Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-31 / 22. szám

TÁRCA. A komjáti zsinat éve. A »Régi Magyar Könyvtár« nem régen megjelent II. kötete azon kívül, hogy protestáns egyház- és irodalomtörténetünkhöz igen sok becses adatot szolgáltat egy altalánosan elterjedt és egyhangúlag elfogadott egyhaztörténelmi adatot is megdönt, illetőleg helyreigazit. Hányjunk fel ugyanis Lampe — Ember Pál művétől elkezdve akárhány egyháztörténelmi és egyházjogi munkát : mindannyia ritka egyhangúsággal 1626-ra teszi a komjáti zsinatot, melyen a nevezetes »Canones quinque classium« létrejöttek illetőleg elfogadtattak. E kánonok első kiadása, már az F'mber Pál korában felettébb ritka volt,*) s csak a magyar fordítással ellátott 1642-ki váradi kiadás volt inkább ismeretes. S abő Károly kutatásai azonban, mint a tarcal-tordai hitvallás első kiadását, ugy a komjáti kánonok első kiadásának négy példányát is napfényre hozták. Található e négy példány a muzeum, a kolozsvári és kecskeméti ref. kollégium könyvtárában, s Ráth György ur, különösen hungaricumokban ritkabecsű, magán könyvtárában. Az első kiadás címlapja im ez : Canones Ecclesiastici in Quinque classes distributi. Quibus Ecclesiae Helveticam Confessiotiem amplexae in Comitatibus Mosonienn Posonienn Comaromienn Nitrien Barsienn Honten & Neogradienn & finitimis Praesidiis a superioribus reguntur. Editi Communi suffragio Ministrorum Dei in Synodo Comiathina congregatorum Anno 1623 die 13 Septembris. Papae Typis Matthaei Bernhardi, Anno M. DC. XXV Salutis. Kétségtelen tény tehát, hogy a komjáti kánonok már 76':?ő-ben ki voltak nyomtatva, magának a zsinatnak ideje tehát előbb keresendő. De ezt is teljes határozottsággal adja a cím : 1623 szept. 13. Mig valamely ujabb s kétségtelen hitelű adat sajtóhibának nem bizonyítja e dátumot, addig minden kétely nélkül teljesen hitelesnek kell elfogadnunk. Különben a külső történeti bizonyíték mellett benső erősség is támogatja az 1623-as évszám hitelességét, hiszen épen a megelőző év legelső napján 1622. jan. i-jén íratott alá a nildasburgi békeokmány, mely habár kevés időre is, nyugalmat adott zaklatott őseinknek s alkalmat arra, hogy egy hatalmas zsinatban, talán előre sejtve az ujabb háborgatásokat, szilárd elvek alapján határozott szervezetet adjanak egyházuknak. S fellépésüket csakhamar követik a többi superintendentiák, a samarjai vagy csalóközi kerület ezen kánonait alig 20 év múlva az alsó dunamelléki egyházkerület veszi be és nyomatja ki 1642-ben Nagyváradon, Szenczi Kertész Ábrahám által, négy év múlva, 1646-ban a s/athmár-németi zsinat közvetve a száz kánonból álló törvényphalanxnak ád létet. U gyancsak a komjáti zsinat adhatott megbízást épen elnökének, Samarjai János püspöknek egy agenda készítésére, amennyiben ennek 1636-ban Lőcsén megjelent, de már 1632-ben készenlevő agendája, a címlap bizonysága szerint s

közakaratból Írattatott.« Ezek szerint minden kélségeskedés nélkül töröljük ki a komjáti zsinat mellől az 1626 évszámot s irjuk helyébe az 1623-at. De honnan került ezen 1626 os évszám kézikönyveinkbe ? Természetesen Lampe — Emberből, hol e zsinat az 1626. év alatt van felemlítve (és pedig nemcsak a nyomtatott, hanem az általam használt kézirati példányban is.) Ember Pál ugyanis a 36l

