Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-03 / 18. szám

s a mint tovább és tovább halad az emberiség, annál inkább gyengül azon egyház híveiben, leg­alább a műveltekben az egyházukhoz való ragasz­kodás köteléke. Míg ellenben nem látjuk-e, hogy a protestáns egyház s még inkább ennek szelleme és eszméi az idővel együtt erősbödnek, hódítnak. Az emberiség haladásának minden jelentékenyebb mozzanata egy-egy tőrdöfés a stabilismus elveit valló egyházakon, s másfelől egy-egy bátorító, lelkesítő intés a protestantismusra nézve. Egy-egy országos vagy világ-kiállitás kárhoztató Ítélet az emberi szel­lemet lenyűgözni törekvőkre, ellenben diadalünne­pély mindazokra nézve, kik a hagyomány, a régi tekintély bilincseit először széttördelték, s kik a vallás terén ís a szabad vizsgálódás, a folytonos haladás elvét először diadalra juttatták. Mi protestánsok büszke önérzettel tekinthe­tünk egy-egy országnak s a művelt világnak kiál­lítási ünnepélyeire. Ha pár száz év alatt, vagy ha­csak pár évtized alatt oly nagy haladás történt, ha a tudomány, ipar, művészet terén mindenek ujakká lettek, ez, a végokot tekintve, protestáns őseink dicsősége. De viszont minden ilyen clia­dalünnepe a haladás elvét valló emberi szellem­nek figyelmeztessen bennünket protestánsokat, hogy in hoc signo vinces. Nekünk nem hogy szá­zadokon, de csak évtizedeken át sem szabad a tespedés mocsárjában fetrengenünk, nekünk a val­lás-erkölcsi élet fejlesztése, nemesítése érdekében folyvást újabb és újabb, a kor Ízlésének, szüksé­geinek megfelelő eszközökről, módokról kell gon­doskodnunk. Sokat emlegetik korunkban a lelkipásztori munkakörnek kiszélesítését, a lelkészi kar színvo­nalának szellemi, erkölcsi de egyszermind anyagi tekintetben is emelését ; sokat beszélünk a gyer­mekek vallástanitásáról, a coníirmándusok okta­tásáról, istenitiszteletünknek, énekügyünknek, a puritán elvek teljes épségben hagyása mellett is, reformálásáról, korunk műveltebb izlése s igényei szerint leendő idomitásáról; beszélünk a nagy egyházaknak több lelkipásztori hivatal között leendő megosztásáról, az elszórtan heverő csontok össze­szedéséről s felelevenítéséről, beszélünk a vallás­nak és egyháznak a politikától való elkülöníté­séről, a párbér s lukmaszedés módjának meg­változtatásáról és sok ilyes féléről. Ha majd egyik másik lelkész atyánkfia az országos kiállításról hazatérve, a méhes kopottas pamlagára leheveredve piheni ki az út s a kiállítás fáradalmait, és a mé­hek csendes zsongása eszibe juttatja azt a nagy zsongást, mely a fővárosban s a kiállításban fejét eltöltötte : jusson eszébe, hogy korunk a munka és haladás kora, hogy ezt a kort éppen a protestantis­mus szelleme idézte elő, de épen azért ha igaz fiai akarunk lenni egyházunknak, ha hívek aka­runk maradni nagy reformátoraink traditióihoz; ha akarjuk, hogy egyházunk, a kor sebesen futó kereke által el ne tapostassék s az egyházunkat megillető vezérszerepet más, netán újabban kelet­kező vallástársulat ne ragadja magához : akkor csak hadd folyjék a munka egyházunkban is sza­kadatlanul, keressük az új helyett az újabbat és segítsük diadalra a jó ellenében a jobbat! Farkas József. ISKOLAÜGY. A miskolci két protestáns gymnásium egyesítése. Régebbi óhajtása a miskolci protestánsoknak az, hogy az ott levő két protestáns gymnásium egyesitessék. E végből a mult évben a két egyház részéről egy bi­zottság küldetett ki, mely az egyesítésre nézve ez előtt egy hóval javaslatát elkészítette, az illető egyházi ható­ságoknak benyújtotta. A javaslat főbb pontjai a követ­kezők : Az egyesitett főgymnasium címe lesz: »Protestáns egyesült főgymnasium.« A főgymnásíum tanári karának létszáma 12 rendes tanárban állapittatik meg, kik közül 9 ev. ref.,-3 ág. ev. vallású. Ezeken kívül lesznek vallás-, torna-, rajz- és ének­tanárok, mint segéd-, vagy rendkívüli tanárok. A rendes tanárok évi fizetése egyelőre 850 o. é. frtban á'lapíttatik meg, kimondatván már most, hogy mindkét fél igyekezni fog az alapítványok szaporodása, vagy a tandíj növekedése, vagy bárhonnan nyerhető se<­gély esetében a rendes tanárok fizetését lehetőleg 1200 frtra emelni, hogy a megélhetés anyagi gondjaitól meg­szabadítva, idejöket nyugodtan a tanítás és nevelés ügyé­nek szentelhessék. A főgymnásiumi igazgató rendes tanári fizetésén felül, az igazgatói teendőkért 200 forint díjazásban részesül. Mindkét felekezet külön kezeli az egyesülés után ís minden birtokában lévő gymnasiumi ingó és ingatlan vagyonát, gondoskodik az általa választott tanár fizetésé­ről, a megállapított arány szerint reá eső közös kiadások, valamint azon hiányok fedezéséről is, melyek esetleg elő­állhatnak akkor, ha az évenként előirányzott bevételből a rendes kiadásokon felül előre nem láthatott rendkivülí kiadásokat fedezni nem lehetne. A 2750 frt közös kiadást a főgymnásiumi tanárok számaránya (quota) szerint 3 /4 részben fedezi az ev. ref.,­v4 részben az ág. ev. iskolai alap. (2062 frt 50 kr. -f 687 frt 50 kr.) Az egyesitett prot. főgymnasiumban a közös tan­díjbevétel az eddigi öt évi tandijbevétel átlaga szerint 6000 forintban állapítható meg, mely összeg a 7-ik pont­ban meghatározott arány szerint lesz felosztandó, három negyedrészt, tehát 4500 forintot kap az ev. ref., egy ne­gyedrészt 1500 forintot az ág. ev. iskolai pénztár, a6000 frton felüli tandij-bevétel hasonló arányban osztatik fel. Az egyesült protestáns főgymnasium anyagi és szel­lemi ügyeit vezetik : a) Az igazgató elnöklete alatt az isk. szék. b) Az iskolai tanács, c) A két egyház presby­teriuma. d) A két egyházkerületi főhatóság (superinten­dentia.) Az iskolaszék tagjai a rendes és rendkívüli taná­rok, szavazattal azonban csak a rendes tanárok bírnak. Elnöke az igazgató, kit az ev. ref. convent által megha-

Next

/
Thumbnails
Contents