Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-07-05 / 27. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTO-és KI ADÓ-HI VATA L: IX. ker. Kinizsy utca 29. sz. I. em. Előfizetési dij: Helybeli házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljes számúpélcLám.yolsüsailmindig szolgrállia/tTa.an.ls. Előfizetési felhívás A PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" 1885. évi, hliszonnyolczadik 2-ik félévi folyamára. Előfizetési ellj : Egész évre 9 forint, félévre 4 forint 50 kr., negyedévre 2 forint 25 kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (KÍnÍZSÍ-lltCa 29-dik Szám alatt) kér* jük küldeni. Farkas József, főmunkatárs. Dr. Ballagi Mór, laptulajdonos és felelős szerkesztő. Kik tanítsák a vallást a népiskolában? — Ajánlva a tervezett országos lelkészi értekezlet becses figyelmébe. — Erre a kérdésre régen megadták a feleletet a mi theologiai tanáraink, a kik a vallástanítás tanban, nekünk és számos elődeinknek azt tanították mindig, hogy a vallást a lelkész tanítsa. Fájdalom, hogy ez az iskolai elmélet még mindez ideig nem ment át a gyakorlati életbe, pedig ugyancsak hangsúlyozzuk ám, hogy az iskolák az egyházak veteményes kertjei, és mi még sem akarunk — mint gondos kertész — mentől több és nemesebb magot vetni el veteményes kertünkbe, hogy az ültetvénynyé fejlődvén valamennyi, kiültetés után mind nemes gyümölcsöt teremjen. Hány lelkész van, a ki csak hirdeti az igét, de azonkívül semmit nem tesz ; a gyülekezet elöljárósága intézzen mindent úgy, a mint neki tetszik, vagy jobbnak látja, és igy igen természetes, hogy munkájának nincs is semmi jó eredménye. Hány lelkész van, a ki még most is lenézi a néptanítókat, azokat alárendelt szolgáinak tekinti, kiknek ő feljebb valója, és mint a felvilágosultság férfia, érezteti is velük zsarnoki hatalmát, fensőségét; minden cselekedetét bírálgatja, sokszor ócsárolja, ily állapot mellett azután mit kívánsz? Oh mikor ismerik el Hugó Viktor szavait: > y cL társadalom legelső emberei a néptanítók.^ A mostani helyzet azonban tarthatatlan. Miként a közép iskolákban ugy a néptanodákban is a túlterheltetés számtalan tantárgy miatt, a fokozódó igények kívánalmai miatt kénytelenek a néptanítók a vallástant mindinkább nem tanítani, arra a legkevesebb súlyt fektetni, a mely mindenesetre nem jól van igy. Mondja ki az országos lelkészi értekezlet, hogy a vallástanítás a lelkészek kötelessége. Aki az Istent szolgálja, aki a felnőttek vallásosságát ébren tartja, annak kell gondoskodni azok neveléséről, tanításáról is, akik még minden szépre, jóra taníthatók, hogy tiszta mag vettetvén el, teremjen az száz annyit. De hogy valaki sikerrel taníthasson, először ís attól magától kívántatnak meg egyes tulajdonságok, a melyekkel kell, hogy minden tanitó bírjon. Igy megkívántatik tőle, hogy ne csak általában kitűnően képzett s a tanításra hivatással biró
