Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-01 / 44. szám

Csakis részletek adhatván élénk képét a missziói működésnek, ki akarok ezekre — a mennyire a hely engedi — kiterjeszkedni. A földrengés következtében Ínségesekké lett lakosokon segitendők, utaztak Fliednerék tavasszal Murchasbo, a Sierra Neváda, hegyi folyamok, lépcsőzetesen ültetett narancskertek közt, hol kocsin, hol gyalog. Murchas romban hevert. Mentek tehát egyik romtól a másikig. Mutatták nekik a helyet, hol hat társ egy fal mögé húzódva, óvták magukat a csipős esti szél ellen s e fal omladékai közé temette mindnyáját. Csupán egy Antonio nevű fiu maradt életben, kit azonban mindaddig nem hozhattak a felszínre, mig a többi belékapaszkodott holtakat onnan ki nem ásták. A m'sszionáriusok meglátogatták a két hónap óta betegen fekvő fiút, kinek megmaradásához remény mm vo't, mivelhogy karjai és lábai össze voltak zúzva. Mily boldogan mosolygott, mikor a segélyt ágyára tették, mily szívesen fogadta a könyvecskét, evangyéliomokat, melyeket olvashatott. Fliedner szólt hozzá a drága Idvezitőről. Különösen gondoskodtak a betegekről, másokon kevésbé pénzajándékokkal, melyekkel vissza lehet élni, mint inkább ruha és lakás szerzésével. Egy beteg asszonyhoz is elmentek az utasok. Megható volt tőle hallani, hogy férje távol levén, miként feküdt le négy gyermekével, kettejét feje és kettejét lábai mellé fektetve. A mint a hgkisebb gyermek felijedt, az anya fölkelt, egy fal mellé ült, hogy gyermekét szoptassa. Ekkor állt be az iszonyú lökés, rrelynek következtében a ház reá szakadt. A nyomás oly nehéz volt, hogy előbb csak nyögni utóbb még a nyelvét sem tudta mozdítani. Végre kiszabadítják a gerendák és törmelék közül s a mellén levő gyermeket leteszi az ágyra, hol kis melléből kitódult a vér, majd ez magához térve, újra kezd beszé'ni. A többi három gyermek egy rézsút álló gerenda alól előjőve, szinte megmenekült. Meghatottságában csak annyit mordhatott: »Szenvedéseknek anyja, légy velem« 1 Ezalatt éltette Granada tartomány csudatévő szentképét. Ezt hallva, Fliedner beszé't vele Jézus szeretetéről, ki az ő testvérei utján küldi neki e segitsé get, szólt neki Isten irgalmáról és mikor feltette róla, hogy ilyen csodálatos megmentésért soha sem fog szűnni Istennek hálát adni, akkor az asszony is teljes s7

ívből csatlakozott e feltevéshez. Meglátogatták Melegis, Restabal, Saleres és Albunuelast, melyek mind rettenetesen szenvedtek a földrengés alatt. Jayenában ideiglenes deszkabódék felállításával szereztek ötven legszegényebb embernek nyárára lakást. Alig lehet leírni ezen emberek háláját és jó kivánatait. »Milyen jó keresztyének! mondák; Németországból jönnek, hogy rajtunk segítsenek. Áldott legyen az ő ösvényök! Isten jutalmazza meg őket ezért ezerszeresen!* Fárasztó és veszélyes hegyi utazás után érkeztek a vándorok az éktelenül elpus tult Alhamába, hol éji nyugalomra tértek. Éjfélkor ugyan hatalmas földrengési lökés rázta fel Fliednert, de a nagy fáradság miatt tovább a'udt egész fél hatig reggel, a mikor két hatalmas lökés egész testét megrázkódtatta. Fölkelt és kiment szétnézni. Az az Alhama, mely fehér házaival, két hasadék közt vonuló sziklagerinczen épült volt s a magasságból mint királyné tekintett volt alá az Alhama folyób >, most rom vala. A folyó annyira megtelt omladékkal, hogy két tavat képezett. Csak hoszszas munka után lehetett 327 halottat a törmelék közül kiásni. E nagy szerencsétlenségben azonban előfordultak csudálatos megmentések is. Egy sziklával eg) ütt letört házból egy leány 40 méternyire tova lökődött az olivák vö'g> ébe eszméleten kívül, de épségben maradva. Egy másik leány az omladékkal együtt 30 m. mélységbe zuhant és életben maradt. 1200 ház fekszik romban. Valenzuéla egyik leomlott tanyáján Fliedner négykézláb bemászott egy gyermekágyas asszony nyomorult gunyhajába, hogy vigaszt és segélyt nyújtson neki. A nő o't feküdt a földön, mellette négynapos gyermeke; egy idősebb fiút és egy leányt földrengéskor égi kezek á'tal az ágy és a gyermekek fölött feltartott gerenda mentett meg. Mennyire hálálkodtak megmentésükért! Fliedner szerzett a családnak jobb lakást egy deszkabódéban és a nő kezébe nyomta a r

