Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-03-21 / 12. szám

4-77 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 478 dunk megnyugvást találni, a mely az előttünk egyedül mérvadó eszményi és erkölcsi érdekeket nemcsak hogy nem tagadja meg, de sőt inkább ama fontosságukat, a melylyel reánk nézve birnak, magában a világi lét magyarázatában egyenesen érvényre is juttatja. E szempontból állithatjuk, hogy miután a keresztyénség a világ megítélésénél kiindulási pontjául nem a physikai, hanem a szellemi életet tekinti és ebből folyólag a természeti világot ugy fogja fel, mint az ember eszményi céljának csak eszközét: ekkor nem tett egyebet, minthogy a dolgokat pusztán amaz értékük szerint Ítélte meg, a melylyel ezek az emberre nézve birnak. És bár egészen távol van tőlünk az asketismus, mégis azt kell állítanunk, hogy a világnak emez álláspontból való felfogása mint nekünk szükséges egyszersmind igaz is. Mindenkinek, a ki csak az emberiség eszményi és erkölcsi érdekeinek a maguk teljes értékét meg akarja hagyni, el kell ismernie azt is, hogy nekünk, a mig csak emberek kívánunk maradni, ez eszményi és erkölcsi érdekekre tekintettel kell megalkotnunk egyetemes világnézletünket. Az igazság, vagy a mit szívesebben mondok, a keresztyén idealismus létjoga az erkölcsi célokban gyökerezik csupán, a melyek a velők sajátos gyakorlati vonzó erőnél fogva ma ügy az egyesek, mint a társadalom által, mint létünknek mérvadó törvényei ismertetnek el. Ha ma sikerrel akarna valaki a materialistikus hit mellett propagandát csinálni ügy annak egész erkölcsi culturánkat fel kellene áldoznia és a keresztyén társadalmat visszavinnie a természeti népek fejlettségi fokára. De komolyan kinek juthatna ez még csak eszébe is ? A materialistikus dogmáknak még legfanatikusabb hivője sem akarhatná ezt. De akkor a mi jogunkat se tegye senki vitássá, hogy Ítélhessünk a világ, ennek eredete és végcélja felől, a mint ez a mi, lényegileg épen a keresztyénség által elért, erkölcsi műveltségünknek megfelel és hogy azt mondhassuk, miszerint a keresztyén hit nem csupán a mi erkölcsi műveltségi fokunknak következménye, hanem egyszersmind ehez mérten a világ egyedül igazi, helyes magyarázója. Eddig az értekezés. (Folyt, köv.) Kenessey Béla. Az amsterdámi egyházi viszály. Dr. J. P. Doedes után közli: utal Géza. Úgy jött, mint mennydörgés, . . . s annál váratlanabbul, mert a villámlást nem is láttuk. Nem kevesebb, mint 80 egyházi elöljárónak, s köztük az amsterdámi egyháztanács tagjainak az amsterdámi egyházmegyei hivatal által történt ideiglenes szuszpendálása — ez év január 4-én — mindenesetre nagy feltűnést kelthetett nemcsak Hollandiában, hanem külföldön is.1

) Mi történhetett, hogy 5 lelkész, 42 presbyter, 133 Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a hírlapi cikkeken s közleményeken kivül január hóban mintegy 18 röpirat jelent meg e tárgy fölött s egy némelyik négy kiadásban. Nekünk bajos elképzelnünk, mily izgatott volt e napokban a hangulat; minden ember kezében egy röpirat, vagy az újságnak az eseményről szóló cikke s ajkán az amsterdámi egyházi viszály. Csak miután az ügy a rendes jogi folyamatba vitetett, csillapultak le a kedélyek, hallgattak el a röpiratok, hogy helyet adjanak a higgadt megfontolt Ítéletnek. Holland legelső havi folyóirata a: »De Gids,« jelezte már februári számában, hogy dr. J. S. Doedestől közöl a márciusi számban egy cikket, az amsterdámi kérdést tárgyalót. Bizonyosra vehetjük, hogy a fönntnevezett folyóirat e kis hirdetés következtében néhány száz példánynyal többet nyomatni kényszerült. Engem is e néhány sor tartóztatott vissza attól, diakónus szuszpendáltatott, egyelőre január 4-ikétől jan* 18-ikáig? Röviden felelhetünk e kérdésre: oka a hivatalból felfüggesztésnek az, hogy az amsterdami egyháztanács az egyházi javak és alapítványok kezelésére vonatkozó szabályzatban az utóbbi időben változtatásokat s módosításokat eszközölt, nem pedig az, mint sokan állítják, a tényállás nem ismerése következtében, hogy a kért erkölcsi igazolványokat nem adta ki,2

) Fölteszszük, hogy olvasóink előtt nem ismeretlen, miszerint a holland ref. egyházak igazgatása egyháztanácsra. egyházmegyei hatóságra, egyházkerületi hatóságra, és zsinatra van bizva, ez utóbbi kezeli az egyetemes egyházi javakat is.3

