Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-17 / 20. szám

formátíó hivei vagyunk, építők legyünk drága egyletünk építő munkájánál, mely történik amaz áldottnak dicsőségére, ki tegnap ma és ugyanaz marad örökké. Kérditek talán, hogy van-e szükség ily felhívási a? Feleljük: ah, de mennyire, de mennyire! Mily sok országból és helyről hangzanak felénk szegény és megszorult protestáns gyülekezetek jaj- és segélykiáltásaí! Vajha lehetséges lenne mindnyáján segítenünk ! Ámde számuk felettébb nagy. Utolsó »Kivonatok a beérkezett segélyfolyamodványokból® című nyomtatott füzetünk 1311 számot mutat ki. Ennyi sokon lehetetlen azonnal segíteni. De Rómát sem épitették egy nap alatt, és a protestáns egyház építésén, sőt szorongatott gyülekezeteinek ínséges építésén hasonlókép évek hosszú során lesz mit dolgozni. Vajha csak elég sokan lennének, kik egyleti munkánkban részt vesznek ; vajha évenként csak bizonyos száma a gyülekezeteknek lehetne megóva a feloszlás ellen, és más csoportja lenne annyira támogatható, hogy ekként kiálthatnának fel: »Adjatok halát Istennek, vége vagyon az Ínségnek!4 A mult évben néhány gyülekezet mondhatott is ily éneket, minekutána rajtok a Gusztáv-Adolf-egylet gyökeresen segített. De milyen elenyészően kicsiny ezeknek száma ama sokasággal szemközt, melynek teljes joga van vasárnapi istenitiszteletöket Eber Pál ez énekével kezdeni : »IIa nőttön nő a bőszült ár s vigaszt sehol nem latunk mar, segélyt, tanácsot nem lelünk, bár napestig járunk kelünk: az mégis fel felbátorít, hogy mindnyájunkból szól a hit, hogy általad, hű Istenünk, jajból, bajból kimentetünk.« Ily helyzetű, ínséges gyülekezetek nagy sorából kívánunk nektek, kedves hitrokonok, ezen ínséget hirdető és segítségért esdő lapunk ulján egyeseket szemetek elé állítani, és azoknak képét kevés, de igaz és hű vonásokban vázolni, nem azért, mintha ezek kizárólag és mindenek felett szorulnának támogatásra, hanem, hogy élő példákban mutassuk be nektek Krisztus ezen igéjét: Szegények mindenkor lesznek tiköztetek. Nekünk, kik mindennap kapunk kérvényeket, gyakran annyit, hogy egy nap alatt el nem olvashatjuk, csak az igtatóban szükség lapozgatnunk, hogy annak minden lapján találkozzunk oly szegény protestáns gyülekezetekkel, melyeknek ínségét méltó közhírré tenni, hogy ez uton segélyezésökre hívathassák fel az ev. testvérek részvéte. Nyissuk fel tehát ez évi igtatónkat s bármelyiklapján, pl. március 3-án 851. szám alatt fogjuk a következő bejegyzést találni: -»Chotzen, táblás kimutatás.« Hol fekszik ChotZ'-n? Es vájjon miről tudósit az ottani presbyterium ? Ezt, nyájas olvac

ó, könnyű veletek közlenünk, de — nincs benne semmi épületes dolog. Chotzen Csehország chrudini kerületének egyik városa. Van abban egy kis evang. gyülekezet, mely ezelőtt Slaupnitznek volt filiája, 1863 óta önálló és 347 helvét hitv. lelket számlál. Ezen egyház területén 100 más hiten lévőre esik 3 evangelikus. Imaháza és paplaka egy tető alatt létezik. Az evang. gyermekek a községi, helyesebben a katholikus iskolákban szétszórvák. Önállóságának engedélyezése attól tétetett függővé, hogy 12,000 frtnyi papi fizetési alapot teremtsen. Irásilag kötelezték is magukat ez összeg előallitására, de most, 22 év után, még csak 8100 frtot gyűjthettek, mivelhogy az imaház és paplak építése, melyet leginkább külső segélylyel reméltek eszközölhetni, az egyháztagokra nehezült s az egyház volt, köztiszteletben állott gondnokának szerencsétlen vállalatai, ezt Amerikaba költözésre kényszeritették, és több jobb módú egyháztagot majdnem tönkre juttattak. Ehez járul 3882 frt. törlesztendő építési adósság, melynek csak kamatja is elég teher, annyira, hogy a gyülekezet léte veszélyben forog. A már 12 éven át hí ven működő lelkésznek, ki német családokról is gondoskodik és gyermekeiknek vallástanitást is ád, dacára annak, hogy sok nemű elfoglaltsága mellett csak kevés szabad idővel rendelkezik, — fizetése 600 frt. És ha évi 200 frt államsegélyt kapna is, miként az 1884-ben történt (1883-ban csak 100-at kapott) mondjátok, nyájas olvasók, mélyítek merne ugy, mint a chotzeni lelkész évi 7—800 frt jövedelemből asztala körül 12 családtagot jóltartani s házát a legszükségesebbel ellátni ? Kedves hitrokonok vegyétek le Chotzen kis sereg evangélikusairól és ezek hűséges lelkipásztoráról a létért való gondot! Lapozzunk igtatónkban tovább! F. é. március 25-én 1355 sz. a. megpillantjuk » Ottorovo-Langenau-1; mellékelve a központi bizottságtól vett, paplak építésére adott 800 márkáról szóló nyugta.4