segélyt. Erre könybe lábadtak a család szemei, nem lévén képesek hálájukat kir

ejezni. A vándorok azonban kinyilatkoztatták: »Az irgalmas szeretetnek csak egy forrása van és ez a mi Urunk Jézus Krisztus. Mi csak küldöttei vagyunk az ő népének, mely e segélyt küldi nektek. Teljes éltetekben neki adjatok hálát. Mi protestánsok vagyunk, de mi szeretjük a mi Idvezitőnket, ki megparancsolta, hogy az ő nyomort szenvedő testvéreinek szolgáljunk !« Aznap estve Las Ventas de Zafarraya község birájának deszkabódéjában ültek, mikor nagy hirtelen, egymásután berohantak az emberek, mivelhogy megmaradt romjai ujabb lökés folytán, ismét kezdtek ingadozni. Egy asszony hét éves gyermekével karjain pedig ekként kiáltozott: »Nem megyek többé vissza házamba; hallottam fejem fölött ropogni a gerendákat«. A rémület annál ál'alánosabb le't, mivelhogy tizennégy nap óta remélték, hogy a földrengésnek vége lesz. Ekkor Fliedner kihúzta zsebéből zsol'árját, uj testámentomát és egy pillanatra csendet kért, hogy a 91-ik zsoltárt felolvashassa. Ezen zsoltárt már boldogult édes atyja ajanlotta gyermekeinek, mint utazási zsoltárt és ők e zsoltárt meg is kedvelték. De Ír gy mily becses e zsoltár, azt most észlelhette leginkább, mikor azt a benyomást látta, melyet az azokra tett, kik azt eddig, még sohasem hallották. »A ki lako-1 zik a felséges Isten rejtekében, a mindenható Istennek árnyékában nyugoszik. Azt mondom azért én az Urnák : Én oltalmam vagy és erősségem, én Istenem : ő benne bízom ! Mert ő megszabadít téged a madarász tőritől; — az ő szárnyaival fedez be téged, — ne félj éjjeli rettegés*ől és a nappal repülő nyíltól, — tehozzád az nem közelget« stb. Mély csendesség lett. Azután hozzá tevén még : »Avagy nem vásárolnak-e két verebet egy filléren«. Még sem esik le azok közül egy is a földre a ti mennyei atyátok akarata nélkül ? Már pedig a ti hajatoknak szála ís számba van nála véve*. Elbeszélték, hogy Isten az ítéletben is nyilvánítja irgalmát és szeretete't. Minő hála hangzott azután e szavakért, melyek vigasztalást és nyugalmat szereztek nekik ! — Ily tapasztalatokból azonban kitűnik az is, mily rettentő felelősséget vonnak- magukra azok, kik a szegény néptől megtagadják az Isten igéjét! Szereztek az embereknek 150 fiankjával egy-egy deszkabódét, hogy az eddigi egy bódéba ne kelljen összezsúfolva lenni a népnek. Igy tették magukat a misszionáriusok e nép előtt emlékezetesekké ! Most azonban elhagyva a földrengés helyeit, áttérünk más vidékre. Örömmel lehet jelenteni, hogy Rodriguez Mdnvel misszionárius, majdnem kétévi száműzetés után, visszatért Asturiában fekvő hegyi falvába épen akkor, mikor a katholikus papok legnagyobb dühvel szoron gatták az ő kis evangelikus gyülekezetét. Visszatérése diadallal ért fel, a mennyiben halálos ellenségének a kath. | tanítónak békejobbot nyújtott. E tanitó árulása követ-