Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-31 / 22. szám

Annyi tény, hogy mi 163 3-ki kiadás létezéséről semmit sem tudunk. íme, egyetlen egy évszám helyreigazítása annyi szövevényes kérdésbe bonyolítja az embert! Révész Kálmán. KÖNYVISMERTETES. Könyvbirálat. *) Olvasó könyv, az elemi népiskolák 11. 111. és IV. osztálya számára. Szerkesztették Gyertyánffy István, dr. Kis Áron, Hadó Vilmos. 3 kötet (30 kr., 36 kr., 40 kr.) Budapest, Zilahi Sámuel tulajdona. Három neves paedagogiai iró szövetkezett népiskolai olvasó könyvek szerkesztésére. A számtalan kísérlet közt, mely e téren több-kevesebb sikerrel ujat állit a régiek helyébe, kétségkívül legjelentékenyebb az előttünk fekvő munkálat. Két jeles tulajdonnal válik ki: szép magyarsággal, könnyű mondatszerkesztéssel van irva, és kedélyt visz a mogorva iskolába. Főleg ez utóbbi uj dolog. Elemi oktatásunk, mintha fegyencek számára gondolták volna ki, élettelen, rigorozus ; a tanítás napi parancs hangj in szól; a kérdezés vallatásnak válik be ; a fegyelem fegyhá/i rendtartás ; a feladványok büntetések, az olvasás, írás iga?án »sírva olvasás* és »ütve irás«. A porkoláb, a tanitó, maga is s enved senyved az ily tanítási mód sikertelenségei, boszuságai közepett. Kedélyt vinni az iskolába, a gyermekek virágos kedvéből érleltetni az értelem gyümölcseit, játékosságából fejleszteni munkásságát: legelső kívánság mit jogosultan hangoztat a paedagogia. Bátorítás és utmutatás erre az egészséges iranyra a mesemondó és mindvégig nyájasan, kedvesen oktató »Olvasókönyv.« Beosztása mindhárom köteten at (a II III és IV. os tály részére) ugyanaz: 1) elbeszélések, 2) népélet, 3) természeti képek, 4) versek, 5) imák, 6) találós me ék. Ebben a keretben szerzők sok ügyes és okos népmesét, állatmesét, példázatot, szenttörténeti részletet, hazai történeti képet, földleirást, népismei vázlatot, természetrajzot, és a versek gazdag szemelvénye mellett végül imákat, és találós meséket nyújtanak. A paedagogiai tapintattal és megfelelő fokozatossággal adott leírások lehetőleg alkalmazkodnak a népiskolai szem'éltető képekhez, s igy hatásuk közvetlenebb, maradandóbb. Amit adnak ez olvasókönyvek, okos mértékkel és sugárzó szeretettel, kedvvel adják. Oly előny, mit üdvözölni siethet, oly példa, mit követni hivatott a tanitó kar. És amiket nem adnak? Kitűnő előnyök mellett jelentékeny hiányai is vannak a műnek. Hiányok, melyek nem a többi hasonnemű könyvvel egybevetés folytán tűnnek fol (azok sz'ntén leledzenek e hibában), hanem azon mérték nagyságával szemben válnak ki, melyet alkalmazni a jeles szerzők vezérállása a paedagogiai irodalomban jogos:

t, és a népiskolai olvasókönyvek reformjának napirendre kertit fontos kérdése megkövetel. Első sorban a beosztás ellen van kifogásunk. Az iskolai o'vasmánynak a tanítást nyomon követőnek kell lennie; az pedig, hogy minden osztályban mesékkel kezdjék, és a megszabott irodalmi műfaj-csoportok szerinti fokozatban fejleszszék tovább olvasmányaikat a nő vendékek, a fenti követeléssel ellenkezik; de ellenkezik a gyermekek lélektani és értelmi fejlődésével is. Ha már a tantárgyak tudomány szerinti csoportokban dolgoztatnak az eddigi gyakorlathoz képest föl : az