Ezen adománynyal, melyet nagyobb segédeszközök mellett szívesen megkétszereztünk vagy megháromszoroztunk volna, e két, a brombergi kerületben fekvő helység paplaképitési alapja 10,267 márkára szaporodott vo'na ugyan, de az építéshez még nem foghatnak, mivelhogy ezen összeg még nem elégséges és még alkalmas telek sem volt szerezhető. Az eladó telkek mind a Visztula árterületén fekszenek, más kedvezőbb fekvésű telkekért szerfölött nagy árakat kérnek. Ezért is messzebb fekvő telek után akarnak nézni. Mert a paplak építése annyira sürgős, hogy tartani lehet az egyház elzüllésétől, miután a papi állomás már 1881-nek kezdete óta üresedésben van. 1880-nak telén, miután számára szállás egyáltalán nem volt ta'álható, a helyettes lelkész a vendégfogadó két padlásszobájában volt kénytelen lakni. Nem lehetvén tehát ily helyen maradása, odább ment és azóta van hivatali üresedés. Igy most a schulitzi lelkész, mint vicarius perpetuus szolgálja Ottorovo-Langenau ev. híveit, kik ezen felül még 27,415 márkányi iskolaépitési adóssággal terhelvék. Kicsoda veszi le róluk e terhet és mindenek előtt ki segíti őket arra, hogy végtére megkezdjék a paplak építését ? Lássuk tovább ! Egyik közelebbi igtatói szám tudósítást hoz a Wiesenthalban fekvő Zell-ről, Hansen íiliájáról. A bádeni diasporának ezen majdnem legifjabb gyülekezete, leggyorsabban fejlőd k. Lélekszáma két év alatt megkétszeresedett. Jelenleg is már 600 evangélikust számlál. Szerény G. A. egyleti adományok mellett is ép oly gyorsan szaporította alaptőkéjét majdnem 6000 márkáig. De templom építése elodázhatlanul szükségessé vált. Nem járja, hogy ilyen gyülekezet tovább is oly bérelt teremben tarlsa istenitiszteletét, melyben hol közebédek és választói gyűlések, hol táncmulatságok és színielőadások tartatnak, s dacára a nagy bérlei i összegnek, esetleg hét számra mai adjon helyiség nélkül, mas nem lévén kapható. Ez nem maradhat tovább igy — hacsak kérdésessé nem engedjük válni a gyülekezet szépen megindult fejlődését. Gyors támogatásra van szükség. Igaz ugyan, hogy a templom költségvetése kitesz 37,000 márkát, de épezért, hogy ezen öss eg mielőbb összehozható legyen, a nélkül hogy az ifjú gyülekezetnek felette nagy adósságot kelljen vállalnia, Zellt a testvél i szeretet párto'ásába hathatósan ajánljuk. Fordítsuk meg a lapot és látni fogják azon l)edrdd nevét. Dedrád 1721 ág. hitv. lélekkel bíró szórványos erdélyi gyülekezet. Közigazgatásilag tartozik Kolozsmegyéhez, egyházilag a szászrégeni esperes:-éghez, egyikéhez Erdély ág. hitv. evang. közegyháza 10 esperességének. Itt 1873-ban hatóságilag bezáratott a templom, mivelhogy rozzan'sága miatt omlófélben volt. Még