Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-03-14 / 11. szám

Huszonkilencedik évfolyam. 11. sz. Budapest, 1886. március 14. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX, ker. Kinízsy-utca 29. sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. íglgrTeljes számi:l péld_ái:n.;y-o!k:ls:a,l m.rn.d.ig' szolg-a/t Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésük a második negyed beálltával lejár, előfizetésük megújítására kéretnek föl. Imádkozzál! Imádkozzál, ha istened megáldott, S vidáman folynak élted napjai; Ha szépnek tartod ezt a szép világot, Érette légy kész Istent áldani! Oh szép az élet s édes élni ebben, Ha szeretet s békesség van szivedben, S ha utadon téphetsz egy-két virágot — Imádkozzál, ha istened megáldott! Imádkozzál, ha szíved bú szorítja, S könyhullatással sózod kenyered, Ha napodat sötét felhő borítja, S kiket szerettél, mind eltemeted! Atyád O, a ki bút küld rád az égbül, Oh boldog az, ki sorsával kibékül; Isten a mennyet néked is kinyitja — Imádkozzál, ha szíved bú szorítja! Imádkozzál és áldás száll fejedre, Áldás örömben s szenvedésben is f Imádkozzál és gondolj istenedre, S öröm nem szédít s nem sért a tövis. A boldogságnak titka, hidd, az itten, Ha mindened mind sírodig az Isten, Ha O hozzá köt a hit mindörökre — Imádkozzál és áldás száll fejedre ! Sántha Károly. Egy vallástörténeti kérdés keresztyén szempontból tekintve. mann A 70-es évek vége felé történt, hogy Dilltheol. tanár és hírneves keleti nyelvész, egyszersmint a berlini egyetem rectora az izlamról tartott s később sok oldalú megtámadtatásoknak kitett székfoglalójában ki merte mondani azt a gondolatot, mely különben ma már a protest. theologiai körökben általános helyesléssel találkozik — hogy a dogmátismus kínos békáiba vert s e miatt tehetetlen 5-ik és 6-ik századbeli keresztyénség egyik fontos tényezőjeként tekintendő a muhamedanismus gyors elterjedésének s a félhold győzelmének. Az első és második századnak hiterős, szeretetben gazdag keresztyénsége, melyről a tüzes jellemű Tertullian azt mondotta, hogy fénylő csillagot képez a pogányság lelkileg sötét éjjelében, a keleti császárok byzantinismusa s az egyházra hova-tovább döntő befolyást gyakorló görög bölcsészet uralma alatt az 5. és 6-ik században folyt christologiai viták által bensőleg megbénult a maga életképességében, s a holt betűnek, a rideg dogmatikai formuláknak szolgálatában állva, életerejében annyira meggyengült, hogy ennek folytán tág tér nyittatott az uj evangéliom t. i. Muhamed vallása előtt. S ott a hol a legvirágzóbb keresztyén gyülekezetek állottak a keresztyénség első századaiban, mint pl. Északafrika és Kisázsia tartományaiban, hol egy Cyprian, Augustinus, damascusi János és más jeles egyházi atyák oly sikeresen működtek a szent ügy diadalra jutásán, az izlam hódításai következtében síri csend állott be, s a keresztyénségnek utolsó nyomai is eltűntek. A keresztyénség megszűnt lenni ^a föld sava buzgólkodó hívőnek resztyén világ-részekre tekint, hol egykor a legvirágzóbb keresztyén élet lakozott, de a melyre 4 s az annak szent ügyéért fáj a lelke, ha azon őske-21