/,-lapon lenyomtatja a komjáti kánonok 1642-ki kiadásának címlapját, de nem egészen híven, amennyiben egyebet mellőzve, a címlap ezen szavai után: ,m Synodo Komjathina congregatorum* ezt csúsztatta be: ,Anno 1626* ami pedig az általam is látott 1642 ki k-adás címlapján nem található! Hogy aztán Ember mily alapon tette e betoldást, mely aztán több mint másfél száz éven át tévedésben tartotta az egyháztörténelem ösmerőit, arról határozottan senki sem adhat többé felvilágosítást. Bizonyosan valamely tisztes öregnek a nyomtatott könyvek címlapjaira vezetni szokott s már akkor megsárgult feljegyzése vitte Ember Pált e pontnál is oly tévedésre, a milyenek az ő művében gyakran találkoznak. Ki ne tudná például, hogy Lampe — Ember a csengeri zsinatot 12 évvel előbbre, 1570 helyett 1557 vagy 58-ra, a felső magyarországi kánonok kibocsátását pedig 72 évvel későbbre \ 595 helyett 1667-re teszi! Ez utóbbi tévedését azonban maga is belátta és kiigazította Ember, de e correctiót a kinyom tátott példányokban hiaba keressük. Lampe bölcsesége sok más értékes dolog közt ezt is a feledésre Ítélte. Lesz alkalmam a kézirati példány után e tárgyról is legközelebb egyet-mást mondani. Van azonban három kérdés, mely e tárgy körüli olvasgatásomban elibem akadt, s melyekre kielégítő fe leletet adni még most nem tudok. E'ső az, hogy Lampe — Ember tudtommal sehol sem említi a komjá'i zsinat napját — szeptember 13. — hanem csak évét, s azt is hibásan. Tóth Ferenc pedig a maga egyháztörténelmében*) az 1626 mellett a napot is emliti s feltalálható az az utána megjelent idetartozó munka mindenikében. Vajon nem forgott-e a Tóth Ferenc kezében a kánonok első kiadása, s ha forgott, hogy nem igazitotta ő ki az évszámot is? Második különös dolog az, hogy Tóth Ferenc csaknem szórói-szóra átvévén a Lampe — Ember (362 — 3. lapon található) fejtegetését, a mely t. i. egy 1632 januári (a zempléni tractus jegyzőkönyvéből vett) feljegyzés alapja n igyekszik a komjáti zsinaton résztvett néhány előkelő egyházi férfiú nevét megállapítani, mondom : Tóth Ferenc igy ír: »Már mivel a jegyzés (t. i. az 1632-ki) tsak kilentz esztendővel ifjabb a komjáti Cánonok hozattatásánál« stb. Már a betűvel irott kilentz csak nem lehet sajtóhiba! Már pedig 32—26=6, de viszont 32—23 mindig = 9 ! Fatalis tömkelege a feltevéseknek. Vagy azt kell felvennünk, hogy Tóth Ferenc csakugyan tudta, hogy a komjáti zsinat 1623-ban volt, s igy történelmében a kilenc helyes, és az 1626 sajtóhiba 1623 helyett; vagy azt, hogy követte Lampet s kéziratában 6-ot irt, a melyet a nyomdász 9-nek szedett, a szerző pedig e sajtóhibát elnézésből nemcsak bent hagyta, de még betűvel szedette ki. Szerintem azonban az első feltétel bir több bizonyossággal s igy a komáromi betűszedő is hozzájárult azon téves nézet további uralkodásához, melynek alapját Ember Pál vetette meg. Harmadik s utolsó megfoghatatlan dolog az, hogy Makiári Papp Lajos, a sárospataki füzetekben két helyen is (1865, 547. 1864 667.) a váradi kiadást 1633-ra teszi, holott mint láttuk, 1642-ben jelent az meg. Ugyanazon sajtó- vagy tollhibát két különböző helyen, bajos feltenni, kellett tehát valami forrásnak lenni, honnan M. P. L. az 1633-at vette! De mi lehetett és hol van ez ?! *) »Typis impressa exemplaria admodum rara sunt.« Lampe Hist. Eccl. Hung. 362 1. *) A magyar és erdélyországi protestáns ekklésiák históriája 333 -335- Ik