Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-07-26 / 30. szám

kérdésekben a papok, a világiak nélkül nem is szólhatnak, kijelentéseket (mi a kongressusok szokása) nem tehetnek; ez ellenkeznék egyházi alkotmányunk alapelvének az alfájával. Hitelvi, dogmatikai, hitvallási kérdések sem. Ezek, esetleg összecsoportosuló kongressusok tár­gyai nem lehetnek; s ha erőszakosan azzá tétet­nének, ez csak szakadásra, vagy egyházi forra­dalomra vezetne. Maradnak tehát a gyakorlati élet s lelkipász­torság kérdései. Nem tagadom, hogy e téren vannak megvi­tatandó kérdések. De elő vannak-e már készítve? Nincsenek. Van-e programm megállapitva, melyek vétessenek föl a tárgysorozatba ? Nem láttam. Van-e gondoskodva, hogy egyes kérdések tanul­mányoztassanak és előadóknak kiosztassanak -— a mint minden komolyan működni akaró kongres­susnál, pl. jogászgyüléseknél, történeti vagy régé­szeti kongressuson, tanár-egyleteknél stb. történik ? — Szó sincs róla. Igy, minden előkészület nélkül hebehurgyán, úgy szólván vaktában neki menni egy országos ref. lelkész-gyűlésnek: előrelátható zavar, teljes fiaskó, a legkomolyabb ügynek nevetségessé té­tele; s oly kompromissiója a magyar ref. pap­ságnak — melyre különben sem nagy tekinté­lyünk mellett, bizony semmi szükségünk! Ehhez hozzájárulni, ilyesmiben részvételemmel bűntárssá válni — semmi kedvem. Ezért irtam a minap, a legszelídebb kifejezést használva, hogy az általad tervezett lelkészi egye temes gyűlést ^időszerűtlennek tartom/ S ezt most is csak ismételhetem. Isten velünk.€ Eddig a püspök ur levele ; mely ámbár szemmel láthatólag csak vázlatosan van tartva, s mint egy futtában Íratott, azt hiszem nem szükséges hozzá­tenni valamit, hogy belőle a szükséges következ­tetéseket kivonhassuk. Hospes. TÁRCA. Az ujsóíéi evang. ref. egyház múltja és jelene, (Folytatás.) 4. Az egyház vagyoni állása, A) Ingatlanokban. Az 1883. évi augusztus 26-án befejezett tagosítás az ujsóvei ref. egyháznak is előnyére történt, a meny­nyiben a lelkészi és tanitói földek célszerűbb gazdáikod­hatás alapjaivá lettek, mint azelőtt voltak. A tagositási földkönyv szerint egyházunk vagyoni állása a következő: a) külsőségekben. 1. Lelkészi föld egy tagban 41 katasz­trális hold és 864 •-öl 2. Első tanitóföld egy tagban 21 katasztrális hold 47 •-öl. 3. Másodtanitó föld 3 hold 700 •-öl, a magas kincstár ujabb időbeli kegyes ado­mánya folytán, a közlegelőből kihasítva. b) Belsőségekben: 1. Lelkészlak 139. házszám alatt, 797 ••ölnyi háztelekkel és 1778 • ölnyi szérűskerttel. 2. Ref. iskolaház 92. házszámmal 785 •-ölnyi telek 1739 ••öl szérűskerttel. 3. Templomterület 742 •-öl. 4. Régi ref. temetőhely 2072 •-öl. A jelenlegi közös temető a polgári község tulajdona. 5. Ref. iskolaház Osóvén 100. telekszám 127+128. hrsz. a. — 698 ••öl. 6. Német temető Osóvén 711. hrsz. a. 4 katasztrális hold 746 •-öl. Ennek fele a ref., másik fele az ág. hitv. egyházé. B) Tőkék, alapítványok. Az egyháznak birtokában van 25 darab 50 forintos ó- és ujsóvei takarékpénztári részvény 1250 frt értékben. Továbbá »Kiss Adolf alapítvány* címen 25 frt, melynek kamata a magyar nyelvben legjobb sikerrel tanult nö­vendéknek adatik évi zárvizsga alkalmával. C) Ingóságok. A templomi berendezésen és sákramentomi szereken s a két harangon kivül, a lelkészi hivatal egyszerű be­rendezése, hivatalos pecsétek, két iskolaterem felszerelési tárgyai képezik az ujsóvei ref. egyház ingó vagyonát. Mindezekről, valamint az irattárban őrzött okmányokról és összes iratokról a legújabban felvett hiteles leltár, illetve betűsoros tárgymutató ad teljes betekintést és felvilágosítást. Egyháztársadalmi élet, haladás, teherviselési képesség. 1824—1884. Midőn az 1823. év végén ref. egyházunk az ág. hitvallásuak elkülönülése folytán számban jelentékenyen hanyatlott — a mennyiben a lelkek száma 684-re vagyis 104 családra apadt le : emberileg gondolkozva, attól lehe­tett vala félni, hogy lankadás, csüggedés, hanyatlás sőt mi több, elnyeletés leend a kisded nyáj osztályrésze. De nem ugy történt. A lelki erő nagysága nem a számarány­tól függ ; egy mustármagnyi hit képes sziklákat is meg­mozdítani ; a nyert talentumokkal való hűséges sáfárko­dás nyomában áldás terem. Különféle nehéz próbákon ment keresztül gyüleke­zetünk is. De avagy nem ez volt e sorsa minden idők­ben az egyetemes anyaszentegyháznak is ? És igy az egyes gyülekezeteknek, ép ugy mint az azokat alkotó tagoknak küzdeniök kell, mig elnyerik a pályabért, mely azonban csak az igazaknak adatik, — és mig elérik a célt, melyet nem ér el senki, hanem ha nemesen tört előre. Nem habozom kimondani, hogy itt nem ily pálya­futásról és nem ily előretörekvésről van szó. Sok emberi gyarlóság, hiu dicsőség, érdek vegyült azon évtizedekig húzódott ádáz emlékű perek folytatásába, melyet a két felekezetű sóvei egyház egymás ellen folytatott. Idéztem a királyi intimatum foglalatját, melynek a reformátusokat illető része érvényben maradt a szakadás után ís. Es az ág. hitv. testvérgyiilékezet a harang, temető, majd a papi és tanitói földek megosztása céljából 1838-ig; husz év múlva pedig templomépitésük ügye alapján egész 1862 végéig oly bonyolult pöröket folytatott a ref. egyházzal, mely mindkét gyülekezetnek néhány ezer forintnyi per­költséget okozott. Es ezt tessék oly időben, midőn az épülésre, megújhodásra, szilárdulásra oly igen nagy szük­ségük lett volna, s midőn a régibb testvérharc után a béke állandósításán kelletendett vala munkálkodniok. E

Next

/
Thumbnails
Contents