Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-06 / 36. szám

Egy püspök betölté Karthágót, Afrikát és az egész öyugotot Jézus tudományával. A birodalomba dühöngött az üldözés. Karthágó püspökének is le kellett hajtani tiszteletreméltó fejét a bárd alá. Uticába, Cátó születés helyére akarták vezetni, de ő elmenekült üldözői elől, mert ha már meg kellett halnia, egyháza jelenlétében kivánt meghalni; férfiak és nők, öregek és ifjak előtt, kiket ő tanított, hogy hallhassák az utolsó bizonyságot, melyet tesz Jézusról szavai és halála által. És midőn meghallá, hogy Kárthágóban — nyaja közepette nyeri el a vértanuk koronáját, önként jelenté magát a proconsul előtt. Midőn a biró kihírdeté előtte halálos Ítéletét, reménykedő tekintetét az égre veté s ajkai ez egyszerű szavakat rebegék : »Légy áldott Istenem!« E püspök neve : Szt. Cyprian K. u. 258. Mielőtt fejed alágurul a vérpadról a gyilkos bárd alatt, mond a körülted állóknak, óh Istennek embere, miként találhatják meg az ösvényt, mely amaz örök lakáshoz vezet, hova te remény s szeretettel veted tekinteted ! O szólott. Szólott minden kor számára. Oh népek! figyeljetek a vértanú hangjára. »Sokféle dolgokat mondott az Úr az ő szolgái a próféták által, de mennyivel nagyobbak azok, melyeket a fiu mondott; azok, melyek Istennek Igéi; ki ihleté a prófétákat, tanúbizonyságot tett maga is. Nem parancsolja többé, hogy készíttessék az ut, mely ahoz vezet a ki eljövendő. De eljő önmaga. Feltárja és megmutatja előttünk az utat; és mi,„kik lévén es/telenek és vakok, valánk a halálnak árnyékában: megvilágosíttattunk a kegyelem világa által annyira, hogy az Úrnak vezetése alatt ráléphetünk az élet útára.« Es a vértanú szól ismét: »Szeretett testvérem! az evang. tanításai, Istennek oktató szavai, az alap, melyre hitünk építendő ; a kormány, mely irányozza éltünk utait; az erősség, mely védi üdvösségünket, oktatva e földön a hivők engedetlenkedő lelkét, e tanítások elvezetik őket oda, hol ama mennyei hajlékok vannak. Ez a hetedik hang. Uram! engedd értenünk e beszédeket. (Folyt, köv.) BELFÖLD. A dunáninneni ev. egyházkerület közgyűlése. Augusztus 26-ikára hivatott össze a nevezett egyházkerület közgyűlése. Előző nap a gyámintézeti választmány ülése, majd közgyűlési előértekezlet tartatott. Bár eléggé fontos tárgyai voltak a közgyűlésnek, a tagok a szokottnál kevesebb számmal jelentek meg, a többek közt hiányzott, a közgyűlés nagy sajnálkozására, Szentirányi Márton kerületi felügyelő ur is, kit mint egyházának és a közügyeknek egyik legbuzgóbb munkását, csak is betegsége akadályozott a megjelenésben. A közgyűlést közvetlenül istenit'sztelet előzte meg, mely alkalommal Ebner Gusztáv járfalvai lelkész tartott Galat. 6, 9—10 felett egy az egész templomi gyülekezetre kiváló hatást tevő, szépen kidolgozott épületes beszédet. Püspök ur a közgyűlés színe előtt mondott s ennek általános helyeslése mellett köszönetet az ünnepély szónokának. A közgyűlés megalakulása után Geduly Lajos püspök ur előterjesztette nagyfontosságú, s nagy érdekkel hallgatott évi jelentését. Ezen jelentésben felemlittetvén, hogy a főrendiház reformja következtében ezentúl az egyház is képviselve lesz a főrendiházban : a közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy örömmel üdvözli s megelégedéssel fogadja ezen nagy fontosságú