Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-03-21 / 12. szám

378 gán jószágai — Amsterdám egyike a leggazdagabb gyülekezeteknek — se javak kezelése nem kü'ön testületre, hanem az egyháztanácsra van bizva. Egész Hollandiában ez az egyetlen egy eset, hol az egyház szellemi és anyagi ügyeinek vezetése egy testület kezében van, másutt e két hivatal közel áll ugyan egymáshoz, a nélkül mégis, hogy hatáskörük egymásba folyt volna.') Sajátságos a viszony, melyben ennek folytán az egyháztanács áll; mert, mint a gyülekezet szellemi s erkölcsi ügyeinek vezetője az egyházmegyei hivatal alá van rendelve, mint a javak kezelője pedig senkinek sem tartozik felelősséggel. E két hivatal egy kézben — oly körülmén)7

, melyből könnyen támadhattak összeütközések. Az egyházi javak s a'apitványok a gyülekezet tulajdonát képezik, de hát kik tartoznak a gyülekezethez ? Kiket kell a gyülekezet tagjaiul elismerni s kiket visszautasítani ? Avagy közönyös dolog a gyülekezetre nézve az, hogy mit hisz valaki, mit vall s mit tart elégségesnek lelki üdve elnyerésére akkor, midőn a gyülekezet tagjaiul fölveszik? Látni való, hogy annak az egyháztanácsnak, mely nemcsak az egyház jószágaival, hanem az egyházi tan tisztán tartásával is törődik — mert kötelessége törődnie, — különösen a mai időben, midőn orthodoxok és modernek között oly éles az ellentét: az összeütközést2

) e^erülnie majdnem lehetetlen volt, s ha Kuyper nem lett volna is, akkor sem járnának elyseumi mezőkön. A tanszabadság törvénynyé lett emelve, sokak nagyon sokak akarata ellenére.3

) Arra nézve már most, ki e törvénynyel szomben foglal állást, a következő három eset lehetséges: I. Faji alja az illető a változtatást, óhajtja vissza a régit, elkövet mindent, amit a törvény korlátain belől tehet, de semmi törvényellenes tényre nem vetemedik. 2. Elviselhetetlennek találja ez állapotot s elhagyja az egyházat. 3. Tűrhetetlennek tartja ugyan a helyzetet, de sem az egyházat el nem hagyja, sem magát a törvénynek alá nem veti, hanem felmondja az engedelmességet, ujjat huz a felsőbbséggel s törvényellenes uton is igyekszik érvényesíteni akaratát. Az amsterdámi egyháztanács — legnagyobb részben szigorú orthodox tagokból álló4

