Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-01-11 / 2. szám

1877-iki gyűlésnek egyházkerületileg is megerősített intézkedése sértetlen fenntartását kéri és óhajtja jövőre is. Ekként az osztoztató kisérlet meghiúsulván, a küldöttség »re infectac távozott. És mégis az 1881. aug. 30—31. Csurgón tartott egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyv 203. p. a. ezt olvassuk : »a n.-bajomi tanítói jövedelem felosztása s vele a II. tanitó dijlapjának megállapítása tárgyában kiküldetést vett bizottság jelenti, miszerint megbízatása értelmében eljárt. Eljárása helyben hagyatván, az összes ügyiratok megerősítés végett a ft. superintendentiára felterj esztendőknek határoztattak.« E valótlan tartalmú jegyzőkönyvi pontról értesülvén, a nálunk működött bizottságtól >Nyilatkozat «-ot vettem, melyben írva áll: »nem láttuk megállapíthatónak a célbavett II. tanítói állomást.4

— Mi ez ? Az egyházkerületnek azon évi októberben Pápán tartott közgyűlése jegyzőkönyvének 326-iki pontja alatt, téljes tárgytalansággal b.-somogyi előterjesztésről van szó és a n.-bajomi tanítói díjfizetések tárgyában felterjesztett egyházmegyei intézkedés a 7

/j5> és 5

/1

2

arányban megerősítés végett ajánltatik. A ft. egyházkerületi közgyűlés pedig, figyelmen kiviil hagyva a protestantismusnak »semmit rólunk nélkülünk« örök érvényű alapelvét, figyelmen kivül hagyta, hogy eddig az erre egyedül illetékes egyházak által szerkesztett, egyházmegyeileg helyben hagyott dijlapok megerősítési, tehát mind a törvény mondja: harmadfokú intézkedés jogával élt: most egy nem létező díjlapot meg erősit s bennünket, holott azt sem polgári sem egyházi törvény nem kívánja, két rendes tanitó tartására kötelez akkor, midőn a kerületbeli népes gyülekezeteknél meg eltűri, hogy a Névtár adatai szerint — N.-Sarlón 246 isk. k. gyermek mellett 1 rendes, 1 segéd, Kamocsán 226 mellett 1 rendes, 1 segéd, Szilason 246 mellett 1 rendes, 1 segéd, Negyeden 253 mellett 1 rendes 1 segéd, Sz.-Gálon 239 mellett 1 rendes, 1 segéd, Duna-Mocson 308 mellett 1 rendes 1 segéd, Ácson 295 mellett I rendes, 1 segéd tanitó működik, sőt Vámoson 165, Dudaron 140, Tapolcafőn 137, Szentgyörgy völgyén 167 Kercán 147, Gelléren 122, Nyárádon 125, Ladányon 120 stb. iskolaköteles gyermek mellett csak egy tanitó vezeti az iskolát. Hol itt az osztó igazsági Fentemiitett egyházkerületi dijlapi végzést nt. Körmendy esperes ott velünk közölvén, figyelmeztet, hogy ezen a gyülekezet nagyobb terheltetése nélkül (az ám 3000 frt kiadás!) hozott intézkedést foganatositandók, a második tanitó számára lak- és kert helyiségről akár bérlet, akár építkezés, vagy vétel utján gondoskodjunk. Megdöbbenve hallottuk ezen minden törvényes alapot nélkülöző végzésnek presbyteri ülésünkben lett felolvastatását s esperes urat s általa az egyházkerületet esedezve kértük, hogy miután mi, az iskolai törvény szerint, annyi rendes és segédtanítót állítottunk, a hányszor 80 iskola köteles van egyházunkban, miként a debreceni zsinat is intézkedett, hadd maradjon továbbra is nálunk rendszeresített segédtanitóság, annyival is inkább, mert a mult évekbeli költséges építkezés után tetemes adósság terhelvén pénztárunkat, szorult helyzetünkben ujabb áldozatot ez érdemben nem hozhatunk stb... Erre, a tartozó tisztelet és illem szabályai szerint irott kérelmünkre nt. Körmendy ur egy hosszas, dorgáló hangú levélben válaszolt. Erős szemrehányással illeti a lelkészt, elnevez bennünket ellenszegülőknek, hálátlanoknak, engedetleneknek stb. Levele végén pedig tagadja, hogy az országos törvény 8o-on felüli tanköteleseknél segédtanítóról beszélne, tagadja, hogy a zsinat rendszeresített tanítóságokról intézkedett volna. Mily könnyelmű játék a szavakkal, a rögtöni megcáfoltatás aggodalma nélkül! íme a vallás és oktatás ügyi miniszter által 1876. kiadott: »Utasítás a polg. községek számára a népisk. oktatást rendező 1868. XXXVIII. és 1876. XXVIII. t. c. végrehajtása tárgyában< cimű rendelet C. 23. §b-an ez áll: »Köteles a község annyi rendes és segédtanító eltartásáról gondoskodni, hogy egy-egy tanítóra 80-nál több növendék ne essék.« Az 188i-iki országos zsinatunk által megállapított »köznevelési és közoktatási szervezet a magyarországi ref. egyházban című munkálat 49. §. szerint : segédtanitói rendszeresített állomásokra a presbyterium választ stb. és ismét 61. §. szerint: a »presbyterium gondoskodik. . . a rendszeresített állomásokon levő segédtanítók választásáról.® stb Végül azzal zárja be K. . .y ur hosszú levelét: »a nagy-bajomi II. tanítóságra a pályázat ki lesz hirdetve, s a másodtanitó mindenesetre be lesz állítva.« E zaklató eljárás folytán, kilépve tartózkodó helyzetünkből, értesítettük esperes urat, miszerint látva, hogy a II. tanítóságot nálunk »mindenesetre« keresztül vinni szándékozik, a ft. egyházkerületre fogunk felfolyamodni, mely célból esedeztünk az osztoztató bizottság jegyzőkönyvének, valamint ez ügyben irott leveleinek, téritvény mellett, hozzánk megküldéséért, vagy költségünkre lemásoltatásáért. Esperes ur azonban a kért irományoknak kézbesítését kereken megtagadta »nem akarok u. m. a felterjesztés keresztül vitelére segédkezet nyújtani.« Eközben, a mint fenyegetve lettünk,: a t. ü. b. elnöke a II. tanítóságra, a rendes tanítói fizetés 5

