Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-02-03 / 5. szám

145 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. IfiÖ ják a tanári karnak úgy tudományos képzettségét, mint a tanitás terén kifejtett ernyedetlen buzgóságát. Ennek tulaj donitható, hogy a más vallású szülők is örömmel hozzák gyermekeiket tanodáinkba. E mellett egyházunk soha sem téveszti szem elől, hogy a protestáns iskolák eleitől kezdve mennyi szegény ifjúnak voltak alma materei, s a szegények istápolása által mennyi derék férfit képeztek s adtak azok az egyháznak. Ezért egyházunk is évenként legalább 35 — 40 ifjút a tandíjfizetés kötelezettsége alól felment, és így legalább nemlegesen a szegény ifjúk részére évenként 1000—1200 frt segélyt nyújt, az áldott emlékű alapítók e célra tett alapitványaikból pedig, részint a Balassa családból leszármazóknak, részint más szegény, szorgalmas, jó erkölcsű reform, vallású növendékeknek évenként mintegy negyedfél ezer frt osztatik ki segélyül, illetve ösztöndíjul. E mellett a középtanodai könyvtár, természettani s más tanszerek gyarapítására is évenként több mint 400 frt fordíttatik. Az anyagi ügyekre vonatkozó része a jelentésnek felemlíti, hogy az egyháztanács felügyelete alá tartozó egyházi, gymnáziumi, alapítványi pénztárak folyvást a legnagyobb hűséggel és oly óvatossággal kezeltettek, hogy hiánylattal egyik pénztárnál sem kellett küzködni ; sőt ámbár az egyházi pénztárra rendkívüli kiadások is nehezedtek p. o. a templom, torony s más épületek kijavítása mintegy 5000 frtig, illeték-egyenértéki adónak tetemes növekedése, stb. mégis az 1883-ik évi pénztári maradvány 12.360 frt a gymnasiumi pénztárban pedig 3600 frt. A bérház építésére ezelőtt 20 évvel felvett 30.000 ma már le van törlesztve,a Szijj Sámuelféle hagyatéki házon volt 17.000 frt lefizettetett. Ezen fényes eredmény köszönhető az egyháztanácsnak is, a mennyiben ez lelkiismeretesen sáfárkodott; de köszönhető főként a buzgó egyháztagoknak, kik alapitványaikkal és adományaikkal növelték az egyház és iskola törzsvagyonát, köszönhető az első hazai takar, pénztárnak, mely évenként 300—400 frttal járul a gymnáziumi alaphoz, s végül a főváros törvényhatóságának, mely az évi 2000 frtos segélyt a mult évben 8000 frtra emelte, „ez által fejezvén ki— a jelentés szerint— mintegy elismerését ezen érdemek iránt, melyeket egyházunk magának a vallás-erkölcsi élet ápolása, nemesítése, a tudományos műveltség fejlesztése, a magyar nemzeties, alkotmányos érzület erősbitése által szerzett; de egyszersmind ez által is buzdítván, sőt kötelezvén egyházunkat, hogy azon nagy missiónak teljesítésében, mely kivált a fővárosban a mi magyar reform, egyházunkra várakozik, fokozott erővel, kitartással munkálódjék«. Azon fontos intézkedésekről, melyek Török P. halála után az özvegy nyugdíjazása, két lelkészi állomás szervezésére stb. tétettek, — hallgatott a jelentés, minthogy azok egy e célra egybehívott közgyűlésen jelentettek s helybenhagyattak. Itt, azokhoz pótlólag csak annyi jelentetett, hogy az e. tanács bold. lelkészének emlékét külsőleg is megörökítni óhajtván, elhatározta, hogy annak sírja folé egy díszes s az ő nagy érdemeihez méltó emlékszobor állittassék. »E célra az egyháztanács — mint a jelentés mondja — a legközelebbi üléfen, 1400 frtot utalványozott s a megkötött egyezség élteimében bold. lelkészünk halálának évfordulati napján egy 15 láb magas, tiroli fehér márványból készült obeliskszerü oszlop is hirdetendi az elhunyt főpásztor érdemeit, de egyszersmind a pesti ref. egyháznak iránta tanúsított kegyeletét.' Az egyházközségi gyűlés ezen kimerítő jelentést tudomásul vette, az egyháztanácsnak a sikeres munkálkodásáért köszönetet szavazott. Csupán egy pont felett támadt hosszas elvi vita. Az egyháztanács jelentése oly módon javasolta a presbyterium újjászervezését, hogy — a zsinat és kerület conservativ szellemű intézkedését szem előtt tartva — a jelenleg életben levő 24 presbyter közül '/4

