Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-07-26 / 30. szám

viharok pusztítását Fitos István és Kiss Adolf lelkészek- j nek kellett átélniök, kik közül az első, tudományos készültsége mellett kiváló lelkipásztori erélylyel, az utóbbi szelídséggel és nyugodt jámborsággal kormányozta a gyülekezet csolnakát, melyet sok vihar roncsolt, de nem téphetett szét. A hatvanas években elnémult a békételenség hangja, a politikai hatóság döntött és csendet parancsolt mindkét egyháznak, mely az evangéliomból nem tudta megérteni hivatása célját. Ekkor hosszabb időre a békesség hajnala derült fel a viszályban élt nép fölött, mely békesség áldása érezhető és látható e nemzedéken. A haladás is nagyobb mérvű lett volna más viszonyok közt; de igy sem kicsinylendő az. Egyházunk népessége gyarapodott, ugy hogy 1839-ben a lelkek száma 806, ehe< harminc évre 1859 ben már 1127; 1873-ban I24i ; a legutóbbi népszámlálás szerint 1400 volt. Említve volt fentebb, mily áldozatkészséget fejtett ki a gyülekezet, uj templomának építése alkalmából, mely Isten kegyelméből Fitos lelkész buzgalmának köszöni lételét. Kiss Ado'f működése idejében 1843—1879 ig szintén jelentékeny összeget fordított a gyülekezet egyházi és iskolai nemes célokra. 1853. píinköst ünnepén a mellék kiadásokkal mintegy 2000 frtba került orgona ünnepélyesen átadatott rendeltetési céljának. A több ízben javított iskolaépület 1861-ben 4440 frt kiadással, a templomépitő Dochnal terve szerint felépíttetett azon beosztással, a mint mai nap is látható. 1865-ben a templomtért téglakerítéssel vétette körül az egyház, 1876-ban az iskolaépületet újból fedette Majd az idők folyamán tatarozott paplak 1879-ben több száz forintnyi kiadással átalakíttatott, lakályossá tétetett, az egész lelkészlak célszerű beosztással rendbe hozatott. A nevezett két buzgó lelkész halála alkalmából szintén nemes nagylelkűséget tanúsított az egyház, mit rövid életiratukkal kapcsolatban emlitendünk föl. Ezenkívül egy ujabb, [úgynevezett másodtanitói állomást rendszeresített évi 450 frt készpénz fizetéssel. És mind ezen megnevezett és még sok más kisebb rendű kiadásokat az egyháztagok, minden alapítványok, hagyományok vagy okmányok nélkül saját erejökből fedezték. Nem csoda hát, ha a torony újból való diszes befedése és az azzal egyidejűleg eszközölt javitási munkálatok költségeinek fedezhetése végett kölcsönt kellett felvennie az egyháznak, mely 4500 frt bár mai napig sincs visszafizetve, de fedezetéül szolgál részvényekben 1250 frt, a többi rész pedig az egyháztagoknál künn levő hátrálékos tartozásokban. S ha — mit adjon Isten — egy jó termő év leend — e kölcsön is le lesz törlesztve s ujabb alkotásokhoz kezdhet az egyház, főleg a népnevelés és oktatásügy terén. A tagok teherviselési képessége nem csökken, buzgóságuk nem lankad ; bár nem lehet tagadni, hogy mind ez nagyban függ az évszakok kedvező vagy kedvezőtlen járásától, mely a bölcsen kormányzó mennyei atya kezében van. A tagositási földkönyv szerint ó és ujsóvei ref. egyháztagok birtokaban 168 ház, 5 szárazmalom, 2539 katasztrális hold és 1274 • öl szántóföld és legelőrész van, a mí jelentékeny gazdászati tőkealapot képez. Az országos ref. közalapra az 1884. évre szólólag 87 forint 40)kr. fizettetett be. A perselypénzek évenkint átlag 90 forintot tesznek. Mind ezen adatokból lehet valamit elvonni a teherviselési képesség megállapításánál s az áldozatkészség mérlegelésénél. Mind ezekért pedig Istené legyen a hála, a ki a megfáradottaknak erőt ád és a kinek ereje nincs, abban erejét megdicsőíti! Erkölcsi állapot; lelki élet; egyházkormányzatra vonatkozó adatok. 