Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-06-21 / 25. szám

mathematika, fizika, természetrajz — semmi felekezeti vonatkozással nem bírhatnak. Valamint azt is kész vagyok elfogadni, hogy az általam (illetőleg a mindenkori vallás- és közoktatásügyi miniszter á'tal) kinevezendő tanárok, egyébiránti képesítettségük mellett, csakis protestáns (vagy ha az egyetemes konvent ugy kívánja meghatározni: csakis reform, vallású) egyének lehessenek. Arra nézve, hogy az államkormány által kinevezendő tanárok is teljesen a felekezeti hatóságok fegyelmi hatósága alatt álljanak, és e részben a fenntartó testület által választott tanártársaiktól semmit sem különbözzenek: kész vagyok az egyet, konvent álláspontjához hozzájárulni, mivel amaz esetben, az államsegély összege kevesebb az iskola saját jövedelménél, a tanintézet felett való összes igazgatási és rendelkezési jog a 47. §. a) b) c) pontjai meghatározása mellett továbbra is a felekezeti hatóságot illetendi, ennélfogva az államkormány által kinevezett tanárok netalán szükségessé válandó elmozdítására nézve kell a miniszter jóváhagyását fenntartanom. Mert ha a 38. §. a felekezetek által alkalmazott tanárokra nézve a következőt szabja meg : »ha hitfelekezeti tanintézet igazgatója vagy tanára hivatalától fegyelmi uton elmozdittatott, az ily eset a felekezeti főhatóság által a vallás és közoktatásügyi miniszternek az indokolt Ítélet közlése mellett haladéktalanul feljelentendő® — akkor meg kell kívánnom, hogy a kormány által kinevezett tanárok netáni elmozdítása fegyelmi uton — addig végre ne hajtassék, mig a miniszter a hozzá minden esetben felterjesztendő indokolt ítéletet helybenhagyó tudomásul nem vette. Ezekben összefoglalván nyilatkozatomat az egyetemes konvent által felállított feltételekre illetőleg figyelembe ajánlott kérelmekre nézve, most már felhívom az egyet, konventet, hogy segélyezendőkül általa kijelölendő közép iskolák vagyoni állását, mindeniknek a saját erejéből való jövedelme — valamint szükségletei mennyiségét s igy a kettőnek összevetéséből kitetsző fedezeti hiányt feltüntető átlag költségvetést (Normal-Badget), minden egyes iskolára nézve külön állíttassa össze és azokat először maga átvizsgálván, terjessze elémbe. Én e költségvetési előterjesztéseket két szempontból veendem bírálat alá; és pedig: Először abból, »hogy a megnevezett iskolát olyannak tartom-e, melynek fennállását országos miveltségi, vagy fontos helyi érdekek kiválóan igénylik* — s a melyet ennélfogva a segélyezésre és az ez által való fentartásra érdemesnek tarthatók. Ha az egyetemes konvent által felterjesztendő iskolák között lesznek olyanok, melyeket a törvényben kijelölt ezen szembontból nem tarthatok segélyezendőknek, azokat a konventtel kötendő szerződésből ki fogom zárni, vagy legalább egyelőre függőben tartandom irántok az elhatározást. A többiekre nézve: Másodszor, e'birálás alá veszem a költségvetés tételeit, megteszem azokra netáni észrevételeimet s annak alapján a segélyezés évi összegét és ennek a személyi és dologi megosztások közötti megosztása arányát iskolánkint és összesen megállapitandom, természetesen a tör vényhozásnak az államköltségvetés keretében kinyerendő helybenhagyása fentartásával. Az összes segélyzendő iskolákra nézve az egyetemes konventtel egyben megkötendő szerződésre, az abban a kormány által egyes iskolánkint kinevezendő tanárok számára és tanszakára, úgyszintén a segélyezés módozataira és feltételeire s a mindkét félre biztosított jogok és vállalt kötelezettségek megállapítására