Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-10-18 / 42. szám

Benignas Majestatis Vestrae literas secunda die cur­rentis mensis Pragá ad me datas ea qua par est submissa veneratione accepi, cum adiunctis Salvis Conductibus Principi Transsylvaniae transmittendis, quos ego ea ipsa hora, qua ad me perlatae sunt, confertim expedivi. Legati memorati Principis hodiae summa mane Po­sonium versus ex Sáros moverunt, cum quibus ego heri, diu multumque conversatus, ut se in conservanda pace bonos patriae Cives ac filios praestent et in publicis Regni Comitiis salutaria consilia adhibeant, diligenter admonui. Nunciavit mihi Princeps, per unum ex Ablegatis suis Andreám Klobucziczky prout etiam Domino Cancel­lario Hungarico : Se, (Deo in testem vocato) nunquam a debita Majestatis Vestrae íidelitate abstrahi velle, licet a multis plurimum in contrarium sollicitetur, dummodo Majestas Vestra, juxta benignam Suam oblationem Dip­lomatum continentiis (maximé quoad publicum) in hisce Regni Comitiis satisfaciat. Nuperam quoque eiusdem Principis intimationem, quam electionem Novi Regis (cuius in proximis meis ad Majestatem Vestram datis literis memini) ea conditione Legatis septem Comitatuum factam e«se intelligo: si nimirum Diplomatum continentiis non satisfieret. Certum est, homines partium istarum duriori et insolito Principis gubernio et gravibus in praeteritis disturbiis damnis per­pessis nimium perlaesos, nihil magis in desiderio habere, quam ut pax consolidetur; neque ego despero Comitia ista felicem successum habitura, dummodo Puplica, vi­gore Diplomatum, complanentur. Dux Litvániáé junior Radsivillus heri primum ad Principem in Arcem Munkács pervenit in legatione Re­gis Poloniae. Quantum ego a longe intelligo, timeo, ne etiam illi Gallizent. Deus Majestatem Vestram diu felicem tueatur. Eperjes. 24. Aug. 1646. Sacratissimae Majestatis Vestrae Humillimus ac fide­lis subditus. (Aláírás nincs.) (Eredeti fogalmazvány a m. k. kamarai levéltárban.) V. 1646. szeptember 23. Az ur isten stb. 14 die praesentis irt kegyelmetek levelét mi ma reggel 7 óra után vettük vala el, ő felsége bemeneteléről s excipiálásáról s egyébb ott való állapatokrul hogy kegyel­med tudositott, igen igen kegyelmesen vettük, paran­csolván, ezután is gyakorlatossággal ezent követni s ef­fectualni kegyelmednek. Eleitiil fogván az mi elménk s vékony Ítéletünk ott fáradozott s nyugodt meg, ha az diploma szerént ő felsége akar mindeneket szentül s igazán effectualni, ma­gának is azt kell ő felségének cselekedni, minekelőtte palatínus eligaltatnék, azelőtt mindeneket eífectualtas^ son ő felsége, s ugyan ezt is kívánja az ő felsége kö­telessége, igaz sinceritasa, és az végzéseknek meg­tartására való mostani igéreti is, s a7. mi akaratunkból plenipotentiankbol kegyelmetek s az 7 vármegye, sőt az több vármegye követi is addig még csak az pa­latínus választásához se fogjon, szóljon, mig az diploma szerént nem eftéctualódnak mindenek. Tudjuk, Bálintfi Balázs kegyelmeteknek mindent érteni adott, mit csele­kedett Nádasdi Ferenc, kit az pogány is nem cseleked­nék. Az mi a magunk személyére nézendő illetlen cse­lekedetit illegi, emberséggel akarjuk megbírni magunkat, istentől s időtül várni. Elhittük kegyelmetek is, az hol illendő s kívántatik és szükségesnek ismeri, hallgatással nem