vívmányt, mely egészen váratlanul jött, s mely kétségbevonhatlan bizonyítéka annak, hogy a vallásfelekezetek közötti jogegyenlőség elve mindinkább közeledik a megvalósuláshoz. Ezután a jelentés az iskolaügyről szól, mely téren elvitázhatatlan haladás észlelhető; konstatálja, hogy számos közép- és főiskola állami segélyben részesül, némely iskola vonakodik elfogadni s sajnálattal emliti föl, hogy az elemi oktatás terén még igen sok a teendő. Nagy gondot okozott és fog még okozni — mondja a jelentés — nemcsak kerületünknek, de egyházegyetemünknek is a nem felekezetünkbeli tanintézetekbe járó evang. gyermekek vallásos neveltetése. Épen ezért óhajtandó, hogy ezen ügy egyetemes érvényüleg az egyetemes konvent által intéztessék el. Az évi jelentés felolvasása után Trencsén- és Árvamegyék szeniorjai köszönetet szavaznak a kormánynak és az országgyűlésnek, hogy az evangelikus egyház részéről a főrendiházban való képviseltetés iránt már rég táplált óhaj immár teljesült, megjegyzik azonban, hogy kívánatosnak tartanák, hogy a négy egyházkerület a négy püspök, a négy felügyelő, s az egyetemes felügyelő által lenne képviselve. Jeszenszky pénztárnok azt indítványozza, hogy az 5000 frtnyi állami szubvencióból 2000 frt ama költségek fedezésére fordittassék, melyek a püspököknek a főrendiház ülésszaka alatt Budapesten tartózkodása folytán származnak. Az ügyet a jövő egyetemes konventre halasztották. Megbotránkozást idézett elő s méltán Libertiny, nyitrai kir. tanfelügyelő eljárása, ki a nélkül hogy az egyházi hatósággal törődnék, kimegyen az egyes gyülekezetekbe, pl. Mijavára, Jabloniczra, Sághra, a hiveket összehívja, vagy mint Mijaván csak öt embert idéz a jelenlevő szolgabíró tekintélyével még magasabbá lett magas színe elé s az iskola és vagyonának átadására megköti velők a szerződést. Teljes igaza volt Geduly püspök urnák, midőn a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz intézett feliratában megróva ez eljárást, kimondja, »hogy ilyen módon a tanfelügyelő ur elszedheti nemcsak iskoláinkat, hanem paplakainkat sőt templomainkat is, 5 — 6 embert minden gyülekezetben találhat, kikkel az ily fajta szerződést megkötheti.« A Baldácsy alapítványi igazgatóság jegyzőkönyvének nyomán, midőn a kerület örömmel veszi az alapítvány végrendeletileg kitűzött célokra szánt jövedelmének folyóvá tételét, a viszonyok rendezettségének beálltával kivánatosnak mondja a tiszti fizetések leszállítását. A papi vizsgáknál egyedül püspöki elnököt óhajt. — A kormányt egyetemes gyülésileg felszólitandónak tartja, hogy leirataiban ép úgy, mint azt a testvér ev. reformált egyház főpásztorainál teszi, ne többé a superintendensi, hanem a már diplomatikussá lett püspöki címzést használja. A gyámintézet közgyűlése, melyet világi elnöke, Dohnányi Lajos úr, egy a szeretet melegétől áthatott, szép beszéddel nyitott meg, a jubiláris évhez méltó eredményről örömmel értesült. A gyűjtés összege 1293 frt 19 krt tesz ; legkiválóbb emelkedést mutat, az elnökség dicséretére, Trencsén. A másnapi (aug. 27-iki) közgyűlés főtárgyát egy tót gymnásium felállításának ügye képezte. Geduly püspök úr ugyanis megnyitván az e napi tanácskozást, napi rendre a gymnásiumi oktatás rendezése került. Mielőtt azonban ennek bővebb tárgyalásába bocsátkozott volna a közgyűlés, ez ügygyei kapcsolatban a turóci esperesség