rész kisorsoltatik, 18 megmarad és ezekhez választatik 42 új tag ; míg többen, csupán elvi okokból, azt sürgették, hogy az egész egyháztanács mondjon le, miután mandátuma már lejárt. Szavazás útján az egyháztanács javaslata fogadtatott ek Ily értelemben fog az egyháztanács — melynek tagjai az új törvények értelmében 60-an leendenek, —legközelebb újjászerveztetni. Farhas József. Az unitáriusok Hódmezővásárhelyt. Sötét felhők tornyosulnak Hódmezővásárhely egyházi életének égboltozatán. Valóságos vallásháború van kitörőben a reformátusság és az unitárianizmus közt. Hódmezővásárhelynek rég idő óta nem volt oly népes és zajos közgyűlése, mint a jan. 22-ki, midőn az unitárius egyház kérvénye tárgyaltatott. Ugy a képviselők, mint a hallgatóság zsúfolásig megtölték a nagy termet, s akik kinn rekedtek, az udvaron képeztek nagy csoportokat. Rónay Lajos főispán felhivásara Derzsi Károly budapesti unitárius lelkésznek, (ki a vásárhelyi unitárius egyháznak is lelkésze) kérvénye egész terjedelmében felolvastatott. A kérvény röviden, de behatóan ismertette az unitárius vallást, elmondván, hogy az unit. hit alapdogmája az egy Isten hivése és imádása, Krisztusnak, mint embernek tanait pedig evangeliumi szeretettel követik szivökben. Ezen, államilag is elismert és bevett vallásfelekezet nevében kéri nevezett lelkész ur a törvényhatósági közgyűlést, hogy a községi felsőleányiskola nagy termét egy hónapban egyszer, egy vasárnapon, s akkor is csak egy órára unitárius istenitisztelet tarthatása céljából engedje át. Felhozza, hogy vannak Erdélyben unitárius egyházak, melyekben a reformátusok állandóan tartják istenitiszteletöket. Végezetül reményét fejezi ki a lelkész ur, hogy Vásárhely törvényhatósága kész meghallgatni a fentebbi kérelmet, s megadja az alkalmat arra, hogy a községi felső leányiskola termében tartandó unit. istenitiszteleteken Vásárhely város unitárius polgárai hitük és meggyőződésük szerint gyakorolhassák vallásos erkölcsiségöket. Erre megeredt a vita, melyet Kovács József biz. tag kezdett meg, az iskola helyiségének átengedését melegen ajánlva. Draslcócy Lajos ev. lelkész, bíz. tag szerint, a budapesti unitárius lelkész levelében ki van tüntetve, hogy az unit. vallás jó vallás, a törvény engedélyezi, mert törvényellenes tanokat nem hirdet. Nem is szól maga a vallás ellen, mert Jézus Krisztus is azt mondá : »legyen nektek a ti hitetek szerint«. Rossz vallás nincs, ha az a felebaráti szeretetet, erkölcsös életet tanítja s hogy minden ember ragaszkodik egy valláshoz, s a magáét tartja legjobbnak, az természetes, Itt azonban a helybeli unit. egyház keletkezésével kapcsolatban oly jelenség van, mely nem közönséges. Ugyanis városunkban nem voltak és ide az egy Nagy Tamás született unit. kivételével nem is telepedtek unitáriusok, hanem azok, a kik most unitáriusoknak vallják magukat, azokat gyűlölködés, bujtogatás, bosszúállás vezette oda, hogy vallásukat elhagyják s azt mondják, hogy unitáriusok lettek. Ha unitáriusok költöztek volna hozzánk és igy szólnak: ,testvéri szeretetet kérünk4

, tárt karokkal fogadja minden vallásfelekezet, mint megmutatták azt az ő híveivel szemben, a kik a dunántulról és az ország felső részéről