Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-06 / 36. szám

ták tenni s igy Horvátország tekintetében scylla és charybdis között küzdenek. Igaz, hogy a mulasztott dolgok feletti panaszok, mint sehol, úgy itt sem segítenek és az uj-pázuai ügy rendbehozatala végett zsinatot összehívni lehetetlen. Az esperesség és a kerület e kérdésben valahogy csak megalkusznak a horvát kormánynyal, ha mindjárt azon triviális közmondás szerint is, hogy a kecske is jól lakjék, meg a káposzta is megmaradjon. Mit annál inkább kell tenniök, mert mind államilag, mind egyházilag káros volna, ha Uj-Pázua miatt a horvát kormány és a bányakerület között a modus vivendi fonala szétszakittatnék. Hiszen a magyar állam és Horvátország más helyei és hatóságai között is léteznek hasonló modus vivendi-féle fonalak vagy kapcsok. A pécsi püspök egyházmegyéje mélyen belenyúl Horvátországba, viszont a zágrábi érsek egyházközségei a Muraközbe. Nem állithatom bizonyos képen, de azt hiszem, hogy ezen róm. kath. főpapok egyházaikat kormányozzák a nélkül, hogy minduntalan ki lennének téve a világi hatóságok beavatkozásainak ott, hol tisztán egyházi belügyekről van a szó. Elvégre azonban nagy anomalia, hogy Horvátországban, mely politikailag a magyar állammal és nem Ausztriával áll szerves összekötetésben, hivatkozhatni oly pátensre, mely nálunk a király kegyelme által régen levétetett a napi rendről. Azt hiszem, kormányunk kieszközölhetné, hogy O Felsége ebbeli kegyelme Horvátországra is kiterjesztessék, s ezzel minden baj végleg be lenne szüntetve. Bierbrunner Gusztáv. ISKOLAÜGY. A budapesti tudomány-egyetem megnyitó ünnepélye. F. hó l én tartatott az egyetemi uj épület dísztermében a tanári testület tagjai legnagyobb részének jelenlétében. A lelépő rektor dr. Bita Dezső hosszabb beszédben vázolta a mult egyetemi tanév fontosabb mozzanatait s feltüntette az egyetemi élet íontosabb statisztikai adatait. A közérdekű előadásból kiemeljük a következőket: A lefolyt tanévben előadásokat tartott 69 rendes, 29 rendkívüli, 3 helyettes, 77 magántanár, 41 tanársegéd, 2 tanitó, összesen 221, tizenkettővel több, mint a megelőző tanévben. A tanári kar soraiból elhunytak Dallos Gyula, az angol nyelv s irodalom m. tanára, s Bókai János a gyermekgyógyászat nyug. r. tanára, dr. Horváth Cirill, a bölcsészet ny r. tanára. Felemlíti továbbá, hogy Kautz Gyula, Lumnitzer Sándor, Gyulai Pál, b. Eötvös Loránd a főrendiház tagjai lettek. Ösztöndíjak címén tanulók' összesen 59,435 frtnyi összegben részesültek. A mult tanév I. felében beiratkozott a tud. egyetemre 3412, II. felében 3247 hallgató. E szám a következőleg oszlott meg: A hittud. karban I félévben 91, II. félévben 92; jog- s államtud. karban I. félévben 1659, II. félévben 1562; az orvosi karban I. félévben 1117, II. f. 1069; a bölcs, karban I. f. 264, II. félévben 250; szülésznő I. félévben 70, II. f. 74 ; ezenkívül gyógyszerészek közül az első évesek I. f. 112; II. f. 107, a bölcsészeti karhoz; a másodévesek az I. f. 99, a II. f. 92 az orvosi karhoz voltak bejegyezve. Az egyes karoknál beiratkozott tanulókon kivül a két félévben hallgatott még jogi előadásokat 4 hittud. kari hallgató, orvosi tantárgyakat IO más karbeli hallgató, végre bölcsészeti tárgyakat 1319 más karbeli hallgató. A hallgatók számaránya a II. félévben vallás szerint a következő volt: római kath. 1328, görög kath. 73, görög keleti 80, ág. hitv. 328, helv. hitv. 436, unitárius 6, mózes vall. 995. Összesen: 3247. Születésükre nézve az I. félévben volt magyarországi 3334, horvátországi 16, a monarchia má sík feléből 42, más államokból 20, a II. félévben magyarországi 3193, horv. 15, a monarchia másik feléből 28, más államokból 11. Az egyetemi hallgatók által befizetett tandíj öszszege volt 131,968 frt. A jogi karnál volt I. alapvizsgálat 280, II. alapvizsgálat 252, jogtud. államvizsgálat 26, államtud. államvizsgálat 27, hittud. szigorlat 26, jogtud. szigorlat 501, államtud. 29; az orvosi karnál szigorlat 495, elővizsgálat 652; a bölcsészeti karnál 19, gyógyszerész 95, középtanodai tanárvizsgálat 135. Hittudorrá 7, jog sáliamtudorrá 3, egyetemes orvostudorrá 91, sebésztudorrá 5, bölcsészettudorrá 2 1, összesen 337 avattatott fel. A könyvtár 3 125 munkával, 3540 nyomtatványnyal szaporodott. Az 1885. évre az egyetem szükségletei 575,186 frtot tesznek ; saját vagyonának jövedelme 190,469 forint, az állam tehát a kiadásokhoz 384,713 forinttal járult. Az uj rektor Lechner Ágoston kikérve tanártársainak, az egyetemi tanácsnak, s az egyetemi polgárságnak támogatását, székfoglaló értekezését tartotta meg, melynek tárgyául az önálló magyar nemzeti műveltséget, különösen pedig annak fejtegetését választá, hogy mily hivatása van a tudományos egyetemnek e műveltség megteremtésében. Bebizonyítva azt, hogy létezik önálló nemzeti műveltség és tudomány, — felveti a kérdést, hogy s/.ükséges-e a nemzeti tudomány a nemzeti műveltség megteremtésére, mire határozott igennel felel. Érdekes volt a mélyre menő tanulmánynak ama része, mely azzal foglalkozik, hogy vájjon midőn egységes nemzeti műveltségre törekszünk, nem sértjük e a többi nemzetiségeket s e fontos kérdésnél a következőleg folytatja; Nem panaszkodhatnak e a nemzetiségek, hogy be akarjuk őket olvasztani ? Hogy a magyar műveltséget reájuk akarjuk erőltetni, és az övéket, mely talán magasabbra van hivatva, vagy talán már is magasabb, elnyomni azért, hogy szellemileg egységes nemzetet teremtsünk ? A panasz nem jogosult. Mert hiszen nem is beolvasztásról, hanem legfeljebb összeolvadásról vagyon szó. Nem akarjuk őket beolvasztani, hanem akarunk velük szellemileg összeolvadni. Midőn a nemzeti műveltség előállítására törekszünk, akkor e célra valamennyi törzset hívjuk fel, valamennyinek szellemi munkáját veszsziik igénybe és valamennyi összmunkájának eredményéről szolunk. Valamint az össznemzetet képezik statisztikailag és államilag a nemzetiségek mind együttesen, ugy álljon elő nemzeti műveltség valamennyijök műveltsége és munkája összegéből. Nem