Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-02-21 / 8. szám
253 PROTESTÁNS E GYHÁZI ÉS ISKO LAI LAP . 254 * Főgondnokválasztás Debrecenben. A debreceni reform, egyházban közelebb, midőn a törvények értelmében a presbyterium tagjainak l f4 része kisorsoltatott, ezek helye újból betöltetett, egyszersmind az egyház főgondnoki hivatala is betöltendő volt. Főgondnokká ismét Sápy Sámuel ur választatott 965 szavazattal 15 szavazat ellenében. Az egyháztanács azonnal egy küldöttséget nevezett ki a megválasztott főgondnok meghívására ; a küldöttségnek azonban nem sikerült az érdemes főgondnokot állásának újból elfoglalásra reá birni. Az érdemes férfiú hajlott korára, ottan-ottan előjövő betegeskedésére hivatkozva, fájdalommal bár, de kijelentette, hogy a megtiszteltetésnek és bizalomnak e szép tanújelét nem fogadhatja már el. Az egyháztanács szintén fajdalommal vette tudomásul a leverő hirt, hogy főgondnok ur határozottan visszalép az egyházi ügyek vezetésétől s a kényszerűség előtt meghajolva uj választást rendelt el. * Szász Károly ur püspöki látogatása Felső-Baranyában. A jelen évre Felső-Baranya következik. Püspök ur célja először az volt, mint azt annak idejében közöltük is, hogy a húsvét és piinköst közt eső 5—6 hét alatt az egész megyét meglátogatja. Igen, de akkor az egyházkerületi gyűlést a szokott időben, a piinköst után eső héten kellett volna megtartani s igy akkor, mikor már a közép és felső tanintézetek vizsgalatai, másrészt a sok közgyűlési tagot közelről érdeklő nyári gazdasági munkák javaban folynak. Miért is az elnökség ezúttal május 26-ra véli a közgyűlést összehivandónak, mely azután junius i-én bevégződvén, minden közgyűlési tag áldozócsütörtökre haza mehet. A lelkészi vizsgálatok idejéül május 24 és 25-dik napja jelöltetett ki. Igen, de e szerint az egyházak látogatására szánt idő rövidült meg, miért is húsvét után csak az egyh. megye egyik felében ejtetik meg a püspöki látogatás, másik fele az őszi hónapokra marad. Közelebbre a látogatási sorrend a következőkép állapíttatott meg: April 27-én le a Dunán Mohácsig, onnan vasúton Villányig. April 28. Nagy-Harsány. April 29. Kis-Harsánv. Nagy-Tótfalu. April 30. Siklós. G) űd. Május 1. Kis-Tót falu. Május 2. Belvárd. Magyar-Peterd. (Vasam.) Május 3. Bisse. Túrony. Május 4. Garé. Szava. Május 5. Csarnota. Viszló. Május 6. Rád. Márfa. Május 7. Terehegy. Harkány. Május 8. Ipacsfa. Kovácshida. Május 9. Szerdahely. Csehi. (Vasárn.) Május 10. Dr.-Palkonya. Dr.-Szabolcs. Május 11. Gordisa Maty. Május 12. Old. (Beremen) Május 13. Haraszti. Nagyfalu. Május 14. haza. * Uj református gymnasium Budapesten. Régóta ismert dolog, hogy a budapesti ref. gymnasiumi épület a célnak s az egészségügyi szabályoknak épen nem felel meg. Ezért az egyháztanács egy uj épület emelésén munkálódik. A parochiális telek szomszédságában van egy nagy városi telek, melynek egyik szélén egy nagy népiskolai épület áll, másik szélén közelebb fog a főváros egy rajziskolat emeltetni; a közből maradó rész épen alkalmas volna egy gymnasiumi épületnek. Ezért az egyháztanács közelebb azon kéréssel fordult a fővároshoz, hogy ezen telket engedje át dij nélkül gymnasiumi teleknek, és miután iskoláikba oly sok fővárosi s más vallású tanuló jár, hogy legalább négy párhuzamos osztály felállítása is szükséges leend, adjon a város segélyül az építkezésre 25,000 frtot. Az egyháztanács ezen teljesen méltányos kérése, reményijük ad placidas aures ta-láland. * A szarvasi ág. ev. egyház iskoláiban a félévi hivatalos iskolalátogatás szép sikerrel ment végbe. A nevezett egyház 15 városi elemi iskoláiba