Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-10-04 / 40. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATA L IX. ker. Kinizsy utca 29. sz. I. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljes száirnAX péld.áu3.3rol£l£a,l mindig- szolg'á.ll^a.t^nfe-"^® Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésük az utolsó negyed beálltával lejár, előfizetésük megujitására kéretnek föl. Báró Prónay Dezső főfelügyelőnek az ágost. hitv. evang. egyház 1885-ik évi egyetemes konventét megnyitó beszéde. Midőn szerencsés vagyok a főtisztelendő egye temes conventet megnyitni, méltóztassanak megengedni, hogy egyetemes közgyűlésünk iránt tanúsított meleg érdeklődésükért köszönetet mondjak. Ha valamikor, ezen érdeklődés a jelen viszonyok között a legindokoltabb. Minden egyháznak külső szervezete, alkotmánya, közigazgatási és kormányzati rendsze e szoros összefüggésben van az egyház hitelveivel és vallásos tanaival és azoknak mintegy folyományát képezi; de természetesen egyéb, az egyház körén kivül álló tényezőknek hatása alatt áll. A keresztyénség fejlődése teljes mértékben igazolja ezen állítást; a mint változtak századról századra a tanok, a mily mértékben veszített az ősi keresztyén egyház eredeti magasztos egyszerűségéből, ugyanolyan mértékben alakult át külsőleg is az egyháznak szervezete és kormánya, mig végre a róm. kath. és gör. keleti egyházak hierarchikus szervezetévé fejlődött. A reformáció ugyanoly mértékben irányult az ősi keresztyén egyháztól távol álló tanok, mint az azoknak következményeként jelentkező egyházi szervezet és annak a XV. században és a XVI. század elején kirívóan mutatkozó, visszaélései ellen. De ha általában kétségtelennek látszik azon szoros összefüggés, mely az egyház hitelvei és a vallásos nézeteknek fejlődése és az egyház alkotmánya és kormányzata közt létezik, azt sem lehet tagadni, hogy a már kifejlődött és megszilárdult külső egyházi szervezet visszahatást gyakorol az egyházi életre és az egyházi tanokra, magára a hitvallásra. Egyrészről a dogmák fejlődése befolyásolja az egyház szervezetének fejlődését, de viszont másrészt ezen szervezet is hathat a dogmák fejlődésére. Sajátságosnak látszik talán, hogy a protestáns egyházak alkotmánya az egyes országok közt lényeges különbségeket tüntet fel, ámbár a hitelvek azonosak. Azt kellene hinnünk, hogy a legtökéletesebb, a vallási elvekkel legszorosabban összefüggő, azoknak leginkább megfelelő alkotmánynyal s közigazgatási szervezettel ott bir a protestáns egyház, a hol keletkezett, fejlődött és kétségtelenül leginkább is virágzik. De, ha elvitázhatlan is, hogy Németországé a dicsőség, miszerint a reformáció hazáját képezi, a protestáns hitelveknek legmegfelelőbb al. otmánya szerintem még sem volt ott keresendő. Ennek oka természetesen az, hogy ott, valamint Nyugot-Európa más államaiban is, az egyházon kívül álló tényezők is befolytak a protestáns egyház szervezésére. A reformáció az államhatalom részéről hol pártolásban, hol ellenzésben részesült; s azt kellene hinnünk, hogy ott, a hol pártfogásban részesült, ott fejlődött ki legszabadabban a protestáns egyházak alkotmánya, s hogy ott, a hol üldözés jutott a reformációnak s a protestáns egyháznak osztályrészül, ott jutott nagyobb függésbe az államtól. És éppen ellenkezőleg. Ott, a hol a reformációt az állam mintegy parancsszóra hajtatta végre, mint pl. Angliában VIII. Henrik alatt, ott a protestáns egyház állami-egyház jellegét nyerte ugyan, de az államnak nemcsak pártfcH '•> hanem gyámkodó hatalma alá került, mely azt gyakran nagyon is anyagias célokra felhasz*- " d eszközévé tette. német fejedelmek, kik a reformáció pártrogc jltak, természetesen könnyen tehettek szert az egyházi ügyekben oly hatalomra, mely aztán a territoriális rendszer, a ^cujus regio, ejus religio*, a fejedelem summus episcopatus elvében talált