Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-01 / 44. szám

lajdonságból a való természetre következtetni ? Hátha ellenkezőleg mindaz, amit gondolunk, csak belső állapotunk ? Hátha ennek semmi valóság sem felel meg ? Tehát a kriticismus alapfeltevése mé^is dogmatikus. Magyarázatai csak képeinkre vonatkoznak, de hogy ezen képek mire vonatkoznak, azt a kriticismus nem dönti el, csak fölteszi a valóságot kettős oldalával, mint phaenomenont s noumenont. Hogy mily előzmények szükségesek az ismeret tapasztalati alakulásához, az igen nevezetes kérdés, de ép oly nevezetes az is, hogy ezen tapasztalati ismeret miért a valóság ismerete? Ezen kérdésre a kriticismus nem ad feleletet, de a philosophiának, az ismeret e főformájának, melynek célja a tényeket végső elemeiben megmagyarázni, azon kérdésre is kell felelni: mi az ismeret tárgya s mi azon tárgy, melyet az ismeretnek lepnie kell ? Csak a ki erre ad magának pontos feleletet, az kutathatja az ismeret határait, forrásait, törvényeit s igazságát. Azon magaslatra emelkedett ezzel — mondja Böhm — kutatásunk, a honnan szédelegve bár, de mégis áttekinthetjük a philosophiai rendszerek és nézetek beláthatatlan sokaságát és ezek között az ismeretelméleti két főiránynak, a realismus és az irrealismus útjait. Mindkettő öntudatosan felel azon kérdésre; mi az ismeret tárgya? De feleletükben mily meghasonlást látunk. Böhm egyenként boncolás alá veszi ez irányokat. (Folyt, köv.) Dr. Buday József. A sáros-zempléni ev. esperesség története. Monograpliia. Eredeti kútfó'k nyomán irta Uövh József, eperjesi ev. ker. coll. th. r. tanár, jelenleg coll. igazgató. Ara 1 frt 50 kr. Nyomatott Kassán 1886. (Folytatás és vége). Ezzel tulaj donképen be volna fejezve a történelem általános része ; a szerző azonban, hogy az egyházak s a protestánsok beléletét s erkölcsiségét feltüntesse, a műnek mintegy negyedrészében közli azon királyi és helytartó tanácsi rendeletek és esperességi gyűlések jegyzőkönyveit kivonatilag, főbb tartalmuk szerint, a melyek legfontosabbak s döntő befolyást gyakoroltak az egyházak történelmére. Miután a rendeletek tartalmának közlése igen messze vezetne túl az ismertetés határán s miután az esperességi gyűlések jegyzőkönyveinek tartalmát nem is lehet röviden elmondani : annálfogva ezeket mellőzzük s csak egyes nevezetesebb és jellemző mozzanatokat emlitek itt fel, hogy legalább némi képünk legyen a mű ezen részéről is. Az első esperesi közgyűlés Eperjesen tartatott 1614-ben. Egy-egy évben 2 — 7 esperességi gyűlést tartottak, melyek rés int nagyok, az egész esperességre kiterjedők valának, részint kis gyűlések, a melyek csak egy körre terjedtek ki. Érdekesebb jegyzőkönyvi kivonatok: 1621. junius 24. Eperjesen tartott közgyűlés: Az alispán, Ujfalusi László kívánságára dij szedetett a lelkészektől egy magyar tábori pap számára. Bethlen Gábor fejedelem s választott király ügyének győzelméért és a békeért a megye kívánságára közimák mondattak. 1623. jun. 29. eperjesi közgyűlésen határoztatott, hogy a senior 2 alesperest jelöl ki és választ és az esperesség ugyanannyit. 1624-iki jegyzőkönyből: Illetéktelen házassági hirdetésért a sz.-kereszti pap 3 frtra büntettetett. Hedri Kristóf, mert illetlen uton jutott a sebesfalvi egyházba, s mert nyelveskedett, 6 frtra büntettetett. A dobói tanitó, mint bűnös és makacs, excommunicáltatott a tanitpk beleegyezésével. 