Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-02-24 / 8. szám

249 iránti buzgalom mindjárt szült másik két tervjavaslatot, és pedig az egyiket e. megyénk halhatatlan érdemű s nagytudományu esperesének Nyíri Péternek tollából, melyek aztán a közértekezletnek ismét megküldettek, hogy amaz először bemutatott tervjavaslattal együtt elbíráltassanak. Az egyházmegyei l-.özgyülés 1875-ik év szept. 9-ik napján 80-ik szám alatt e három tervjavaslat felett készült körértekezleti jegyzőkönyveknek egybehasonlitása után targyalta az egyetemes lelkészértekezlet küldöttsége'nek jegyzőkönyvét, és mert arról győződött meg, hogy a küldöttség leglényegesebb elvekben mellőzte a közértekezletek jegyzőkönyvileg kifejezett nézeteit : egy egészen más küldöttséget nevezett ki, melynek lett feladata a szavazattöbbséggel megallapitott elvipontok alapján javaslatot készíteni. Ezen küldöttségnek mar tagja sem volt Nagy Lajos úr, nem pedig azon egyszerű okból, mert az egész e. megye Nyíri Péter tervezetét látta magasan kiemelkedni a többi tervezetek közölt, a mely pedig alapelveire nézve nagyon lényegesen különbözött a Nagy Lajos úr által, a derecskei kör megbízásából beadott tervezettől. Ámde tagja volt a debreceni főiskolának ez idő szerint is kitűnő érdemu derék gymn. igazgatója Békési Gyula úr, ki egy számtani alapokon nyugvó munkálattal lépett a küldöttség elé, mely a Nyíri Péter tervjavaslatanak sorsa felett végleg döntött, mert az teljes kiterjedésében elfogadva lett nemcsak a küldöttség, de az ez altal adott javaslat folytán az e. megyének 1876. ápril 10-én tartott közgyűlése által is. Röviden szólva tehát: mindezekből nem az következik, hogy a Nagy Lajos úr javaslatának eredménye a mi gyámintézetünknek jelen állása, hanem az, hogy Nyíri Péternek és Békési Gyulának köszönhető, a mint erről a Nyíri Péter javaslatának s a mi gyám intézeti alapszabályunknak megtekintése és ezeknek a Nagy Lajos úr által, a derecskei kör megbízásából, benyújtott tervjavaslattal összehasonlítása után bárki meggyőződhetik. Csak még egyet 1 Nyíri érdemei annyira halhatatlanok, Békésiéi annyira ösmeretesek, hogy azoknak méltatása én iám nem szorul, de az mégis feltűnő előttem, hogy az „Új magyar Athenás* tzekről a férfiakról meg nem emlékezik, holott bizony ő náluk egyházunk és az attól elválhatatlan iskolák érdekében működő sokkal, nagyon sokkal kisebb férfiak méltatva vannak 1 ! Ezeket kívántam — ismétlem — a igazság erdekeben az elhunyt jeles iránti kegyeletből s az élő érdemének elismeréséül közölni. Bihar- N.-Bajomban, 1884, február 14. László János, a debreceni e. megye tanácsbirája, jegyzője és levéltárnoka. „Őszinte szó- és „Valódi attentatum !k

