Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-10 / 2. szám

37 PROTESTÁNS vény 218. §-a és a konvent által kiadott kezelési szabályzat 11. §-ának b)pontja világosan kimondja, hogy a közalapból nem segélyeztetnek oly egyházak, a melyek közalapi tartozásaiknak bármely kis részével is hátralékban vannak. Igy, ha a törvény szentsége és tekintélye nem birna is nyomatékkal előttetek, ha a keresztyéni szeretet és a Krisztus és apostolok intései nem is hatnának foganatosan reátok, — még a saját magatok haszna és jólléte is arra int és arra kötelez, hogy a közalap iránti tartozásaitokat ellentartás nélkül és pontosan befizessétek. A mit ezek után tőletek el is várok és kérlek titeket a Krisztus nevében — hogy mint az első keresztyének, (Cselek. II. 49) kész szívvel osztozzatok a gyülekezet terheiben, a jótéteményben pedig meg ne restüljetek, mert a maga idejében arattok, ha meg nem restültök. (Gal. VI. 9.) Az év fordultakor irom hozzátok e sorokat atyámfiai! Kérlek azért, az ó-évvel vetkezzétek le az ó embert és újuljatok meg, hogy az Istennek kegyelme is újuljon meg rajtatok. Engem pedig, mikor a következő tavaszon titeket — ha az Űr akarandja és élünk, meg foglak látogatni, örvendeztessetek meg azzal, hogy nálatok buzgóságot, atyafiúi szeretetet, kötelességeitek teljesítését s mindeneket ékesen és jórendben találjak ! Atyai szeretettel levén Budapest, 1885. ^vi december 28. A t. Presbyteriumnak hű szolgája Szász Károly. Egyházlátogatás. Távol attól, hogy annak okadatolásába bocsátkoznám vájjon »szükséges-e a canonica visitatio«, egyszerűen utalok a századok folytán szerzett tapasztalatokra, melyek a mai el és felvilágosodott kor eseményeire is, kell hogy döntő befolyást gyakoroljanak ; épen azért a protestantismus alapelveire és történelmi fejlődésére helyezkedve, a »zsinati törvényekkel is egyértelműleg, részemről oda nyilatkozom, hogy az évenkénti egyházlátogatás, mint a mi hit és erkölcsi életünk egyik hathatós tényezője mulhatlanul fentartandó, már akár mostani törvényszerűleg meghatározott alakjában és működési körre', akár majd a változott viszonyok és tovább fejlődés követelményei által célszerűnek bizonyittatott szervezettel s eljárási módozattól. Épen ezen egyéni meggyőződésből kifolyólag semmi áron sem akarom vitatkozás tárgyává tenni azon kijelentést »vagy körlátogató, vagy visitatio«, annyival inkább, mert ezen elv, ezen indítvány levegőbe kiáltása, a csak kevéssé hozzá értőt is arról győzi meg, hogy ezen nyilatkozatban a két intézmény joga, hatásköre és teendője egész a nevetségig összevan zavarva, a mennyiben az iskolai körlátogatás egyáltalában nem ölelheti fel azon ténykedést, mely törvény- és célszerűleg csak is az egyházlátogatásra lehet ruházva. Ennek nyilvánítása után szabad legyen azon feltevést megkockáztatnom, hogy az említett két intézmény működése sikeresebb és biztosabb alapra lenne fektetve ÉS ISKOLAI LAP. 38 a munka beosztás elvének alkalmazásával, ugy, hogy egyik a másikat kiegészítve — párhuzamosan munkálkodnék s a végeredményben összetalálkoznának a nélkül, hogy egymással még csak látszólag is összeütközésbe jönnének; igen 1 igen 1 az én tapasztalatom s ezen alapuló meggyőződésem szerint, »egyházlátogatás és iskolai körlátogatás is«, hanem — mint előbb is jeleztem — munkabeosztással. És már legyen szabad az én saját véleményemet itt e becses lapokban körvonalozni azon alapelvek szem előtt tartásával, melyekből kiindulva — egy izben már a tanügyi bizottság tanácskozása alkalmával, az e tekintetbeni indítványt megtenni bátorkodtam. Az évenkénti egyházlátogatás figyelme föltétlenül kiterjedjen mindazon ügyekre, melyek a ^zsinati törvények* 134. §-ának pontjaiban elősoroltatnak, hanem a c) alatt foglaltakra né/.ve történnék annyiban módosítás vagy határozottabb körülírás, »hogy az egyházlátogatás az iskolák szellemi életének megfigyelését s gondozását főleg a vallás-tanitás körébe tartozó mozzanatokra, — imádkozás, éneklés, — hit és erkölcstan — stb. terjesztené ki, s erre fektetné a fősúlyt*, jogában állván ezenkívül bármelyik kötelezett tantárgyból kérdéseket tenni fel azon célból, hogy a tanitó általános szakképzettségéről tudomást szerezzen. A mindennapi iskolások ily értelemben s ily célból eszközölt megvizsgálásán kivül, másik főteendője lenne az egyházlátogatóságnak az »ismétlő iskolák« felőli tudomásvétel, hol szintén a vallásosság és erkölcsiség fejlesztését célzó tanítás eredménye állana az első sorban ; de már épen nem volna mellőzhető a többi gyakorlati tantárgyakból való kikérdezés sem ; szem előtt tartásával azon mértéknek, melyet a földmivelő osztály társadalmi állása és foglalkozása kiván meg, a mint ezen tantárgyakból kivont eredmény az élet viszonyai között haszonnal értékesíthető. Az egyházlátogatóság a maga gondozását és megfigyelését — az iskolai életet illetőleg — az igy körvonalozott téren érvényesítvén, jelentését erre vonatkozólag tenné meg. Azt hiszem, hosszasan nem szükség bizonyítgatnom, hogy egy ily természetű intézkedés mily hatalmasan ösztönözné a tanitókat, a vallásos és erkölcsi érzület fejlesztését, — minden tehetségükben és rendelkezésük alatt álló mód és eszköz igénybevételével sokkal áldásosabb mértékben eszközölni, mint azt ez idő szerint — sajnos nem egy helyen — tapasztalhatni. Az ismétlő iskolások az egyházlátogatóság működésébe már csak azon oknál fogva is bevonandók, mivel e téren a körlátogató sikeresen semmit nem tehet, az ő fő teendője, t. i. a zár vizsgálat, nyári munka időre esvén. Ily módon járván el az egyházlátogatóság, míg iskolát vizsgál, magasztos hivatásának megfelelőleg a hit és erkölcsi élet fejlesztésére is hathatósan közremunkál a nélkül, hogy a többi reál tantárgyakat károsan háttérbe szorítaná, a mint azt az alábbiakban kimutatni megkisérlem. A körlátogatók teendője következőkben harároztatnék meg. Az iskolai év kezdetén, mely közben legyen mondva országos törvény értelmében, minden egyházban kivétel nélkül szeptember hó elejére tétetnék — a felügyelete alá beosztott iskolában megjelenvén, ekkor arra fordítaná főgondját és tudakozódását, pontos-e az iskoláztatás, az iskolaszék s esetleg a községi elöljáróság a mulasztásoknál kellő szigorral, a törvény értelmében járnak-e el ? Továbbá szorgalmas-e a tanitó ? Egy szóval az iskoláz-