Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-06 / 36. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATA L: IX. ker. Kinizsy-utca 29. sz. 1. em. Előfizetési dij: v Helyben házhozhordással s vidékre postai kiiljjl\ssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni miwleD kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalbay Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. V Teljes számú péld-áon^oüsilsa,! rx^Ind.1^ szolg'á-llxa.tu.n.ls-'^B A horvát kormány és az ágost. hitvallású bányakerület. Hogy a bányakerületnek a horvát-szlavón ev. egyházakra vonatkozó egyházhatósági intézkedései a horvát kormány és annak közegeitől támogatásban nem részesülnek, az régi panasz s róla már e tisztelt lapokban is volt szó. A mult évben a bács-szerémi ág. hitv. esperesség a kerületi gyűlésre ment küldötteinek azon utasítást adta, hogy a kerületen egy külön horvát-szlavón esperesség alakítását sürgessék, vélvén, hogy ez által ott minden egyházkormányzati bajok lassanként meglógnak szűnni. A kerület ezen véleményt nem osztotta, a külön horvát-szlavón esperesség alakítását sem indokoltnak, sem időszerűnek nem tartotta és a bács-szerémi esperességet, melynek szerves, kiegészítő részét a horvát-szlavón ev. egyházak képezik, oda utasitotta, hogy ott a jelenlegi viszonyokkal és felmerülendő nehézségekkel szemben az egyház autonom jogait érvényesíteni igyekezzék és befolyását a rendelkezésére álló minden eszközökkel biztosítsa. Tétovázás nélkül meg kell vallani, hogy a kerület igen helyesen járt el, midőn az idézett határozatot hozta, mert a horvát-szlavón területen létező néhány ev. egyház szintén beszámitandó azon kapocsba, mely Horvátországot a magyar államhoz fűzi. Sajnos körülmény csak az, hogy a horvát kormány mint valamennyi előbbi hasonló határozatot, ugy ezt sem méltatta figyelemre. Igy nem kellett sokáig várni, hogy a baj ismét meggyüljék. Uj-Pázuán az agg lelkész, Wéber András, még 188i-ben nyugdíjaztatott s az egyház papválasztáshoz foghatott volna, de mert az egyház a régi fizetést megadni vonakodott, az egyház és az esperesség között hosszas alkudozások fejlődtek ki a papi fizetés megállapítása körül s midőn Uj-Pázua az esperesség által elvégre jóváhagyott és meghatározott fizetésre sem akarta a papválasztást megejteni, a püspök a fennálló papválasztási szabályzat értelmében 1884. évi március 4-én Kóróssy Emilt három évre helyettes papnak nevezte ki Uj-Pázuára utódlási joggal. Ez év tavaszán a nyugdíjazott lelkész, Wéber András meghalt s most mind az uj-pázuai egyház, mind a horvát kormány elérkezettnek tartják azon időt, melyben a pap választás Uj-Pázuán megejtessék. A horvát kormány ugyanis a bács-szerémi főespereshez egy oly rendeletet küldött le, mely által az egyházhatóságnak Uj-Pázuán tett eddigi intézkedéseit s igy a helyettes lelkésznek utódlási joggal való kinevezését is egyszerűen megsemmisíti s az esperességnek meghagyja, hogy f. évi november 30-ig Uj-Pázuán a papválasztást okvetlenül meg kell ejteni. Látni való, hogy a bányakerület a horvátszlavón egyházakra vonatkozó intézkedéseit megfontolva teszi, de a horvát kormány azt cselekszi, a mi neki tetszik. Az is világos, hogy a bácsszerémi esperesség semminemű oly eszközökkel nem rendelkezik, melyek által ily felmerült nehézségekkel szemben az egyház autonom jogait teljes mértékben érvényesítse. A horvát kormány azt mondja, hogy a hármas királyság protestánsaira vonatkozólag csak az 1859-ik évi pátenst ismeri el érvényes törvényül 3 igy a magyarhoni bányakerület egyházhatósági intézkedéseit területén eltűrni csak akkor hajlandó, ha azok a pátens követelményeinek megfelelők. A református hitsorsosok úgy szabadultak meg ezen ellenmondástól, hogy zsinatot tartottak és zsinati törvényeik apostoli királyunk O Felsége által szentesítve, Horvátországra is érvényesek. Az ág. hitv. evangélikusok ezt elmulasztot-