Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-10-19 / 42. szám

1267 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 1268 eperjesi hittani intézet megfelel rendeltetésének. Azt hi­szi, hogy e tanintézet nincs olykép felszerelve, hogy megállhassa a helyét a pozsonyi theol. tanintézet mellett. CzéJcus István megjegyzi, hogy a tanintézet, ha nem is áll a legmagasabb színvonalon, de a kerület arra törekedik, hogy az intézet színvonala mindinkább emel­tessék. — Ugyanezen értelemben nyilatkozik Iíörk is. Karsay Sándor dunántuli szuperintendens a jövőre nézve azt kívánja, hogy az ily jelentések írásban adas­sanak be. Kívánatosnak tartja továbbá, hogy a tiszai hittani intézet példányképül maga előtt a pozsonyi the­ologiai akadémiát tartsa. Hunfalvy Pál szomorú jelenségnek tartja azt, hogy két tanintézet versenyben áll egymással. Ennek eredmé­nye csak az lesz nézete szerint, hogy egyik hittani in­tézet szervezete sem elégíti ki az igényeket. Fcibinyi Theofil nem óhajtja azt, hogy az eperjesi hittani intézetből kikerült lelkészek ugyanazon jogokkal ruháztassanak fel, mint a pozsonyi theologiai akadémia hallgatói. E tanintézet egyenjogosultságát a pozsonyival csak azon esetben ismerné el, ha annak szervezetére az egyetemes gyűlés elé pontos jelentés terjesztetnék. Szeberényi Gusztáv, Csecsetica Sámuel, Czékus István és Bánó József felszólalásai után a közgyűlés Prónay Dezső báró indítványára kimondta, hogy az eperjesi theologiai tanintézetben a tiszai szuperintendens által bejelentett változást örvendetes tudomásul veszi, de egy­szersmind utásitja a tiszai egyházkerületet, hogy a jövő évi egyetemes gyűlés elé az eperjesi hittani tanintézet szervezetéről részletes jelentést terjeszszen. A Bótli-Telelcy-féle ösztöndijat a stipendialis bizott­ság a folyó evre 39 frtban állapította meg, s kijelölte egyszersmind az ösztöndijban részesítendő növendéke­ket. Az egyetemes gyűlés tudomásul vette. S a Zsivora György elhunyta által megüresedett helyre a stipendi­ális bizottságba Földváry Miklós orsz. képviselő válasz­tatott meg. Tornyos Pál váczi lelkész jelentését, hogy a váczi siket-némák intézetében a lefolyt évben hány ág. evang. nö­vendék részesült hitoktatásban, tudomásul vette a gyűlés. Iíaan Lajos egyetemes egyházi főjegyző a hallei egyetem tulajdonát képező Bibliotheca hungáricában őr­zött s a magyarországi evang. egyházra vonatkozó ké­ziratok négy példányban lemásoltatását indítványozza, miután eredetiben nem kaphatók meg. A gyűlés ezt óhajtandónak tartja, de határozatképen nem mondja ki a lemásoltatást. Ezután az egyetemes gyámintézet 23-dik évi jelen­tését olvasták fel s tudomásul vették. Az egyetemes gyámintézeti bizottság azt indítvá­nyozza, hogy némely egyháznak ama szokása, hogy sorsjátékokat rendez, szüntettessék meg, illetőleg a kor­mány kéressék fel, hogy sorsjáték rendezésére csak a superintendentiák ajánlatára adjon engedélyt az egyes egyházaknak. A gyűlés az indítványt elfogadta. Felolvastatott ezután a Hrabovszky Zsigmond-féle alapítványt kezelő bizottság jelentése. A bizottság ellen­őri állás felállítását kéri; de ez a pénzügyi bizottság je­lentése kapcsán fog majd tárgyaltatni. Az alapítványi bizottság három évi mandatuma lejárván, újból megvá­lasztatott. Ezután Jakobey egyetemes pénztárnok jelentése ol­vastatott fel; a felmentvényt megadta a gyűlés. A bonyhádi gymnásiumnak 200 frt segélyt szava­zott meg a gyűlés. A tanügyi bizottságba a Vandrák András elhunyta által