1820—1884. A sóvei ref. gyülekezet tagjai a pfalci őrgrófságból eredve, szigorú erkölcsi rendszabályokhoz voltak szokva. Ezt a priori is állithatjuk, ha ismerjük a pfalci ref. ágendát és annak kivált a directoriumról szóló részét, melyben az erkölcsileg kifogás alá esők szigorú intelmekkel, a konok megátalkodott bűnösök a gyülekezet kebeléből való kizáratással büntettetnek mind addig, mig megtérésüknek nyilvános jeleit nem mutatják, a mikor ismét befogadtatnak a hivők gyülekezetébe. Az uj haza földjén is még ezelőtt száz évvel szigorú egyházi rendet és erkölcsöket találtak. De a mint a felvilágosodás szellemének az egyházi életre gyakorolt kártékony befolyását nálunk is tapasztalni lehetett : az egyesek hitélete s az abból folyó erkölcsi erények is lazulásnak indultak s e befolyás általánosan érezhető volt. A fegyelmet bár a presbyterium és egyházvidéki tanács gyakorolta, de a protestáns clavium nem volt többé oly következetesen érvényesíthető, mint az atyák idejében. A sóvei ref. egyház jegyzőkönyveiben, melyek 1822 óta rendszeresen, majd a 60-as és hetvenes években lazán vezettettek, találhatók annak nyomai, hogy az erkölcsileg eltévedetteket, kivált a testiség ösztöne által elragadott tagokat, a presbyterium szigorúan fenyítette s az ily ügyet legtöbb esetben szerencsés sikerrel végezte el. Korcsmázás, verekedés nem természete a kedélyes német vérmérsékletnek. A német elem hazánkban is, hol megszokta már az égaljat s becsületes, nemes érzelmű honfi lett, mint minden magyar: megtartotta kedélyességet és inkább csipkedésekben, gúnyban és ha arra keriil a sor: az igazság és jog keresésében mutatja meg, hogy valami bántja és nincs inyére. De az ősök szokásait a sóvei német ajkú honfiak kegyelettel őrzik. Vajha az elaggott szülők iránti szent tiszteletet bensőbben és általánosabban ápolnák s ne fordulna elő oly eset közöttünk, mely az Úr ötödik parancsolatának meg nem tartását igazolja. Az egyháztagoknak egyes szép szokásait érdemes lesz megfigyelnünk. Az istenitisztelet mindig csak is akkor kezdődik el, midőn a lelkipásztor — kinek a templomba bemenetelkor az egész gyülekezet tiszteletteljesen feláll — helyét elfoglalta. Istentisztelet végeztével az egész gyülekezet együttesen rebegi el csendes imáját s előbb a nők, aztán a férfiak, majd a presbyterek és gondnok, utoljára pedig a lelkész legszebb renddel távoznak az Úr házából. Eljegyzéskor ünnepet ül a család; együtt van a legközelebbi rokonság. Az előkelőbbek a tisztelendő urat is meghíják, hogy az első poharat ő emelje a jegyespár boldogságáért. S mig a lelkész körükbe van — a kinek természetesen meg van a maga normális hora canonica-ja : egyházias jellegű ős dalaikat zengik chorusban. Később fokozódik a kedv s magyaros jellegűvé válik a mulatság. Esküvőre menve pedig, a menyasszony kebelére, vállaira színes selyemszalagokat tűznek fel útközben a fiatal asszonyok, azt akarva symbolizálni, hogy őt társaságukba kész örömmel fogadják be. Azt a felesleges szokást is megtartatni kívánják, hogy a násznép templomba felvonulásakor a harangok meghúzassanak. Községi tisztviselőik választásánál a két testvérfelekezet egyenjogúságát, ujabb időkben következetesen megőrzik. Elöljáróikat, gondnokot, presbytert sőt a lelkészt is mindig egyhangúlag választották mind e mai napig. Előre meggondolják s megbeszélik a dolgot ; az esetleg kisebbségben levő párt öntudatosan csatlakozik a többséghez, nehogy a választásnál