) Az egyes egyházak saját javainak kezelése azonban minden gyülekezetben egy önálló külön testület kezében van, mely a föntebb emiitett hatósági köröktől teljesen független ; kivételt e tekintetben csak az amsterdámi gyülekezet képez. E gyülekezetnek is vannak mahogy e viszályról valamit irjak, mert tudtam, hogy nagyobb használatot teszek, ha alapos, a viszályokkal teljesen ismerős, s e mellett nagy tekintélyű férfi cikkét közlöm, ha mindjárt kivonatban is. mintha a röpiratok s hírlapi cikkek után indulva, magam alkotok magamnak Ítéletet, mely természetesen nagyon könnyen lehet téves. Igy közlöm szerző szíves engedelméből mindazt, ami ránk nézve érdekkel birhat s könynyen érthető. Néhány megjegyzést mégis voltam kénytelen tenni, melyek helyességéről kezeskedik azon körülmény, miszerint e jegyzeteket maga Prof. Doedes nézte át s csak az ő helybenhagyása után kerülnek nyilvánosságra. 3) Mult év tavaszán 3 modern lelkész óhajtotta néhány tanítványának a gyülekezetbe való fölvételét Amsterdamban. A fölvétel az egyházi törvények értelmében az egyháztanács nevében történik a lelkész által egy vagy több presbyter jelenlétében. A gondnokok ez esetben szigorú orthodoxok — a fölvételnél nem jelentek meg, s igy a fölvétel elmaradt. A szülők erre kérvényt nyújtottak be az egyháztanácshoz a célból, hogy az egyháztanács fiaik számára erkölcsi bizonyítványt állítson ki. A hollandi egyház törvények értelmében ugyan's bármely gyülekezetnél fölvehető bárki egyháztagul, föltéve, hogy illető egyházhatóságától erkölcsi magaviseletéről bizonyítványt nyert. Az egyháztanács e kérvényt elutasította. A szülék azonban nem nyugodtak, bevádolták úgy a gondnokokat, mint az amsterdámi egyháztanácsot az amsterdámi egyházmegyei hatóság előtt, mely azonban nem nekik adott igazat. A szülék tovább mentek, az észak hollandi egyházkerületi hatósághoz fellebbeztek, mely rájuk nézve kedvezően itélt s leirt az amsterdámi egyháztanácshoz az erkölcsi bizonyítványok kiadása védett, és pedig meghagyta, hogy e bizonyítványok f. é. január hó 7-ikéig kiállíttassanak. E közben jött január 4-ikén az egyházmegyei hatóság által kimondott hivatalból felfüggesztés s az egyházmegyei hatóság, mint a mely a felfüggesztett egyháztanács helyébe lépett, engedve a felsőbb hatóságnak — bár saját meggyőződése s kimondott Ítélete ellenére is — a bizonyítványokat kiszolgáltatta. Látható tehát, hogy az egyházmegyei hatóság által kimondott szuszpendálás nem a bizonyítványok kiadása miatt történt, mert hisz e hatóság maga is egy nézeten volt az ő általa szuszpendált egyháztanácscsal. 3) Az elnevezéseket magyarul adom, mert magamról tudom, hogy az idegen nevek mennyire zavarják az érthetőséget. Amint látható a holland egyházak kormányzása presbyterial-synodalis úton történik épugy, mint nálunk. A 4 hivatal forma is tökéletesen megfelel a mi hivatalainknak. Minden gyülekezetnek van presbyteriuma (egyháztanácsa, Kerkeraad); több gyülekezet együtt alkot egy kört (Ring), melynek azonban csak kormányzói s felügyelői jelentősége van; (ez mi nálunk hiányzik) ; több körből alakul az egyházmegye (esperesség. Classis); az egyházmegyei gyűléseken (Classikale Vergadering) megjelenik minden pap s minden gyülekezetből egy gondnok ; ezek választják az egyházmegyei hatóságot (Classikaal Bestuur); néhány Classis öszszevéve képez egy egyházkerületet (Provincie), melynek hatósága Provinciaal Kerkbestuur nevet visel; az összes ref. gyülekezeteket képviseli végül a zsinat (Algemecne Synode) és ha ez nem ülésezik, a zsinati bizottság (Algemeene Synodale Commissie). A kerületek egyházi s politikai felosztása és elnevezése ugyanaz; épen mint minálunk, csak pontosabban keresztül vive. S mint minálunk péld. a tiszántúli kerületnél politikai és egyházi felosztás összeesik, ugy itt beszélünk Utrecht provinciáiról épugy politikai, mint egyházi szempontból. A Classisok vagyis az egyházmegyék hasonlólag, mint a legtöbb helyen minálunk, a főhelyről vannak elnevezve. Pl. az amsterdámi egyházmegyében van Amsterdam gyülekezet, épugy mint nálunk pl. a pápai egyházmegyében a pápai, a tatai egyházmegyében a tatai gyülekezet. Ezek után azt hiszem nem lesz feltiinő, ha amsterdámi egyháztanácsról s amsterdámi egyházmegyei hatóságról beszélünk.