í — Viszonválasz és tiltakozás Láng A. főesperes urnák. — E becses lapok t. évi 2-dik szamaban felemelt „Őszinte szó«-ra L. A. főesperes ur ugyanezen lapok 6-ik szamaban „Mas őszinte .-zó^-val felelt. Válaszara egészben véve semmi szavam. Az „Őszinte szó*-ban jelzett nézeteim és meggyőződésem mellett maradok, — és mint akkor, ugy mostan sem vonom kétségbe a célba vett Luther-tarsaság alapításának szükséges és üdvös vol tat; mert ha vannak és működnek a papista felekezetben „Sz. István — Sz. László —Jézus szíve— Szűz Mária*... s mit én tudom hányféle irodalmi és kegyeskedő társulatok : miért ne lenne jogosult és üdvös egy »Luther-Zwingli- vagy Kalvin-társaság® minálunk? ! Hanem amint ott Czirákyak, Apponyiak sat. a fő mozgató és istápoló erők: annálinkább óhajtandó volna, hogy nálunk is ne a szegénysorsu papságnak, tanaroknak és tanítóknak egyelőre 10 évi fizető kötelezettsége vetne alapot egy Luther-társaságnak. , . . Biz ez nagyon discutiálható thema. De hat mondom, ehez mostan már semmi szavam ; — hanem igenis van szavam a „Más őszinte szód nak, a nyilvánosság előtt eldördült egy pár oly merész ítéletére, melyek ellen szintén a nyilvánosság előtt vagyok kénytelen tiltakozni, — s tiltakoznám, ha a főesperes ur maga a csalatkoz hatlan volna is ! A „Más őszinte szó'-ban ugyanis ez van mondva: „oly állítás azonban : hogy a protes'antizmus nagy érdeke nem popi érdek, valódi attentatum drága anyaszentegyházunk ellen.4

A válasz végén pedig zárszóul »vétek*-ke\ akar sárban hagyni a főesperes ur 1 Tehát reám van sütve az „attentatum* bunmerénylet drága anyaszentegyházunk ellen, és a ,vétek* a papikar ellen! No bizony mintha csak egy pofozkodó Laczjákra vagy elvadult renitensre rivallana a főesperes ur. Jó szerencse, hogy bűnfenyitő vizsgálat ala nem von. Pedig hat — „értse meg* a főesperes ur is, hogy attentált allitasomat még ugy csonkítva is fenntartom, amint azt a főesperes ur az „Őszinte szódból kiragadni jónak látta ; annálinkább fenntartom pedig ugy, amint én azt ott kifejeztem : „a protestantizmusnak nagy érdeke nem papi érdek. Es amennyiben papi is : annyiban a prot. papsag megteszi szolgálatát !* Igy van ! Tiltakozik tehát az attentatum és vétek vádja ellen : 1) az „Őszinte szó*-nak migyarul irt, megérthető, s a nyilványosság előtt mégis fennhangon incriminalt passusa — tiltakozik. 2) az „Őszinte szó® írójának önérzetes; mert egy gregarius papnak is, — habar nem áhítozik „késztetve a nemes ambitiótól® grádus után, — itt a lépcső legalsó fokán is lehet és van annyi önérzete, hogy ha attentatum s vétek vádjavai nyilvánosan jogtalanul sujtatik: ezt magára száradni nem engedheti; — tiltakozik? 3) az „Őszinte szó* irójanak 18 évi szolgalata, mely ellen kifogása ez ideig senkinek sem volt. Igaz, hogy csekély erőmnek elegendő munkatér, ha egyházközségem és városom legszentebb erdekeit híven és némi sikerrel munkaihatom, s talán némi mulasztás, ha legalabb is mint hírlapi tudósító szerte nem szórom nevemet. De hat én meg vagyok elégedve itthon is. Laukó Károly, az »Egy ev. pap.« Zwingli-ünnepély az eperjesi ev. ker. coll. theol. önképző s önsegélyző egyesületben. 1884. febr. 17-én. Az eperjesi ev. ker. coll. theol. önképző s önsegélyző egyesület a Zwingli-ünnepélyt a közbejött karacsonyi szünidők s fé évi vizsgálatok miatt annak idején meg nem tarthatvan, e napon ünnepelte a nagy reformátor s a szabad eszmék ezen dicső vértanuja 400-dos születése emlékünnepét a collégiumban. Az ünnepélyt Hörk József elnök beszéde, melyben az Zwingli reformatori, hazafiúi s csaladi erényeit emelte ki rövid velős szavakban, nyitotta meg.