Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-04-04 / 14. szám
427 428 I884 /3 . tanévben 211 növendéke volt, az ezt kiegészítő varró osztálynak pedig 17 növendéke, vagyis a kettőnek együtt 228 növendéke volt. * * * A másik füzetből pedig közöljük a Hajdúmegyében levő tan- és nevelő-intézetekre tett alapítványok s adományok főbbjeit: 1. Néhai nemes Tarr András és még jelenleg is élő özvegye Harangi Juliánná asszony a balmazújvárosi magyar ref. egyházhoz tartozó, mindkét nemen levő vagyontalan árva és szegény sorsú gyermekek iskolai neveltetésére, ruházatára és tankönyvekkel, tanszerekkel ellátására s azoknak egy külön iskolában taníttatására, nagyszerű alapítványt tettek. Az alapítvány áll egy a város központján fekvő tágas udvarból, illetőleg belső telekből a rajta levő épületekkel; ezenkívül 5 és 3 /s telek szántó földből és 36 legelő illetőségből, mely 72 hold legelő területnek felel meg. E fekvőségek becsértéke a helyi viszonyokhoz képest 47—50,000 frtban vétetett fel. 2. H.-Böszörményben az ottani takarékpénztárnál jótékony célokra évek hosszú során át gyűjtött pénzalap megosztása alkalmával, a takarékpénztári igazgatóság a ref. egyháznak népiskolai célokra 9000 frtot, a gör. kath. egyháznak 1000 frtot, az ipariskolai rendszeres oktatás előmozdítására 200, korábban 50 és igy összesen 250 frtot adományozott. 3. Tőzsér Simon kabai lakos és ref. egyháztag 3500 frtot adományozott egy ref. uj főiskola építésére. 4 A kabai ref. egyház 2 iskola részére két telekhelyiséget vásárolt 1700 frtért, ezenkívül: 7 uj termet, továbbá 3 rendes és 2 segédtanítói lakást 18,550 frtért építtetett. 5. Nádudvaron a ref. egyház egy uj tanterem és rendes tanitói lakás építtetését kezdette meg. TÁRCA. XXXVII. Zsoltár.*) — Dallam nélkül. — 1. Bosszúra te óh ne gyúlj a rosznak miatta, Ne irigyeld, ki magát álnokságra adta. Ok hirtelen, mint a széna, lesznek lekaszálva, Midőn zsenge életök már hervadásra vála. 2. Bizzál te csak az Úrban, tégy jót s bizonyára Tied leszen s fiadé a földnek határa; Szívednek is életét ha igazság táplálja ; Előtte nem lesz hiába ajakad imája. * 3. Hagyd az Úrra útad és bizzál tehát benne, Tenni fog ő mielőtt a tett késő lenne, Igazságod kideríti fényes ragyogóra, S világosan áll jogod majd mint a déli óra. 4. Bizzál tehát s várj reá békességes csendben, Ne irigyeld a kinek dolga van jó rendben Itt a gonosz bármi jól is viszi dolgát véghez, Vess féket a haragodnak, nehogy te is vétkezz. *) Nem tekintve e szép Zsoltár bibliaszerűségét; csak kül alakjára akarok némely megjegyzéseket tenni: Azt tapasztaltuk már, hogy kedves Zsoltárosunk a kül alak megválasztásánál, mindig kitűnő szerencsével jár el, (mely mindenesetre finom költői érzékre mutat) ennek bizonysága e zsoltár is ! Hosszú húsz verset egyenlő alakzaton irni ép oly Ízléstelenség lett volna, mint e ko-5. Mert a gonosz ki leszen vágva mind örökre, Míg a földet a hivő vészi majd örökbe; A gonosznak hire sem lesz kevés idő múlva, És te állasz azon helyen a hol ő kimúla. 6. Igen, a jók a földnek örökösi lesznek, Örömében bőséges égi élvezetnek. Bár a gonosz a jó ellen fogát vicsorgatja, Mosolyg az Úr, látván hogy kél az igazak napja. 7. A gonosznak ime már ki van vonva kardja, És ivét a jók ellen kifeszítve tartja. De a hűre kivont kardja ön szivébe tör be, S a jó ellen ajzott íve össze leszen törve. 8. Jobb a sovány gazdaság, ah jobb az igaznak, Mint a gonosz ha-kincsek bőségivei gazdag, Mert csak hamar el fog törni a gonoszok karja, Míg nem igaz hivét az Úr mind végig kitartja. 9. Tudja az Úr a hivek élte minden napját, Örökségök Tőle ők mindörökre kapják : És nem éri őket szégyen napjain a vésznek, Sőt az éhség idején is bőven tartva lésznek. 10. De a gonosz elveszend — az Úr ellensége Mint áldozat báránya, jutand olyan végre; Füstté lesznek, semmivé — mint a bárány kövére Semmisülve hull az égő áldozat tüzére. 11. Mig a gonosz kölcsönét soha meg nem adja, Osztogat a jó, mert van szívének szánatja; Ok az Úrnak áldottai — a föld birtokába Jutnak ők majd, a gonoszok ha ki lesznek vágva. 12. Az Úrtól van vezetve az áldottnak lépte, S vándorol egy gyönyörről más gyönyörre lépve. Ha elesik, sem leszen ő elbuktatva végleg ; Mert minden jót szent kezével maga az Úr véd meg. moly tartalmú zsoltárt rövid sorokon írni meg 1 (mely hibába számos zsoltár-irók gyakran is bele estek már!) O tehát a hosszú és komoly tartalmú szöveget, neki megfelelő — és pedig kétféle — alakzaton irta, nehogy olvasóját kifáraszsza e hosszú zsoltáron keresztül. Az alakzat pedig a XVI. században teremve, mind e mai napig él, ugy mű-költészetünk-, mint népdalainkban! Lássuk: A két első sor 13-as, e beosztással 4. —3 —4 —|—2 péld. Mért távozál | Úristen | | ily messze mi | tőlünk . . . (Ének a XVI. szból.) Azt mondják hogy | nem illik | | a tánc a ma- | gyarnak . . . (Népdal.) Hej be szépen | világít | [ az esteli | csillag. . . (Népdal.) A két utolsó sor 14-es, beosztása: Ez alakzaton Szkárosi Horváth András tállyai ref. pap énekelt, Atok című 1547-ki költeményében, mind végig erős és tiszta metszettel, péld. Rettenetes | ez világnak | [ mostan minden | dolga használta a jó Amadé is : Ki beborult | az fölyhőben | | megtért napom | fénye. . . ezen irta Arany is a Rozgonyinét: Széles úton j poros úton | | fölleget ver | a ló. . . de népdalainkban is virágzik: Én istenem | mit csináljak | | mikor semmim | sincsen. . . Nincs valami türhetlenebb és szenvedhetlenebb, mint mikor a poéta oly érzék- és Ízléstelenséget követ el, hogy pl. a Babyloni zsoltárt mind végig anapaesticus méreten irja, halott annak vontatott, vánszorgó méretűnek kellene lenni! E tekintetben már a mi Elviránk tagadhatlanul egyikévé nőtte ki magát legfinomabb érzékű, s legmíveltebb izlésű költőinknek. Kálmán Farkas.