) — e harmadik utat választotta. Nem akarta engedni, hogy a gyülekezetbe fölvétessenek olyanok, kik Krisztus feltámadását vagy a szentháromság dogmájának igazságát tagadják vagy általánosan mondva olyanok, kik vallásos kiképeztetésüket modern irányú lelkészektől vették ; de dacára, hogy így Az amsterdámi egyháztanács sem egészen maga kezeli gyülekezete jószágait, hanem átadta ezt egy 24 tagból álló szűkebb kö ü bizottságnak. E 24 tag közül 12 azonban egyúttal az egyháztanácsnak is tagja s csak a másik 12 választatik a gyülekezeti tngok közül. 2) A címben is »viszály* helyett hű fordítással az összeütközésnek kellene állani, mert a holland röpiratok mind »het kerkelijk conflkt«--ről beszélnek s dr. Doedes cikkének címe is igy hangzik: »Het amsterdaamsche kerkelijk conjiict in januari 1886.« Azonban vegyük figyelembe, hogy a tény Hollandiában nagyon jól ismert, mig minálunk meglehetős ismeretlen, s épen azért furcsán hangzanék a cím ^egyházi összeütközés*, mert rögtön azt kérdeznők kik vagy mik között történt ez összeütközés, s ez okból a helyes cím ez lenne: »az amsterdámi egyháztanács és amsterdámi egyházmegyei hatóság között történt összeütközés,* ami azonban egy kicsinyt ho-szú. 3) A zsinatban több éven keresztül a modernek voltak löbbségben s igy keresztülvitték, hogy a tanszabadság törvénynyé legyen, jóllehet az uralkodó hangulat, mely egészben véve orthodox iránynak hódol, ellene nyilatkozott. 4) Szigorú orthodox helyett jobban használhatnók e szót túlzó mert az amsterdámi egyháztanácsot jelenleg Kuyper s ennek pártja dominálják. Hogy pedig Kuyper túlzó, kitűnik ilyes nyilatkozataiból : az általa alapított »virje universiteit* az egyedüli egyetem, mely isten szavára alapítva, áll fenn; kizárólag ő és pártja valóban reformáltak stb. Dr. Cramer a »Stemmen wor waarheid en vrede« márciusi számában közöl egy cikket, melynek címe: De »gereformeerde partij* in de nederlandsche hervormde kerk. Ez a »gereformeerde partij* nem más, mint" Kuyper s ennek követői. a törvénynek ellenszegült, nem akarta odahagyni az egyházat sem, minek oka az egyház nagy vagyonában rejlik, mely a tagok nagy részének megválása mellett is, mint a ref. egyház javára tett alapitvany, elvihető nem lett volna. (Vége köv.) IRODALOM. Megjelent a Rill József által nagy gonddal szerkesztett »Magyar Paedagogiai Szemle* tanügyi haviközlöny márciusi vagyis 3-ik füzete. Tartalma a következő : * Felekezeti« néptanító a szabadelvűség szolgálatában. írta Ember János (Répay András fénynyomatu arcképével és neve sajátkezű aláírásának lenyomatával.) Lélektani szempontból szükséges-e az iskolai takarékpénztár ? Irta Kavulyák György (3 szerkesztői kommentárral.) A kántortanító. Irta Gável Ferenc. (21 szerkesztői kommentárral.) Az élet szeretete. Irta Peress Sándor. Képviselőházunk és a közoktatás. (Tudósítás a budgetvitáról.) Irta Rill József. — Irodalmi kalauz: a) Könyvek és taneszközök. b) Tanitó-egyletek irodalmi működése, c) Tanintézetek állapota, d) Tanügy- és egyéb irodalmi mozgalmak. e) Könyvészet 5 könyve. Tanügyi lapok és folyóiratok repertóriuma. Tanügyi krónika. Tanítók * Emlékeztető «-je március havára. Szerkesztői mondanivalók. Tizenkét füzetnek (egy évi folyamnak) előfizetési ára 2 frt 50 kr. Urasztalához keszület. Az uri sz. vacsorában először részesülni szándékozók számára irta Rdcz Károly szapáryfalvai ref. leik. Ara 10 kr. o. ért. Lúgos, 1886. Szerzőt nincs szerencsénk ismerni, mint lelkipásztort, de ismerve más téren kifejtett munkásságát, buzgalmát, — teljes meggyőződésünkből merjük állítani, hogy nem oly gyenge lelkipásztor, mint a minőnek a nyomdából kikerült ezen semmiség után látszik. Egy esetben elismerjük ezen füzetkének használhatóságát, ha t. i. valamely pusztáról beszalasztott, sem írni, sem olvasni nem tudó, soha iskolába nem járt gyermeket akarunk pár óra alatt az urasztalához elkészíteni ; de a szokásos confirmációi oktatásra ha gondolunk, elpirulunk, hogy egy lelkész, elégnek tart az életbe kibocsátandó növendékekre nézve annyi vallási ismeretet, mint a mennyi ebben foglaltatik. Azt a szellemes mulatságot szereztük magunknak, hogy megolvastuk, hogy a 16-od rétű könyvecskében hány sort foglalnak el a confirmációi oktatások : Felelet 126 sort. Ebben a 126 (40 betűs) sorban beszél valamit szerző a keresztségről és úrvacsoráról, punktum. Annyiban nem punktum, hogy a 126 sor közé be van igtatva az uri ima, apostoli hitvallás, 10 parancsolat, úrasztali imák. Még ha akadna is oly lelkiismeretlen lelkész, ki népiskolát végzett növendékeket a confirmációi oktatás alkalmával nem tanítana többre, mint a mennyi ezen füzetkében van: de annyi illemérzetnek, kellene benne lenni, hogy ne álljon ki az útfélre s ne hirdesse a világnak: ime én csak ennyire tanitom növendékeimet. Hogy milyen a tartalma annak a 126 sornak, arról nem is szólunk. i.'.v:: : KÜLÖNFÉLEK. * Püspöki visitátió. Főt. Czékus ev. püspök ur, mint minden évben, ugy a folyó i 886-ban is meg fogja 1 a gondjaira bízott egyházak egy részét látogatni. Utazási sorrendje a következő, léend : Meglátogatja a szepes-bélai egyházat május ^23—25,- Majerkát május 26,