Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-02-21 / 8. szám

253 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 251 temet — igy szolt — két tévedést kell helyreigazitanom, melyeket hallottam. Az egyik tévedés az, mintha e tételek az abszolút kormány által megállapított tételek volnának. Igen jól tudják a t. képviselő urak, hogy nem is minden vita nélkül lett az egyházak segélyezésére mindjárt 1868-ban a sióban levő összeg a törvén)-hozás által megszavazva. És hogy a törvényhozás mindig ugy tekintette ez összeget, hogy az nem olyan kötelezett összeg, mely megszavazás alá nem jön, mutatja az, hogy 1876 ban és 77-ben, a midőn a kiadások minden téren megszorittattak, e tételek is leszállittattak, és csak később, midőn a pénzügyek rendezettebb állapotba jöttek, vétetett fel ismét e tétel az 1868-diki eredeti összegben. A másik a mit helyreigazítani kivánok az, hogy Nendtvich t. képviselő ur azt mondta, hogy azt a segélyt lealázás nélkül elfogadni nem lehet. Lehetnek lealázó adományok, de amit az ország törvényhozása ad, az lealázó nem lehet. És csodá'om, hogy a képviselő ur lealázónak találja ma, a múltban nem tartotta lealázónak, és miért szavazta meg? Mert hisz ez a tétel 1868 óta mindig előfordul, és csak most jutott eszébe valakinek, hogy azt lealázónak találja. A mi magát a kérdést illeti, nem habozom kimondani, hogy bizonyosan az illető egyháznak, mint az államnak is csak érdekében állhat, ha ugy, mint a testvérfelekezet részéről történt, az ágostai felekezetnek a magyar korona területén levő öt egyházkerülete is egyesül De viszont azt hiszem, hogy ez sikeres csak ugy lehet, ha ugy történik, mint a másik egyháznál történt, azaz kölc-önös megegyezéssel, önként, sőt még bizonyos kivételes helyzeteknek az egyesülést kimondó egyháztörvényben is respektálásával. De hogy ez igy megtörténjék, az meggyőződésem szerint nemcsak az államnak, hanem magának az egyháznak is érdekében áll. De azt hiszem, addig, a mig ez meg nem történik, azt mondani, hogy a mi az ágostai egyház javára adatik. az az egyetemnek adassék, nem lehet. Az egyetem teljes joggal képviseli a négy szuperintendenciát. Nagy hiba volna bárki részéről, és talán állami szempontból sem volna megengedhető, hogy az az egyszer önként létesült egyetemesség felbontassák. Óhajtani kell, oda törekedni kell. hogy az egyháznak ötödik része is az egyetemességbe jöjjön. De épen a hazankban fennálló autonomikus nézetek és jogok szerint ennek kényszereszközökkel létesülni nem lehet. Ami már magát a tételt illeti, minden kétely nélkül elismerem, hogy az arány, melyben a segély megosztása történik, a szám szerinti igazságnak nem felel meg. De azt hiszem, miután a megosztás annyi időn keresztül igy történt, most rögtönözve megváltoztatni nem lenne helyes. Különben is az egyházak segélyezésénél tisztán a szám szerinti arányt követni ta'án nagyon is messze vezetne, mert akkor az összes tételeknek igen lényeges megváltoztatásokon kellene keres/tül menniök. A kormány fontolóra fogja venni, miként lehetne ezt az egyenlőtlenséget kiegyenlíteni, de most igen kérem, hogy ugy, mint annyi éven keresztül mindig és szó nélkül történt, az eddigi gyakorlathoz képest a tételt megszavazni méltóztassék. Még Havidr Dániel, Gull József, Hermann Ottó szólaltak fel s ezzel a vita véget ér. A ház többsége fenntartja a 36,000 frtos tételt s igy a Szontágh Pál hat. javaslata eles k. A kérvényre vonatkozólag a ház elfogadja a pénzügyi bizottság javaslatát. IRODALOM. A vallás- es közoktatásügyi m. kir. miniszternek a közoktatás állapotáról szóló és az országgyűlés elé terjesztett 14-ik jelentése két vaskos kötetben megjelent. Az első kötet a népoktatási tanügynek 1869, 1881 és 1884. évi adatait összehasonlítva közli, megjegyezvén, a mit egy volt munkatársunk annak idején kiemelt, hogy »az 1869. évi fölvételek eredménye népoktatási tanügyünk akkori átmeneti állapotának figyelembe vételével s ekkor is csak fóltételescn fogadható el összehasonlításra.* 1869-ben a 6-tól 12 éves gyermekek 68°/0

