Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-22 / 12. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL IX. ker. Kinizsy utca 29. sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. J&T Teljes számu péld-áin^oUslsa,! mindig ^^ Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésük az első negyed beálltával lejár, előfizetésük megújítására kéretnek föl. Bírálat és tanács a fennálló és felállítandó tanintézetek ügyében. (Ajánlva a tanügyi haladás barátainak s az intéző köröknek figyelmébe.) Rang szerint azon iskolán kellene kezdeni, melyet képviselőháznak neveznek. Ez egy sajátságos iskola, melyben való részvételhez minősitvény nem kívántatik, hol éppen azért nagy számmal vannak a ^numerus^-ok, hol szintén van aki tanul és nem tanul, felel és nem felel (ez utóbbiak nagyobb számmal) engedetlenkedik és engedelmeskedik, fegyelmezhetlen és fegyelmezett. Nem tudom helyes volna-e ugy javítani ezen ís, mint oly intézeteken szokás, melyben sok rosz tanuló van : jövőre lassanként kevesbíteni, felére leszállítani a felveendők vagy inkább választandók számát. Ha két-három kerület választana egy képviselőt, nehezebb volna a megvásárlás s meggondolná mindenki, érdemes lesz-e tönkre jutni a honatyai dicsőségért s az értelmiség nagyobb arányban venne részt a választásban. Nem volna az az aránytalanság, ami most van, hogy némely kerületnek alig van néhány száz választója, a másiknak több ezer. Nagyobb városoknak (mint például Debrecen) igazi közvéleménye inkább kitűnnék s ha találkoznék középszerűség ezután is, a valódi tehetségek lassanként előtérbe lépnének, miután az érdemest ezután magáért kellene választani. A háromféle fokozatú tanintézetek két felsőbbjének — egyetemek, akadémiák ; humanistikus s reálgimnáziumok — hiányaért s sikertelenségeért az alsóbb iskolákat szokták vádolni. A főiskolák — mint mondják — tudatlan, készületlen tanulókat kapnak a középiskolákból, ezek a népiskolákból. Szóval a maga hibájáért a felelősséget mindenik a másikra tolja, s nem mondom, hogy részben nincs igaza, de az eredménytelenség főoka a rendszerben s az egyénekben van. Hogy mindjárt a főiskolákon kezdjem, van szerencsém vagy szerencsétlenségem ismerni közvetlen vagy közvetve az egyetemi, ugy mint a főiskolai életet. S azon meggyőződésre jöttem, hogy a mi ifjuságunk még nem érett a szabadságra. Németországban hol már a népben, a családokban megvan az ismeretek s tudományok iránti szeretet, nem lehet félni, hogy egyetemi szabadságát rosszra használja a gimnásiumi fegyelem alól kiszabadult ífju. Ellenkezőleg most kezd önállólag tanulni. Mint más téren (iparszabadság, sajtószabadság) nem voltunk tekintettel a mi viszonyainkra, népünk műveltségi fokára, ugy nem ismertük ami ifjúságunkat, s hozzá tehetem tanárainkat, midőn a tanszabadságot behoztuk. A nagy többsége az egyetemi hallgatóknak (de csak a rendes és rendkívüli tanároknál) csak azért jár előadásokra, hogy absentiát ne kapjon, de még erre is csak akkor, ha ^spurius^-a van. Az előadáson kívüli idejét, korcsmákban, kávéházakban — hogy másféle házakról ne szóljak — tölti s miután az az alapvizsga még meszsze van, a készülést halogatja vagy eszébe sem jut. A vizsgálaton talán szerencséje lesz, még jobb ha pártfogója van, s utoljára megbukni sem szégyen, miután annyian buknak. Igaz, hogy a jótéteményesek, tandíjmentesek, vagy a kiknek ösztöndijra van kilátásuk, általában a szegényebb fiuk, kik hivataluk után akarnak megélni, sietnek minden szemeszter végén kollokválni s az alapvizsgálatra és szakvizsgálatra elkészülni. De a tehetősebbek, kiket hazulról bőven ellátnak pénzzel s ilyenek feles számmal vannak, az egyetemi pályát olyannak nézik, melyen boldog ifjúságukat élvezniök kell. Sok eset van, hogy a szabad élet beteggé blazírttá teszi az itjut s öngyilkosságba hajtja. Még több eset van, hogy kivált kevésbé művelt