Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-10 / 2. szám

37 PROTESTÁNS vény 218. §-a és a konvent által kiadott kezelési szabályzat 11. §-ának b)pontja világosan kimondja, hogy a közalapból nem segélyeztetnek oly egy­házak, a melyek közalapi tartozásaiknak bármely kis részével is hátralékban vannak. Igy, ha a törvény szentsége és tekintélye nem birna is nyomatékkal előttetek, ha a keresz­tyéni szeretet és a Krisztus és apostolok intései nem is hatnának foganatosan reátok, — még a saját magatok haszna és jólléte is arra int és arra kötelez, hogy a közalap iránti tartozásaito­kat ellentartás nélkül és pontosan befizessétek. A mit ezek után tőletek el is várok és kérlek titeket a Krisztus nevében — hogy mint az első keresztyének, (Cselek. II. 49) kész szívvel osz­tozzatok a gyülekezet terheiben, a jótéteményben pedig meg ne restüljetek, mert a maga idejében arattok, ha meg nem restültök. (Gal. VI. 9.) Az év fordultakor irom hozzátok e sorokat atyámfiai! Kérlek azért, az ó-évvel vetkezzétek le az ó embert és újuljatok meg, hogy az Istennek kegyelme is újuljon meg rajtatok. Engem pedig, mikor a következő tavaszon titeket — ha az Űr akarandja és élünk, meg foglak látogatni, örven­deztessetek meg azzal, hogy nálatok buzgóságot, atyafiúi szeretetet, kötelességeitek teljesítését s mindeneket ékesen és jórendben találjak ! Atyai szeretettel levén Budapest, 1885. ^vi december 28. A t. Presbyteriumnak hű szolgája Szász Károly. Egyházlátogatás. Távol attól, hogy annak okadatolásába bocsátkoz­nám vájjon »szükséges-e a canonica visitatio«, egysze­rűen utalok a századok folytán szerzett tapasztalatokra, melyek a mai el és felvilágosodott kor eseményeire is, kell hogy döntő befolyást gyakoroljanak ; épen azért a protestantismus alapelveire és történelmi fejlődésére he­lyezkedve, a »zsinati törvényekkel is egyértelműleg, ré­szemről oda nyilatkozom, hogy az évenkénti egyházlá­togatás, mint a mi hit és erkölcsi életünk egyik hathatós tényezője mulhatlanul fentartandó, már akár mostani tör­vényszerűleg meghatározott alakjában és működési kör­re', akár majd a változott viszonyok és tovább fejlődés követelményei által célszerűnek bizonyittatott szervezettel s eljárási módozattól. Épen ezen egyéni meggyőződésből kifolyólag semmi áron sem akarom vitatkozás tárgyává tenni azon kijelentést »vagy körlátogató, vagy visitatio«, annyival inkább, mert ezen elv, ezen indítvány levegőbe kiáltása, a csak ke­véssé hozzá értőt is arról győzi meg, hogy ezen nyilat­kozatban a két intézmény joga, hatásköre és teendője egész a nevetségig összevan zavarva, a mennyiben az iskolai körlátogatás egyáltalában nem ölelheti fel azon ténykedést, mely törvény- és célszerűleg csak is az egy­házlátogatásra lehet ruházva. Ennek nyilvánítása után szabad legyen azon felte­vést megkockáztatnom, hogy az említett két intézmény működése sikeresebb és biztosabb alapra lenne fektetve ÉS ISKOLAI LAP. 38 a munka beosztás elvének alkalmazásával, ugy, hogy egyik a másikat kiegészítve — párhuzamosan munkál­kodnék s a végeredményben összetalálkoznának a nél­kül, hogy egymással még csak látszólag is összeütközésbe jönnének; igen 1 igen 1 az én tapasztalatom s ezen alapuló meggyőződésem szerint, »egyházlátogatás és is­kolai körlátogatás is«, hanem — mint előbb is jeleztem — munkabeosztással. És már legyen szabad az én saját véleményemet itt e becses lapokban körvonalozni azon alapelvek szem előtt tartásával, melyekből kiindulva — egy izben már a tanügyi bizottság tanácskozása alkal­mával, az e tekintetbeni indítványt megtenni bátor­kodtam. Az évenkénti egyházlátogatás figyelme föltétlenül kiterjedjen mindazon ügyekre, melyek a ^zsinati törvé­nyek* 134. §-ának pontjaiban elősoroltatnak, hanem a c) alatt foglaltakra né/.ve történnék annyiban módosítás vagy határozottabb körülírás, »hogy az egyházlátogatás az iskolák szellemi életének megfigyelését s gondozását főleg a vallás-tanitás körébe tartozó mozzanatokra, — imádkozás, éneklés, — hit és erkölcstan — stb. terjesz­tené ki, s erre fektetné a fősúlyt*, jogában állván ezen­kívül bármelyik kötelezett tantárgyból kérdéseket tenni fel azon célból, hogy a tanitó általános szakképzettsé­géről tudomást szerezzen. A mindennapi iskolások ily értelemben s ily cél­ból eszközölt megvizsgálásán kivül, másik főteendője lenne az egyházlátogatóságnak az »ismétlő iskolák« fe­lőli tudomásvétel, hol szintén a vallásosság és erkölcsi­ség fejlesztését célzó tanítás eredménye állana az első sor­ban ; de már épen nem volna mellőzhető a többi gyakor­lati tantárgyakból való kikérdezés sem ; szem előtt tar­tásával azon mértéknek, melyet a földmivelő osztály társadalmi állása és foglalkozása kiván meg, a mint ezen tantárgyakból kivont eredmény az élet viszonyai között haszonnal értékesíthető. Az egyházlátogatóság a maga gondozását és meg­figyelését — az iskolai életet illetőleg — az igy kör­vonalozott téren érvényesítvén, jelentését erre vonatko­zólag tenné meg. Azt hiszem, hosszasan nem szükség bizonyítgat­nom, hogy egy ily természetű intézkedés mily hatalma­san ösztönözné a tanitókat, a vallásos és erkölcsi érzü­let fejlesztését, — minden tehetségükben és rendelkezé­sük alatt álló mód és eszköz igénybevételével sokkal áldásosabb mértékben eszközölni, mint azt ez idő sze­rint — sajnos nem egy helyen — tapasztalhatni. Az ismétlő iskolások az egyházlátogatóság műkö­désébe már csak azon oknál fogva is bevonandók, mivel e téren a körlátogató sikeresen semmit nem tehet, az ő fő teendője, t. i. a zár vizsgálat, nyári munka időre esvén. Ily módon járván el az egyházlátogatóság, míg is­kolát vizsgál, magasztos hivatásának megfelelőleg a hit és erkölcsi élet fejlesztésére is hathatósan közremunkál a nélkül, hogy a többi reál tantárgyakat károsan hát­térbe szorítaná, a mint azt az alábbiakban kimutatni megkisérlem. A körlátogatók teendője következőkben harároztat­nék meg. Az iskolai év kezdetén, mely közben legyen mondva országos törvény értelmében, minden egyházban kivétel nélkül szeptember hó elejére tétetnék — a felügyelete alá beosztott iskolában megjelenvén, ekkor arra fordítaná főgondját és tudakozódását, pontos-e az iskoláztatás, az iskolaszék s esetleg a községi elöljáróság a mulasztások­nál kellő szigorral, a törvény értelmében járnak-e el ? Továbbá szorgalmas-e a tanitó ? Egy szóval az iskoláz-

Next

/
Thumbnails
Contents