tényleg jár 892 fiu és 847 leány, összesen 1740 növendék, ezekhez hozzáadva a tanyai iskolák 987-re menő növendékeit, összesen : 2727 gyermek részesül a tanításban. * »A népoktatás hazánkban 1868—1884-ben* Láng Loj/'s akadémiai levelező tag folyó hó 8-dikán tartó:ta meg székfoglaló értekezését fennt^bbi cím alatt. z értekezés érdekesen csoportosítja a népoktatás adatait és az ezekből kivonható tanulságot, melyet épen nem lehet föltétlenül kedvezőnek tartani a magyar fajra né/.ve. Bevezetésül föltárta azokat az állapotokat, melyekben a magyar kormány fölállítás >kor találta az országot. Báró Éötvös Jó sefnek 1869 ről szóló Jelentése a népoktatásról igen sötét. Akkor 11,300 község közül 1712-ben nem volt egyetlen iskola sem. De ezek kisebb községek ; hanem a nagyobb városokban is teljesen elégtelenek valanak az isko'ák. 17,000 tanitó volt, az akkor iskolába járó 1.100,000 gyermek részére ís csekély. Az iskolaköteles gyermekeknek csak fele járt iskolába. Összesen 1.300,000 forint az iskolai szükséglet Eötvös 8—9 millióra tette a/t az összeget, melyre szükség volna. Ma pedig ez az összeg 12 millión is felül van. 1884-ben iskolába járt 1.800,000 ; a százalék 1869 óta 47-ről 79-re em lkedett. Baranya áll legjobban az i-kolába járók tekintetében, mert a tankötelesek 92 százaléka látogatja az iskolákat; legrosszabbul pedig Máramarosmegye ál', 39 százalékkal. A törvényhatóságok közül 39-nél kedvező az arány, a hol az átlagon fe íil van iskolába járók száma; ebben 20 magyar törvényhatóságot találunk. Az átlagon alól maradt 29 törvényhatóság s ebben 17 magyar. Ez tehát nemzetiségi szempontból nem megnyugtató a magyarságra. Legjobban emelkedett a zsidók és görög keleti vallásúak iskolába jarása ; és emelkedett a magyarok mellett az oláh4 és szerbé is., Az sem valami örvendetes adat, hogy ezer iskolaköteles közül 898 német, 846 tót és csak 824 magyar gyermek jár iskolába. Az iskolábajárás eredménye sem nekünk kedvez. Az iskolák s?áma 1869-ben 13,730 volt; mindenféle iskola, melyből sokat meg kellett szüntetni. 1884-ben 16,205 iskolát találunk. A tanítás nyelvében örvendetes a haladás de itt is vau még kívánni valónk. 1869-ben 5800 iskolában oktattak magyarul, 1884-ben pedig 7938-ban. Azoknak az iskoláknak száma emelkedett legjobban, a hol a magyar más nyelvvel együtt szolgál tannyelvül: 1400-ról 2600-ra ; mig az oly iskolák, hol nem tanítanak magyarul, i8oról 82-re apadt. Az állami iskoláknak fontos tényezői hatását emelte ki ezután az értekezés. Van 450 állami iskola, mely az 1873-iki ama törvény következtében emelkedett, hogy a hol a fe'ekezetek és községek nem képesek a magok erejéből iskolát tartani fenn, ott az állam emel. Az állami iskolák legnagyobb része a nemzetiségek közt van. Ez iskolák összefüggő láncolatot képeznek a nemzetiségek közt a magyar államiság támogatására. A tanítók száma az 1869 iki 17,000 ről 25,000-re szaporodott, 16,205 iskolában. A tanitók közül a magyar nyelvet 1869-ben 72 százalék beszélte folyékonyan, most 82 százalék; a magyarul sehogy sem értő tanítók száma 12 százalékról 5-re szállt alá. De ennél is kedvezőbb az arány, melyben a magyar nyelv taníttatik, Kedvezőtlen még mindig a népoktatásban, hogy 16,000 iskola közül csak 10,800-ban tannyelv a magyar. A népoktatás költségei 1869 óta 3700,000 frtról 12.300,000 frtra emelkedtek. Sok örvendetes fejlődésről győznek meg ez adatok, de komoly intést is tartalmaznak. Fajunkkal szemközt elfogulatlanul leplezik le a bajokat. A magyar is? kólák száma nő ugyan, de mellette két más nemzetiség, kedvezőtlenebb viszonyok közt, még inkább előre halad.