1628-iki jegyzőkönyvből: A pekléni pap Hastatoris János, mert egy rablott nőt, kit férje erővel kényszeritett a paphoz, megeskettetett, 6 hétre felfüggesztetett hivatalától. 1642-iki jegyzőkönyvből: »Stubnicenus György, mert mostoha leányával fajtalankodott, degredáltatott, kicsapatott, kitörültetett, neje tőle elválasztatott«. 1646-ki jegyzőkönyvből: »A szent-mihályiak kérik az esperességet, hogy védje őket a calvinismus ellen. Templomuk s paplakuk védelmére 2 lelkész adatik s küldöttségül küldetik Ibrányi Istvánhoz. 1669-iki jegyzőkönyvből: A senior megsértette szavakkal s Írásban Salat György szebeni tót tanítót, mivel azonban a senior a legfőbb bíró, kitől nincs feljebb appelláta, az esperesség felette nem ítélhet, hanem a megyére bízza a dolgot. 1683. április 28. Szebenben tartott közgyűlés jegyzőkönyvéből : Ha valamely pap vagy tanitó dohányzik, a tanitó I cs. aranyat, a pap 2 császári aranyat fizet 1713-iki jegyzőkönyvből: A •» munkácsi püspökhöz átirat küldetett ev. egyházaink foglalgatása miatt a gör. kath. papok részére*. 1735 : Mivel ekkor 2 superintendens volt, nem tudták melyikhez tartoznak, eldöntötték, hogy ahoz tartoznak, a kit ő felsége megerősít. Az 1737. közgyűlésen a pietismus ellen hoznak határozatot. 1777 : Kerületi közpénztári alapítványok elszámoltatásáról szól. 1779 : Panaszokat emelnek nem articularis helyeknek katholizálása miatt s nevezetesen kiemelik Orkuta községét, a hol a gyermekek börtönbe csukás által katholizáltattak. As esperesség felirt ő felségéhez Fejérváry Károly által. Az 1791-iki gyűlések különösen a pesti zsinatra küldendő képviselők utasításával s úti költségeivel foglalkoznak. Különösen buzgólkodott ez ügyben Fejérváry Károly. Igen szépek az 1807. jul. 6-án Eperjesen tartott közgyűlés következő határozatai: »Berzeviczy Gergely a tanügy rendezése céljából, mint kerületi felügyelő intézkedésre és a Rozsnyón aug. 10 én tartandó kerületi gyűlésre követek küldésére szólitván fel az esperességet, (Lőcsén philosophia, Kézsmárkon jog, Eperjesen theologia fenntartása határoztatott el); e célból a küldöttségbe az illető tanárokon kivül Szontagh Sámuel kassai lakos elnöklete mellett: Pulszky Károly és Sámuel, Ganzaugh József, Szulyovszky András választattak. A ker. gyűlésre az esperesség költségén kiküldetett Sztanyik Mihály esperes, Szirmay András, Ujházy Sámuel és Carlovszky Zsigmond eperjesi coll. tanár s ezeknek utasításul adatott, hogy sürgessék a tanítók helyes kiképzését, magyar grammatikát. annyi tanárt kívánjanak, a mennyi nélkülözhetlenűl szükséges s ne bizakodjanak abban, hogy ő felsége a kérendő tanulmányi alapot magadja és ajánlják, hogy az eperjesi ker. főiskolában állitassék fel a jog is, mert ez főiskolai rangot nyert 1750 körül Mária Teréziától privilégiumul minden tant taníthatni s ezt ajánlja az is, hogy Éperjes központja a megyének stb. s hogy az eperjesi ev. ker. collégium, mint olyan javára az i8o4Ík jul. 3-iki eperjesi ker. gyűlésből kiküldött iskolai alapvizsgáló bizottság ajánlatára az eperjesi elismert kerületi főtanoda a kerülettől jobban segélyeztessék«. 1814. jegyzőkönyvből: A ker. felügyelő Berzeviczy Gergely egy »Evang. Generális fundus studiorum* ra való gyűjtésre hiván fel az esperességet, az elrendeltetett. 1819-ben közös gyűlést tartott ezen esperesség a VI. sz. k. városi esperességgel. Főbb határozata, hogy a 1 22000 forintnyi ker. isk. alapból Eperjes és Késmárk