Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-20 / 51. szám

Endre, Nagy Lajos és Zsigmondy Jenő. E küldöttség feladata rövid idő alatt Zelenka Pál miskolci, Haendl Vilmos selmeci és Horváth Sándor kővágó-örsi lelkészeket saját egyházukban meghallgatni. *A parbér kérdésben a m. k. Curia polgári osztálya közelebb két igen fontos elvi jelentőségű határozatot hozott: I. kérdés: Oly esetekben, midőn a kath. lelkész követeli a párbért, illetőleg a lelkészi illetmény kiszolgáltatását, ha a követelési jogalap tagadásba vétetik, vagyis azon vitássá vált kérdés döntendő el, vájjon a követelt lelkészi illetmény birtokhoz kötött dologi terhet vagy személyes járandóságot képez-e, akkor vájjon a közigazgatósági hatóság van-e hivatva eljárni, — vagy pedig a rendes bíróság illetékes-e? Curiai határozat. A körül'rt esetben a kérdés eldöntésére mindig a rendes biróság illetékes. II. kérdés: Ha a fenntebbi esetben a rendes biróság hatásköre állapittatik meg, kérdéses, hogy oly esetekben, midőn a r. kath. lelkész a parochia kötelékébe nem tartozó más vallású egyéntől követeli a párbért, illetőleg a lelkészi illetmény kiszolgáltatását, vájjon a párbér ezen más vallású egyén ellenében vagyonnal összekötött dologi tehernek tekintendő-e vagy nem ? s ha igen mikor és mennyiben? Curiai határozat. Azon körülmény, hogy a párbér a canonica visitatióban telkenként vettetett ki, nem teszi a párbcrt dologi teherré. Ezen bennünket protestánsokat hajdanában is, de az utóbbi néhány évben is oly érdeklő kérdésnek ilyeténképen történt megoldásában kétségkívül Timon Ákos becses munkájának is van érdeme, mely ezen ügyre ugy történelmi, mint jogi szempontból fényt derített. Ezen munka egyik kiváló bírálójának a bírálatára Timon legközelebb egy érdekes füzettel válaszolt (1. irodalmi rovatunkat), melyből a fennforgó kérdés illustrálására ide igtatunkegy pár töredéket. »A párbér jogalapját — mondja Timon — a parochiális kötelék képezi. A párbér egyházközségi adó. mert az azon általános viszonyon (parochiális kötelék) sarkallik és sarkallott nálunk mindenkor, melyben a hívek az egyházközséghez, mint alárendeltek állanak, a mi hasonló ahoz, mint a hogy az állampolgárok az államnak alárendelve vannak. Azt, hogy a parochiális kötelék közjogi természetű vonatkozás, nem szükséges igazolnom, valamint azt sem, hogy a párbér eredetében a parochiális kötelékre támaszkodik. Á tridenti zs'nat határozata e tekintetben nagyon is világom A bíráló maga is elismeri, hogy a párbér a parochiális kötelékből indul ki, tévedése csak abban nyilvánul, hogy a visitatió canonica jogi természetét ő is épen ugy, mint előzői, hibásan fogja fel. A visitatió canonica, a mint azt könyvemben tüzetesen igazoltam, nem egyéb, mint a párbérszolgáltatásokra irányuló jogszokásnak Írásbeli foglalása, közhatósági megállapítása. A visitatió canonicák magánjogi címet nem involválnak, nem magánjogi, hanem közjogi aktusok A párbér és a modern értelemben vett adó között nincs ís más külömbség, mint az, hogy ez utóbbit a törvény, az előbbit a jogszokás és a legfőbb kegyúri rendelkezés állapítja meg. Ámde azon körülmény, hogy a párbérszolgáltatások mértéke a jogszokás és a legfőbb kegyúri rendelkezés szerint igazodik, a párbér közjogi természetét legkevésbé sem alterálja, mert közjogi természetű szolgáltatások épen ugy alapulhatnak jogszokáson és legfőbb kegyúri rendelkezésen, mint törvényen... A párbért épen ugy a szükséglet szempontja szabja meg, mint az egyházépitkezési adót. Kitiinik ez már a tiindenti zsinat azon határozatából, mely a párbért kötelezőleg előírja. E szerint a híveket csakis a mutatkozó szükséglet mérvéhez képest lehet párbérfizetésre