Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-02-01 / 5. szám

cséte alatt föltárni, hogy a látogatáskor a hívekhez intézendő szavaimat, intelmeimet annál gyümölcsözőbbé tehessem. Viszont, ha a gyülekezet erényekben ékeskedik, ha szorgalom, békességszeretet, vallásosság, és tiszta erkölcs uralkodik körében : nyújtsanak nekem alkalmat ezek kiemelésére s a bennök való állhatatosságra való buzdításokra. És mig az előbbi pontban kért leirás előre való beküldését — mivel az több időt is igényelhet — nem kívánom múlhatatlanul (bár szintén szívesen venném) emezt mindenesetre előre, és mielőbb, legfölebb húsvétig kérem ; a mit annyival inkább elvárhatok, mivel meg vagyok győződve, hogy minden lelkész, kötelessége szerint kezét mintegy a gyülekezet erkölcsi üterén tartja folytonosan s így gyülekezete erkölcsi állapotával tisztában van. III. Harmadik főcélja püspöki látogatásomnak, megismerkedni egyházaink anyagi helyzetével s világi vonatkozásaival. Vagyonosság, rendezett viszonyok, kedvező közegészségi állapotok, a terhek viselésére való képesség — s mind ennek különböző fokozatai, igen nevezetes tényezők az egyesek s a társaság életére s vidám felvirágozására. Ismerni kívánom e részben is gyülekezeteink állapotát s tudni mikép — könnyen-e vagy nehezen, szívesen-e vagy kedvetlenül — viselik-e az egyház terheit: ugy a helybeli, mint a kerületi s egyetemes egyháziakat: És mivel tudom, hogy itt kényes kérdések is támadhatnak, melyeket megbolygatni nem volna eszélyes, és jelesen a papi s tanítói fizetések és azokra nézve Zsinati törvényeink 231. §-ának fokozatos foganatosítása iránt, a m. é. októberi egyh. kerületi közgyűlésünk 46. jk. szám alatt hozott határozata, valamint az egyetemes közalapra való köteles adózás ügye : oly kérdéseket hozhatnak felszínre, melyekre nézve a püspöknek előre tájékozva lennie szükséges, nehogy legjobb szándéktól vezéreltetve is netalán ártson inkább, mint használjon. Másfelől a gyülekezetnek a polgári községgel, valamint más felekezetekkel való viszonyai is adhatnak okot és alkalmat arra, hogy a püspöki látogatás figyelme ezekre kiterjesztessék. Sőt a gyülekezetben magában, keblileg is lehetnek, nemcsak erkölcsi, de anyagi bajok is, orvoslást igénylők : mint a terhek nem birása, számadásokban való hátramaradás, eladósodás, talán természeti csapások folytán stb. Ámbár mindezek inkább az évenkénti rendes esperesi látogatás tárgyai, melyeket szükség nélkül feszegetni nem is kívánok, mind a mellett, a mennyiben lelkésztársaim az ilyenekre eleve figyelmeztetni engem is szükségesnek vélnek, köszönettel veszem, hogy Nagytiszt. Esperes társammal előre megbeszélve, az orvosláshoz, ha lehet, én is hozzájárulhassak. Hátra van még kijelentenem hogy saját magamra nézve a püspöki látogatás legfontosabb céljának tekintem a személyes találkozást és közvetlen érintkezést a vigyázatomra bizott egyházakkal s a pásztorkodásom alatt álló lelkek egy nevezetes részével, ez által adatván nekem alkalom irántok különbség nélkül való szeretetem és jóindulatom kifejezésére. E részben azért tőlök sem várok egyebet, mint szíves és nyájas fogadást ; s mind protestáns papi hivatalom egyszerűségénél, mind személyem igénytelenségénél s minden pompától való irtózásomnál fogva, előre óvakozom minden külső, csinált vagy épen erőszakolt ünnepélyességek ellen. Nem vivén egyebet magammal őszinte szeretetnél, híveimtől sem kívánok s nem várok egyebet. Ha szívesen látnak s akarják, hogy jól érezzem magamat körükben, mutassák ezt meg szíves, de egyszerű fogadás által. Különösen kívánok kerülni és kerültetni mindent, a mi a gyülekezeteknek terhére volna, vagy költekezésbe kerülne. A hitbeli buzgóság, a gyülekezetekben és az iskolákban való jó rend, s az irántam való bizalom és jóindulat látása fog engem megörvendeztetni, sokkal inkább, hogysem mint hiú pompa tehetné. Püspöki látogatásomat munkának és nem hivalkodásnak kívánom tekinteni, mert illik nekünk a mi tisztünknek minden igazságát betöltenünk (Mát. III. 15 0 > e

llei

l

ben senkit semmi dologban meg nem botránkoztatnunk, lwgg ne szidahnaztassék a mi szolgálatunk. (2. Kor. VI. 3.) Kegyelem néktek és békesség az Istentől a mi Atyánktól, és az Ur Jézus Krisztustól! Szász Károly. Az egyházi adózás reformja. Zsinatunk az egyházi adózásra is kiterjesztette ugyan figyelmét, egy önálló fejezetet szentelvén ennek s a 230 — 236 §§-okban némi egyöntetűségre vezető reformot hozván be, mint p. o. az ,adó könyvet*, mely hivatva van a feledékenység, hanyagság vagy rossz-akaratból származott bajokat a beszedés és kezelés körül orvosolni; vagy a lukma eltörlését, mely bármennyire előnyösnek tartassék is némely élelmes atyafiak által, de tagadhatlan, hogy a lelkészre nézve megalázó, időrabló, viszálykereső ; mind e mellett is azonban vannak ez ügyre nézve oly bajok, a melyeknek megszüntetését egyházi főbb hatóságunknak, positiv törvények hozatala által, a jövőben eszközölnie okvetlen szükséges. Igy, a többek közt, az egyházi illetmények beadási idejére nézve egész átalánosságban mondott ,szokott időre* helyett, határozottan meg