Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-01 / 44. szám

keztében kellett száműzetésbe mennie, de viszont a tanitó a száműzetés egész ideje alatt, betegen feküdt, mit ennek saját barátai Isten büntetésének vettek. Rodriguez Catalina, ki azelőtt Cadiz prot. egyházának tagja volt, de hosszú ideig nem mutatta magát, betegágyához hivatta az ev. lelkészt. Ez két egyháztag társaságában elment a beteg nőhöz. Nagy meglepetésére mindkét kezét nyújtotta felé és annak kezeit megfogva, könyek közt igy beszél: »Bocsánatot kérek azon sértésért, melyet ön és e gyülekezet ellen, elmaradásommal okoztam. Gondolom, hogy meg kell halnom és ezért kérném bocsánatát, hogy Isten is megbocsáthasson nekem. Felkérem, lásson el engem lelki vigasztalással, olvassa előttem a Jézus igéit; mert én nagy bűnös asszony voltam«. Erre a lelkész több helyet olvasott fel előtte az uj testámentomból. Vonásaiból lassanként eltűnt a nyugtalanság. Isten igéjének hallgatása közben a hit ismét előtérbe nyomult benne és utoljára örömkönnyek folytak le orcáin. Másnap délután ismét belépett a lelkész s ott találta az összes szomszédokat, köztük egy késsel felfegyverkezett embert. Mind a lelkész ellen fellázíttatva, szitkokat, mondtak reá és amaz ember épen a lelkész mellének irányozta kését, mikor hátulról egy nő visszatartotta a karját. Az ijedelemből magához tért lelkész erre legelőször kérdezte, hogy mi rosszat tett és mivel sértette őket, hogy az ő élete ellen törekednek. Mert úgymond, tegnap csupán Jézusnak a bűnösök iránti szeretetéről beszéltem és a bűnösökért imadkoztam. Ekkor az emberek kissé nyugodtabbak lettek és megmondták neki, hogy páter Medina (egy dühös jezsuita, ki más alkalommal arra lázította a nyers tömeget, hogy az ev. leányiskolát rontsák le) eljött a beteghez s kényszeritni akarta, hogy nála gyónjék meg. Miután azonban a nő őt kiutasitotta a szobából, azért lázította fel a szomszédságot. Mikor azután a lelkész bemehetett a beteghez, ez is megerősíttette a szomszédok híradásai. Olvasott a bibliából és imádkozott utána. Harmadnap elment a lelkész a haldoklóhoz és mikor belépett látott nála egy irgalmas nénét, a mint vánkosigazitás közben mondogatja a betegnek, hogy a pokolnak legaljára fog jutni, ha meg nem gyón s mikor a spanyol lelkészt megpillantotta, felugrott e kiáltással: »Jézusom, itt az ördög. Utasítsd el ez embert, a ki eretnek és eljött, hogy lelkedet megrontsa.* Azonban két szomszéd asszony ajtót mutattak a nénének ily szóval: »Mar ezentúl sem ön, sem a papja nem fog bennünket rászedni: A mit ez az ur mond, az mind Jézusnak igaz beszéde és a bűnösök iránti szeretetnek szent szava. Ez nem eretnekség Ebben több az igazság, mint az ön szavaiban*. A nénének távoznia kellett és a lelkész haláláig vigasztalta Catalinát. A temetés másnap reggeli 8 órakor ment végbe. A háznál tartott beszédben megemlékezett a lelkész a hátramaradt három árváról is s imádkozott értök. Ezek hallatára sirásba törtek ki a szomszédok és bocsánatot kértek tőle, még az is, a ki kést emelt a lelkészre és most ezek a nyilvános istenitiszteletet majdnem rendesen látogatják. Hogy mennyire szükséges ott a prot. misszió, az kitűnik abból is, hogy most sem tart a fanatizá't nép más gyógyszert hasznosabbnak a cholera ellen, mint a csudatévő Puigi szűz Mária olaját. Ezrivel tódultak a vevők a sekrestyéhez s az egyházfi ily úton dúsgazdag lett, mig csak ő is nem — belehalt a cholerába. »Ne tévelyegjetek, Isten nem csufo'tatik meg !« Hasonlókép köröztetnek, mint cholera elleni óvszert, : egy levelet, melynek kezdő sorai ezek: »Másolata egy levélnek, melyet Rómában Vincente Nicolas pap miseolvasás közben talált az ostyatartóban, s melyet maga Jézus a Fiu Isten irt sajátkezüleg. «• Ebben Jézus maga utasítja a bűnösöket, hogy bűnbocsánatért áldott anyjához forduljanak. Pénzt áldozzanak a purgatoriumban lévő lelkekért. Tudják meg azt is, hogy a ki azt állit ja, hogy e levelet nem Isten, hanem ember irta, annak u<_>y kell megsemmisülnie, mint a hogy a só elolvad a vizben, de nemcsak neki, hanem az ő házának és az abban lakóknak is. Ezen sorok arany betűkkel iratvák Krisztus urunk által az ő legszentségesebb anyja dicsőségére.* Adjatok erről másola'ot mindenkinek. »Ha aszszony szüléshez készül és e levelet reáborítják, akkor könnyű szülése lesz, csak még 3 »Ave-Máriát« és »G!oria patri«-t imádkozzék a legszentségesebb szűz, az Istenanya tiszteletére, ki szeplő nélkül fogantatott. Ámen. 1 Jézus.« Ez tehát a cholera elleni egyetemes gyógyszer. De van még más is. Északi-Sp myolországban újra Fetisch-eket hímeznek az apácák, t. i. kis, fehér vászondarabokra egy vörös szívet s alája e feliratot : »Megállj, Mikrobium! Jézus sz:

ve van nálam!« Mellén hordozva hasznos a cholera ellen. Láng Adolf. IRODALOM. Thúri Etele, kit olvasó közönségünk ifjúi hévvel írott polémiáiról ismer, most egy 51 lapnyi kis monograph:

át küldött be szerkesztőségünkhez, mely ugy themája, mint ügyes feldolgozásánál fogva dicséretre méltó. A kis munka címe : A fehérvár-csurgói ev. ref. eqyház rövid története. Irta Thúii Etele ev. ref. helyettes lelkész. Tartalma: I. Az egyház keletkezése. Az ág hitvallásuakkal egyesülése A kőtemplom elvétele 1686- 1748. II. A sövénytemplom. Az iskolaház. A haiangláb. Uj parochia ház 1749 —1789. — III. II. József türelmi parancsa. Kőtemplom építése. Uj harang. Uj iskolaház. A földrengés. Villám. Az ág. hitv. ev elválnak. Öreg harang. Ujabb építkezések 1789—1884. — IV. Egyházi vagyon. Szent edények. A pátens Egyházi belélet. — V. Lelkészek és iskolatnnitók rövid életrajza, gondnokok nevei. Díjlevelek. — Ezzel a 821 lélekből álló kis egyháznak ugy é'ettörténete, mint jelenrajza ki lévén merítve, elmondhatjuk, hogy szerző o'y munkát végzett, melyhez hasonlókkal vajha mentül gyakrabban találkoznánk. Minden efféle részletdolgozat egy-egy becses adalék azon alaphoz, me'yen hazai egyháztörténelmünk alkotmányának föl kell elvalaliára épülnie. Megjelent a budapesti ágost. hitv. evang. esperesség 1885. évi szept. 17-én, Sárkány József felügyelő és Bachát Dántel esperes urak kettős elnöklete alatt tartott gyűlés jegyzőkönyve. Az érdekes esperesi jelentés egy részét jövő számunk hozandja. Megjelent és beküldetett hozzánk: »Az ujsóvéi ev. reform, eg) ház múltja és jelene. Egyházrajz. Levéltári adatok nyomán irta Erdős Jó/.sef, ev. reform, lelkipásztor. Budapest, Deutsch M. féle művészeti intézet. 1885.« Szász K. dunamelléki püspök ur püspöki látogatásának, illetőleg előző körlevele azon óhajtásának eredménye e 37 lapra nyomott kis munka, hogy látogatása idejére Írassék meg a gyülekezetek kül- és beléletének története monográfiái nézpontból. Az ismert nevű kitűnő iiju lelkész két szakaszban tárgyalja gyülekezete külső és belső törtenetét : I. az egyház keletkezésétől az első piispöM látogatásig 1786—1819 és II. az eLő és má-