. Oh nem leszek holt, bár porrá legyek, Nem mondom, essetek rám ti hegyek! A Golgotának megváltó hegyén Életre keltem én. Életre kelt mind e széles világ, Mert Isten érte adta szent Fiát; Még a teremtettség is felsóhajt S uj életet óhajt. Édes Megváltóm, ne nézd vétkemet, Véreddel moss fehérre engemet! Ha véled együtt megfeszíttetem, Boldog lesz életem. Keresztfádnál hűséget fogadok! Benned hiszek s minden nap meghalok Atyám, oh esdve kérlek Tégedet, Add ehhez Lelkedet! II. Jaj, e világ bűne lelkemet epeszti! Jaj, éles fájdalma szívemet repeszti! Oh édes Megváltóm, kínos kereszteddel Szüntesd a keservet s a bűn terhét vedd el! Nem az igazakhoz, — tévelygőkhöz jöttél, Szegény bűnösökért, azokért szenvedtél; Kiknek zokogás közt hull könnyeik árja, Azoknak küldettél vigasztalására. Gyermeke Atyánknak még az is, a ki vét, Ki bűn nélkül való, az vesse rá kövét! Oh ne bizd el magad fényével egednek, Sokszor a legjobbak legtöbbet szenvednek. Ott, a hol a vétek s bűn megnövekedik, A kegyelem sokkal inkább bővelkedik ; S kiktől messze tünt el a földi boldogság, Azokhoz van közel a teljes mennyország. A hit rácskája fog lobogó lángot, Bűnt s ereje meggyőz egy világot; S hs a felszáll az égi Atyához, Irgalr

; béke, mit onnan alához. A vigajz egy cseppje, Élet kutfejébül, Tengerkönnyet szárít és a szív felépül, S öröme oly tiszta, öröme oly édes — Oh az Úrban való öröm oly fölséges! A kereszt némán esd, az Ige felharsan: Bűnösök és sírók, jertek itt a balzsam ! Örök Isten adja s Az, a Ki megváltott — Legyen az ő nevök mindörökké áldott! Sáiitha Károly.