-a, 1884 ben 85°/0

-a járt iskolába. Örvendetes emelkedés, melylyel arányban áll a népoktatási tanügy minden egyes tényezőjének emelkedése. 1884-ben minden • kilométer területre 48 lakos, 8 lanköteles és 6 iskolás gyermek esett. Az állami népiskolák kimutatásából azt látjuk, hogy ezek felállításánál állami nagy érdekek előmozdítása céljából tervszerű munka végeztetik. A második kötet a közép- és főiskolák, szakiskolák, emberbaráti és közművelődési intézetekről szól. Nagy alkotásokkal találkozunk itt mind abban, a mi a természettudományok, a művészet, és műiparra vonatkozik. Továbbá, alapos indokolás kíséretében nyerjük azt az ígéretet, hogy egy harmadik egyetemünk minél elébb felállíttatik. Az indokolás szerint főkép financiális szempontok kívánják meg, hogy az egyetem Pozsonyban állittassék fel. Nagymérvű indolentia tanujelének veszszük a mi részünkről, hogy az egyetemért versenyző városok (Pozsony, Szeged, Kassa) közt Debrecennek még a neve sem fordul elő, holott múltjánál s meglévő felső tanintézeteinél fogva, ama városokkal legalább is egyenrangban áll. KÜLÖNFÉLÉK. * Budapesti ev. lelkészválasztás. Mint már korabban jeleztük néhai Győry Vilmos helyének, vagyis a budapesti magyarajku evang. lelkészi hivatalnak a betöltése folyó hó 18-ikára tüzetett ki. Az e nap délelőttjére összehívott közgyűlést Bachát Dániel esperes ur, mint elnök megnyitván, választási jegyzőkké Possert Gyula és Zsigmondy Jenő dr. választattak meg. Ezután fölolvastatott a bányakerületi utasítás és a mult ugyancsak Bachát D. ur elnöklete alatt tartott közgyűlés jegyzőkönyvének a valasztásra vonatkozó határozata. Az elnök e határozat alapján fölhívja a közgyűlést a szavazás megkezdésére. Schmidt Titusz dr. nagy zajjal fogadott indítványt tesz az iránt, hogy ha'asztassék el az ülés, mert a kijelölések körül szabálytalanságok fordultak, elő, Az elnök ez indítvány tárgyalását nem engedvén meg, Schmidt Titusz ezután 16 egyháztag neveben kandidalja Korbély Gézát, a pesti evang. egyház segédlelkészét és jelenlegi vezetőjét. Majd felolvastatott Farbaky József nyíregyházai lelkész visszalépő levele, az elnök fölkéretett, hogy annak idejében az egyház válaszára nézve tegyen indítványt. Erre az a elnök közgyűlés beleegyezésével elrendelte a választás megkezdését; a választási lajstrom vezetésére fölkért 12 egyháztagot, bizalmi férfiakul pedig Győry Elek dr., Szedenics János dr., Schmidt Titusz és Matuska István tagokat. A szavazások beadása azonnal megkezdődött. Az eredményt d. u. 6 órakor hirdették ki. Horváth Sándor kővágó-eörsi lelkészre 342-en szavaztak, Korhely Gézára 36-án, s igy Horváth Sándor megválasztottnak jelentetett ki.