olvasmányoknak ezekhez alkalmazottan kell csoportositatniok és az osztályonként kiemelkedőbb főtantárgygyal vagy tanítási iránynyal őszhangzón használtatniok. Az »Olvasókönyv« igy csak jeles gyiijtelék melyből a tanitó okszerűen válogathat a tanításban haladásnak megfelelő olvasmányt. Nem teljes a mű. Hiányzik alapja, az I. osztály részére kellő jó ábécés olvasókönyv ; és hiányzik feje : az V. és VI. osztályok igen fontos hivatásű olvasmánya. Ennek a hézagosságnak kell talán tulajdonitnunk, hogy a szenttörténeti olvasmányok közül épen a gyermeket legmelegebben érdeklő tárgy, a Jézus története hiányzik. Annyi legenda zsibong Jézusról a kisdedek emlékében, annyi szeretet él iránta szivökben, és oly gazdag közvetlenséggel ható példákban a gyermek-Jézus története, hogy azt legelső sorban kell adnunk a bibliai történetek közt; viszont annyi bölcsesség, oly imádatos hit, és oly mély erkölcs sugárzik ki az ember-Jézus életéből, hogy ennek ismertetését nyujthatjuk koronájául a belejezéshez közeledő elemi oktatásnak és olvastatásnak. Hogy az Isten-eszme felől a gyermekben ébredő tudat csak néhány többé-kevésbbé sikerült imában nyer táplá'atot, szintén hiánya az olvasókönyvnek, mely bátran nyújthatna vonzó olvasmányokat fe'ekezeti vonatkozások nélkül az Istenről és fölvehetne a versek közé énekeket, hymnusokat. Legfőbb hiánya az »Olvasókönyvének, mi azonban általán hiánya, hibája egész elemi oktatásunknak is: hogy tárgyai nem a gyermekek mindenkori foglalkozásával, és a természetből, közvetlen szemlélésével párhuzamosan, dolgoztatnak föl. Az oki a'ásnak a gyermekek cselekvésével, munkájával egybekapcsolását a néptanítók legutóbbi országos gyűlése Góncy Pál nagy hatású előterjesztése és indítványa szerint oly elvül mondotta egyhangúlag ki, mit életbe léptetni, az elemi oktatás rendszerébe illeszteni a népnevelés legsürgősebb követelménye. Minél inkább érezhető a hiánya ily cselekvényes oktatásra vezérfonalul szolgáló tankönyveknek, annál égetőbb szükség van i'y irányban szerkesztett jó olvasókönyvre. Es ily olvasókönyv megteremtését senkitől sem várhattuk méltóbban, mint a bírálatunk tárgyát képező mű köztekintélynek örvendő szerkesztőitől, nevelésirodalmunk vezérférfiaitól, kik nincsenek utalva kijárt ösvényen haladásra, sőt hivatvák önálló, úttörő munka alkotására. Nem is lehet kétség, hogy az utolsó orsz. tanitógyülés által elintézetlenül hagyott jelen munkával kétségkívül előbbre vitt olvasókönyv-kérdés nagy fontossági! problémája egy ujabb kiadás rendezésekor épen a szerzők által fog megoldatni. Ez annál kívánatosabb, mert a könyv jelen rendezésében drága is; sok anyagot ad, terjedelmes, és ezzel próbára teszi a túlterhelt tanítót, még inkább a sok tankönyv vételétől irtózó szülőket. A cselekvésre épített olvasmányok könyve sokkal kisebb terjedelemben sokkal többet tartalmazhat, mint az elbeszélő, hosszasan leiró olvasókönyv. Annak őszinte jelzésével fejezhetjük be a bírálatot, hogy az »Olvasókönyv* méltó az elterjedésre, s népiskoláinkban okszerű használatra. Eötvös K. Lajos. *) A tolnai ref. egyházmegye utasítására az egyházmegyei tanitóegylet által készíttetve, elfogadva, s az egyházkerületi tanügyi bizottságoz beterjesztve.