mulatja azt is, de kiváltképen az mit az diploma ellen cselekedett. Azért csak megszólaljon s mozduljon kegyelmetek egyáltaljában s ő felségét is megtalálja róla, effectualvan mindeneket igazán állandóul ő fel­sége az diplomák szerént, tam in publicis, quam in privatis, és securus levén kegyelmetek benne, hogy azt senki ezután is nem meri sértegetni, violalni s háborgatni az mi részünkről is. Az palatínus válasz­tásában, király koronázásában annualjon kegyelmetek és segétse kegyelmetek és segétse kegyelmetek az ő fel­sége ebbeli igyekezetét és kívánságát; alioquin ne cse­lekedje kegyelmetek, hacsak magatok lennétek is. Jól is végezte kegyelmetek azt el, s el se menjetek mellőle, bizonynyal megsegét az ur isten bennetek, az kikben konkoly vagyon is, talám az ur isten eszeken hozza, de ha nem is, csak megmaradjon kegyelmetek ebben, az ide való vármegyék követivei együtt, megsegét az isten benneteket minden bizonynyal. O felségét mikor és mint salutalta kegyelmetek, értjük, s jól is van (I. Rákóczi Gy. kezével: excepto hogy nem az diploma szerént van, az gyűlésnek kiszol­gáltatása) bízvást assecuralhatta, s ezután is, ha ugy kí­vánná az állapot, akármi erős kötés alatt bizonyossá te­heti kegyelmetek ő felségét, csak igéreti s diplomája sze­rént ő felsége effectualjon és effectualtasson mindeneket igazán, syncere s állandóul, az mi részünkről is ha mik hátra volnának is, kik az mi tudtunkra négy punctumok­ból állanak, örömest mindjárt ezeket is in effectum vite­tünk és ex superabundanti valami conscientiankat, ki­csiny becsületünket meg nem sértik, az mi tehetségünk szerént szolgálni is készek vagyunk ő felségének. Az ő felsége részéről mik vannak még penig effectualatlan, közelebb levén kegyelmetek, oda inkább érthet s gon­dot is hamarébb viselhet reá, s ő felségét is requirálhatja róla, az ki igen is szükséges, ne vessen arra ő felsége, nem értette. Hogy ő felsége egészségünk felől tudakozott, isten áldja meg ő felségét érette ; mi most is az ur isten áldá­sából tűrhető egészséggel birunk. (Folyt, köv.) IRODALOM. Győry Vilmos egyházi beszédei. Lapunk mai szá­mához mellékelten veszik t. olvasóink az emiitett egy­házi beszédekre vonatkozó előfizetési felhivást. Nem aka­runk ezen felhíváshoz commentárt, vagy buzdító szava­kat csatolni. E lapoknak minden olvasója, sőt hazai prot. egyházunknak minden művelt tagja — egyházi ugy mint világi — jól ismerte Győry Vilmost, ha személyesen nem is, de műveiből; ismerte annak magas röptű szelle­mét, a keresztyénség lelkétől áthatott, megnemesitett érzelemvilágát, ismerte tollát, tőről metszett magyaros irályát. Ez ismeretség elég arra, hogy a kibocsátott elő­fizetési felhívás a magyar protestáns lelkészi karnál a legmelegebb fogadtatásra találjon. Csiky Lajos debreceni reform, hittanár »Imádság tan — Eüchetica című munkára hirdet előfizetést. A mű két részből fog állni. Az első fő- vagy is az elméleti részben tárgyaltatik az imádság fogalma, jelleme, jelen­tősége; a második fő- vagy is gyakorlati részében a közimádság szelleme, tartalma, a közimádság nyelve­zetére vonatkozó positiv és negativ követelmények, a közimádságok különböző nemei, s azok elmondása tár­gyaltatik. A mű körülbelől 8 ív terjedelmű leend, elő­fizetési ára 85 kr. (bolti 1 frt), mely november végéig

Next

/
Thumbnails
Contents