/1<

2

-e vagyis 500 frttal pályázatot hirdetett s a beérkezett pályázatokat azzal tette át hozzánk, miszerint presbyterium a vállalkozók közül egyet választani kötelességének ismerje. A pályázatokat azonban felbontatlan vissza küldöttük s az igen tisztelt t. ii. b. elnök urat kérve figyelmeztettük : hogy miután mi a II. tanítóság szervezésébe be nem folytunk, sőt a mint a pályázat kihirdetéséről értesültünk esperesünket annak felfüggesztésére kértük, a célzott választásba ereszkedni nem fogunk, hanem — mint annyiszor hangoztattuk — a darányi 1877-iki közgyűlés által helybehagyott, az egyházkerület által megerősitett, ugy az egyházi mint polgári iskolai törvényeknek teljesen megfelelő s nálunk tényleg létező rendszeresített segédtanitóság fenntartását akarjuk. A bosszús t. ü. b. elnök a következett egyházmegyei gyűlésen — 1882. aug. 29—31 —felhivá ellenünk a közgyűlés figyelmét, mint a kik »a törvény erőszakos megtagadásával akarjuk meggátolni a superintendentia határozott rendelete dacára a II. tanitó beállítását« s voltak kik a presbyteriumnak Consistorium elé állitatását indítványozták. Szerencsénkre ez a keserű pohár elmaradt tőlünk! Ugyané gyűlésen megjelent egyházuknak két, megbízó levéllel ellátott képviselője, ezzal a kezükbe adott Írásbeli utasítással: j>kövessenek el mindent, hogy a II. tanítóság beállítása címén gyülekezetünk ellen évek óta tartó zaklatásoknak vége szakitassék és a rendszeresített segédtanitóságnak, mint helyi viszonyainknak teljesen megfelelő intézménynek — tovább fenntartását hathatósan kérelmezzék. És nt. esperes ur képviselőink utasítását elolvasás után félre lökvén, a gyűlésnek szóval jelenté miként: »a nagy-bajomi gyülekezetnek jelenlevő képviselői azért esedeznek, hogy fi II. tanitó számára szüksé-