megüresedett helyre Hörk József s a Stehlo Endre lemondása által megüresedett helyre Schranz János vá­lasztatott meg. Szóba jött ezután a vallásoktatás költségeinek fe­dezése. A bányai kerület ugyanis azt indítványozta, hogy az állami felekezet nélküli iskolákban a hitoktatás költ­ségeit maga az állam viselje s az egyetemes gyűlés többségének véleménye oda irányult, hogy e tárgyban a minisztériumhoz vagy országgyűléshez fölterjesztés in­téztessek. Gyurátz Adolf egyházi alap teremtését indítványozza, ugy hogy minden egyes protestáns csaiádfő az évenkinti adózásának bizonyos százalékát fizesse a kerületi alapra. Czékus superintendens a hitoktatás sikerét csak ak­kor találná teljesnek, ha az egyháznak leányiskolái is nagy számmal lennének, mert eddigelé az ág. ev. egy­ház a nőnevelést elhanyagolta. Zsilinszky Mihály célszerűnek tartaná, hogy a fe­lekezetnélküli iskolákban a vallástanitásért szedett 2—5 frt tandijat szüntessék meg. Szeberényi Gusztáv azt hiszi, hogy a szülők a val­lástanitásért ép oly könnyen fizethetnek, a mint fizetnek a francianyelv tanításáért. Péchy Tamás ellenzi, hogy a szülők a vallástanitásért külön terheltessenek. Nem talál abban az egyházra semmi sérelmet, ha az állam segélyét igénybe veszi és kéri a val­lásoktatásra nézve is. Helyesli, hogy a kormányhoz az ál­lamsegély emelése tárgyában kérelem intéztessék, de tekin­tettel az állami költségvetés közeli tárgyalására, nem hiszi, hogy a kérelemnek már ez évben foganatja lenne. — Nin­csen ugyan napirenden, de felhozatott s igy ő is hozzá­szól a nőnevelés kérdéséhez. Maholnap fontosabb lesz ez, mint maga a finevelés. Figyelemmel kiséri régen külö­nösen a katholikusoknak törekvéseit a nőnevelés terén s azt látja, hogy oly kitűnő nőnevelő intézeteket létesit­tetek az ország minden részében, hogy ezekben számos prot. lány is neveltetik. Hogy pedig a kath. nevelőintéze­tekben a prot. gyermekek nem lesznek jó protestánsokká, azt kétségbevonni nem lehet. Nem veszi rossz néven ezt a katholikusoktól, de hibának tartaná, ha az evangélikusok nem követnék példájukat. Felkéri az egyetemes gyűlés valamennyi tagjat, hogy gondolkozzanak a fontos ügy­ről s ha bárki inditványnyal lép fel, a maga részéről pártolni fogja azt s nagyon óhajtandónak tartaná, ha legalább egy-két jeles felekezeti lányiskola mielőbb fel­állíttatnék. Karsay Sándor szuperintendens a vallásoktatás mi­seriáiról több példát hoz fel kerületéből. A nagyobb városokban alig képesek a lelkészek a hitoktatást elvé­gezni , pártolja tehát az államsegéfy fölemelését. Geduly Lajos csak azon feltétellel volna hajlandó elfogadni az államsegély fölemelését, ha ez nem sérti az egyház autonómiáját. Bánó József fölveti a kérdést, hogy mennyit kel­lene kérni, de a gyűlés erre nézve nem állapodott meg, kimondja azonban a gyűlés, hogy az országgyűlésnél kérni fogja az államsegély fölemelését s a kérvény szer­kesztésével Győry Elek egyetemes jegyzőt bízták meg. A suplicálások ügye kerülvén ezután szőnyegre, Szontágh Pál, Szeberényi Gusztáv, Zsilinszky Mihály, Péchy Tamás, Győry Elek s még többen hozzá szóltak a kérdéshez. Sok iskola ugyanis más iskolától kér köl­csön kéregető gyereket s némelyik más felekezetbeli suplicansokat küldözget az országban szerteszét. Az egye­temes gyűlés a szuperintendentiákat figyelmezteti, hogy ez anomáliákat szüntesse meg s figyeljen ra, hogy csak is jó viseletű és evangelikus vallású növendékek alkal­maztassanak suplicánsokul.

Next

/
Thumbnails
Contents