Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-20 / 38. szám

szokott, ennek nem kizáró sajátja, hanem monarchiában szintúgy elérhető, sőt a haladó míveltségnek, mely a polgárok közt fennálló állapotbeli különbségeket lassanként kiegyengeti, természeti és szükséges eredménye, s végül : hogy igazi biztosított szabadság egyedül alkotmányos monarchia ótalma alatt képzelhető. Mikor Fábián a munka előszavában ezeket megírta, már ő akkor a megyei ellenzék vezérférfiának volt elismerve és jellemző, hogy a nagy munkából pártfeleinek tanulságul az amerikai államéletnek épen azon tüneteit tartotta szükségesnek kiemelni, melyek mutatják, hogy a korlátlan népuralom mellett csak ugy nincs biztosítva a szabadság és egyenlőség, mint a korlátlan monarchiában. Mintha bizony nálunk is lehetett volna szó népuralomról, holott tényleg nép és nemzet akkor még két, merőben különböző fogalmat jelzett, s az előbbi, mint a politikai jogokból kirekesztett, pusztán teherviselő tömeg közjogilag számításba sem jött s az államéletben cselekvőleg nem ténykedett. Azonban a mi tényleg nem létezett, élt a lelkekben, és Fábián könyve csak is arra szolgált, hogy — a biblia szavai szerint — >

megjelentessenek sok szíveknek gondolataiMinden jelenség arra mutatott, hogy nagy események előestéjén állunk, s hogy az, a mit - Széchenyi, a nemzet nagy prófétája megjósolt volt, sebes léptekkel közelget Csakugyan a nagy válság hamarább mint vártuk és teljesebben, mint a hogy a legvérmesebbek is álmodni merték volna, bekövetkezett. Isten szólott közbe, és megrendültek a birodalmak és lett nálunk is egyszerre a minek lennie kellett: szabad nép, egységes Magyarország és nemzeti felelős kormány. Ezzel Fábiánnak, mint a nemzeti ügy egyik hű bajnokának is megjött az ideje. (Vége köv.) Ballagi Mór. KÖNYVISMERTETÉS. Falusi iskolások könyve. (Egy tanítóval biró osztatlan népiskolák számára szerkesztették dr. Emericzy Géza, Gyertyán ffy István, dr. Kiss Áron. Budapest, Dobrovszky és Franké kiadása. Ara 60 kr.) Népiskoláknak tankönyvet írni szép, de fölötte nehéz föladat. Tankönyvünk van tömérdek, jó alig akad egy-kettő. Kivált a teljes tananyagot feldolgozó, egységes rendszerű tankönyv igazi fehér holló. Pedig erre van legnagyobb szükség, részint azon benső okból, hogy az elemi oktatás minden tárgyának teljes egészszé kell egybefolynia, részint ama külső okokból, melyek »túlterhelés« »sikertelenség »drágaság« s több ilyenek címén panaszoltatnak méltán fel. Leginkább és legrégebben: a Hármas Kis Tükör letűnte óta érzik ily egységes tan- és olvasókönyv hiányát falusi iskoláink, az egy tanítóval biró osztatlan népiskolák, hol a tömött könyves tarisznya meghúzza ugyan a gyermekek vállát, de annál üresebb fővel térnek 6—g esztendei vergődés után az életbe a növendékek. Az eddigi tankönyv-feldolgozás mellett lehetetlen volt tanítóinknak eredménynyel tölteni be az osztatlan iskolában kétszerte nehéz hivatásukat; az irás, olvasás és számolás gépies elsajátítása meddő maradt a reáliák kényszerű mellőzése, vagy a miatt, hogy az egységes módszer nélküli tankönyveket a tananyag halmozottsága folytán csak beszajkóztatták. Emericzy, Gyertyánffy és Kiss népiskoláinkat halára kötelező szövetségbe állottak: betölteni a tankönyv-irodalom rég érzett hiányát, szerkeszteni oly kézi könyvet, mely a »Kinderfreund*-ók mintájára az ismeretterjesztő tantárgyakat olvasmányokban közölje az osztatlan népiskolák növendékeível. 12—13,000 tanitó várt ily könyvre már két évtizede : méltó, hogy tüzetesen foglalkozzunk vele, annál inkább, mert az olvasókönyv alakban szerkesztett tankönyvek a legalkalmasabbak a családban is oktatásra, ismétlésre, és az iskolában tanultaknak az életben megújítására. A 3. 4. 5. és 6 osztály teljes tananyaga feldolgoztatott szerzők által, kivévén a vallástant, számtant. A nyelvtannak ellenben 1. és 2. osztálybeli anyaga is letárgyalva van, valamint a beszéd- és értelemgyakorlatok tárgya is feltalálható az egyes bevezetésekben; igy e könyvön kívül a falusi iskolásoknak csupán ABC-re, kátéra, énekes könyvre és számtanra lesz szükségök. Semmi akadálya nem volt, hogy az irva-olvastatás adatai, és főleg, hogy a számtan elemei szintén befoglaltassanak e rendszeres mű keretébe. Kár volt ezeket mellőzni; nem mintha nem lennének e tárgyaknak jó kézi és vezérkönyveik, de mert még nem lehet teljes sikerrel bízni falusi tanítóinkra, hogy e tanítási alaptárgyakat a szerzők okszerű rendszerébe illeszszék. Ugyanezen aggodalmam van a Falusi Iskolások Könyve által nyújtott tananyag felhasználására nézve: félek, hogy tanítóink nagy része nem lesz képes a szakcsoportonként nyújtott ismerettárgyakat egymással természetszerű összefüggésbe hozni, közvetlen jelentkezésük szerint megbeszélni, olvastatni, feldolgoztatni; hanem tanitni fogja a könyvből is a tantárgyakat tudomány szerinti elkülönitettségökben, nem értve meg a szerzőknek művök függelékében az »általános óratervben* jelzett célzatát. A tanítás menetének is utmutatója lehetett volna — és lehet egy ujabb kiadásnál — az előttünk fekvő jeles munka, ha berendezése nem a tudománycsoportokat, hanem az iskolai tanitás menetét követi. Dicséri a Falusi Iskolások Könyvét az az újítás, mely a természet-ismereti tárgyaknak a magok idején tanítására utal, p. a burgonyáról az ültetés idején, márciusban, a bükkönyről juniusban, a káposztáról októberben, a fenyőről januárban, a pacsirtáról márciusban, a cserebogárról májusban, a disznóról decemberben beszéltet, általán megjelöli, mely tananyag mikor tárgyaltassék. És dicséretes a törekvés népiskolai tanításmódunknak nemzeti alapra helyezése felé. Szerzőknek e téren úttörő szerepök van, és érdemük igazán bokros. A népies és kedélyes elem az iskolában nagyon helyén van, kell hát, hogy minél szélesebb kört hódítson el ott; de a magyar nemzeti nevelésirány nem csupán a népiességben és kedélyességben határozódik: ép oly typicus vonása az, hogy cselekvényes. Nemzeti irányú nevelés, meg cselekvényes nevelés egy