vonatkozólag, fentartom magamnak, hogy megbízottam által — az iskolák állapotáról és szükségeik mibenlétéről a helyszínén is meggyőződést szerezhessek; utasitandom továbbá megbízottamat, a konvent által kikiildendő megbízottakkal a pontozatok megállapítására és szerződési tervezet alakjában leendő bemutatására, mely azonban ugy általam, mint az egyetemes konvent által elfogadtatván, lépend jogerőre. Azon esetben, ha az akkép megállapítandó évi segélyösszegnek egyszerre egészen folyóvá tételét az állam pénzügyi helyzete nem engedné, vagy a törvényhozás az államköltségvetés keretében az egész összeget meg nem szavazná, a megszavazott s folyóvá tehető összegnek a szükségek sürgősségéhez mért megosztása vagy a sorrend iránt a konvent kívánságának meghallgatásával fogok intézkedni. Végre kijelentem, hogy a fentebbiek szerint megállapítandó évi segélyösszegen kivül, az egyszersmindenkorra szükségelt és beruházásokra fordítandó államsegély iránt is hajlandó vagyok tárgyalásba bocsátkozni, ha az egyet, konvent iskolánkint részletesen kimutatja és igazolja az e részben létező szükségletet, melyet én e végből kiküldendő megbizottaim által megvizsgáltatván, a megállapítandó szükségletnek megfelelő Összeget államköltségvetésileg szintén a törvényhozás elé fogom terjeszteni. Budapest, 1885. junius i-én. Trefort, s. k. Tóth Sámuel jegyző hivatkozva a szabályrendeletre, indítványozza, hogy a válaszirat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közjogi és iskolaügyi bizottságnak adassék ki. A konvent az indítvány értelmében határoz és a miniszteri leiratot az emiitett két bizottságnak adja ki, melyek együttesen fogják tárgyalni a leiratot s együttes jelentésöket a holnapi ülésen a konvent elé terjesztik. E két bizottság a következő tagokból áll: Közjogi bizottság : Kerkapoly Károly elnök, Kolozsváry Sándor előadó, Pap Gábor, Mocsáry Lajos, Ritoók Zsigmond, Beöthy Zsigmond, Szilágyi Dezső, György Endre, Jeney Viktor, Degenfeld József gróf, Szász Károly és Tisza Lajos Iskolaügyi bizottság : Kiss Áron elnök, Kovács Ödön előadó, Tóth Sámuel, Csonka Ferenc, György Endre. Voy Miklós br. világi elnök jelenti, hogy a tiszáninneni egyházkerület előterjesztést intézett a konventhez a ref. egyház főrendiházi képviseltetése tárgyában ; kéri a jegyző olvassa fel az előterjesztést. Tóth Sámuel jegyző felolvassa az ismeretes indítványt. Lükő Géza a határozatot a napirendről levenni óhajtja, mert a konventre való meghivóban nincs jelezve a tárgy s fontosabbnak tartja azt a pontot, hogy e nagyfontosságú kérdés a zsinat elé terjesztessék, annál is inkább, mert a többi egyházkerületnek nem volt alkalma e tekintetben nyilatkozni. Bevárandók tehát e nyilatkozatok. Kun Bertalan püspök felemlíti, hogy a határozati javaslatban nincs említve az, hogy melyik konvent elé terjesztessék ; az ügy sürgősségénél fogva a jtárgyalást nem kívánja elhalasztani. Szilágyi Dezső azt ajánlja, hogy az ügy adassék ki a közjogi bizottságnak tárgyalás végett. A közjogi bizottság meg fogja tenni indítványát arra nézve, hogy e kérdés tárgyalható-e a konventen, vagy pedig a zsinatra halasztassék. A konvent elfogadta a Szilágyi Dezső indítványát s ehhez képest a tiszáninneni kerület előterjesztését előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közjogi bizottságnak adták ki. Ezután előterjesztetett Szilágyi Sándor ügyésznek a néhai Jordán István által tett alapítványról szóló jelentése. Ezen jelentés szerint az ügyész által foganatosíttatni akart leltározás ellen az özvegy és Földváry Mik-