szorítani és ezen mérték a lelkész illő ellátása. Az élő jogszokás, a laudabilis consuetudo, mindenütt a lelkész illő ellátásának mérve szerint igazodik, a mutatkozó szükséghez képest állapítja meg a párbérszolgáltatások mértékét és minőségét... A visitatió canonica csak bizonyítási eszköz a fenná'ló egyéni szolgáltatások mértéke iránt, de a jogalap az élő jogszokás és a legfőbb kegyúri rendelkezés, mely a visitat'o canonicák ellenében is bizonyos szolgáltatásokat a szükséglet szempontja szerint megszüntethet, avagy másokat létre hozhat. A visitatió canonica sem a történelmi múltban, sem jelenleg nem hoz létre szerzett jogokat a magánjogi jogrend értelmében, hanem igenis bizonyságot tesz a közjogi jogrend szerint fennálló jogok és kötelezettségek iránt.« —Mielőtt ezen fenntebbi hírünk és a mellékelt idézetek a sajtót elhagyták volna, olvassuk, hogy dr. Kovács Gyula, ezen válaszára Timonnak egy újabb 8 ívre terjedő választ illetőleg ellenbírálatot adott ki. Mindkét jogász abban egyet ért, hogy a protestánsok és a görögkeletiek, mint törvényesen bevett vallásfelekezetek hívei, de meg tekintettel az x 791: 26 ik törvénycikkre, a kathol. papok részére párbérfizetéc

re nem kötelezhetők, még ha oly birtokok uraivá lettek is, melyek volt birtokosai a canonica visitatió szerint párbért fizettek; de Kovács Gy. a párbért dologi teherként (reallis') tekinti, s szerinte ha oly jószágok, melyekhez a can. visitatió szerint párbér fizetés volt egykor kapcsolva, zsidók kezébe kerülnek, ezek kötelesek azoktól tovabbra ís a kath. papoknak a párbért fizetni. * Dobos János egyházi beszédeinek 2 dik kötete megjelent. Tartalmaz 29 ünnepi beszédet. Ára 1 frt 80 kr. Megszerezhető vagy megrendelhető kiadónál Szalk-Sz.Mártonban, vagy Buda-Pest n Kókay Lajos könyvkeres kedésében. Kiadó előfizetéseket mée mindig elfogad s 3 frt bel<iildése után az i-ső és 2-ik kötetet díjmentesen azonnal küldi. * Mai számunkhoz mellékelve veszik olvasóink a Franklin-Társulat kiadásában megjelenő hír'apok előfizetési fölhívását. Ez utóbbiak között a legrégibb az immár 33-ik évfolyamát élő » Vasárnapi Újság« me'y na«y képes hetilapnak, az olvasó közönség e kipróbált házi barátjának, jövőre legjobb ajánlása, képeinek évről-évre szaporodó száma és szebb kivitt le mellett, kiváló irodalmi erők által kiál'itott, folyvást növekedő változatos tartalma; mig társlapja a » Politikai Újdonságok«, a politikai heti események gondos és hű összeállítását adja és képes gazdasági melléklappal van bővítve. A »Képes Néplap« a legolcsóbb hetilap, a kevésbbé vagyonosok vasárnapi újsága, tanulságos és mu'attató tartalommal, s a politikát tárgyaló rendes rovattal ; ezek kiegészítője a » Világkrónika* című melléklap, mely eddigi rovatai mellett újévtől kezdve nagyobb elbeszéléseket és regényeket is fog közölni és a mely hetiközlönynek ép ugy, mint a »Kép s Néplap« nak ára félévre csak 1 frt. Ugyanezen ív tartalmazza a »Jogtudományi Közlönyt szaklapn ik előfizetési felhívását", továbbá a Franki in-Társulat könyvkiadványainak jegyzékét. * Lapunk hirdetési rovataban ajánljuk t. olva sóink figyelmébe Ferenczy B. miskolczi kiadó-könyvárusnak, a magyar protestáns egyházi irodalom ezen egyik á'dozatké^z tenyésztőjének mai számunkban megjelent hirdetését. Ily érdekes és becses munkákhoz enynyire leszárított áron ritkán jut az olvasó. * A meráni protestáns templom felavatása nagyon elkeserítette a meráni katholikus klérust, mely elkeseredésének az ünnep előtt hangos kifejezést is adott. Az előtte va'ó kedden, mely tudvalevőleg ünnepnap volt, a katholikus lelkész a szószékről intette híveit, hogy ne vegyenek részt a protestáns imaház ünnepi felavatásán. A ki