Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-10-05 / 40. szám
I Huszonhetedik évfolyam. 40. sz. Budapest, 1884. október 5. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Kinizsy utca 29. sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. föggr Teljes számúpélcLája^ofelsza,! min.d.igr szolgálhat-ank. 1PH A püspök-szentelési ünnepély. Ma holnap itt lesz a dunamelléki egyházkerület kettős ünnepe. Az elköltözött főpásztor áldott emléke gyászpompára hív, az uj püspök beiktatása örömre int; a kettős ünnepély vonzani fogja nemcsak a dunamelléki egyházkerület képviselőit és közpapságát, hanem a többi egyházkerületek és testvérfelekezetek is kell, hogy tekintélyesen képviselve legyenek. Jelen fogunk lenni, mind a kik Töröknek különös tisztelői voltunk, kiket hozzá a hála emléke csatol, pedig a mi nevünk Légió. Nem maradhatunk el már azért se, mert a főpásztor elköltöztével egyházkerületünkben a szétvonás ördöge kezdte felütni fejét az uj püspökválasztás alkalmával, s némi keserű utóize is maradt fenn a pártharcnak, most Török requiemén és Szász beiktatásán fog egymással kezet majd a remény s emlékezet ; tömörülnünk kell az uj főpásztor mellé, meg kell mutatnunk, hogy ismét egyek vagyunk és ha a kegyelemnek lelke velünk lesz, erősek is. De fontos lesz ez a püspökszentelés azért is, mivel ilyen még mióta a magyar cálvinista Sión áll nem volt soha. Az egyesült magyar reformált egyház első választott püspöke most ül be székébe Magyarországnak fővárosában, hol a magyar alkotmány öszszes ereje, hatalma és fénye mintegy gyúpontban él és ragyog. Az egész ország szeme rajtunk lesz, s talán igen nagy része osztozni is fog örömünk ben. Ennek az ünnepélynek okvetlen népesnek, imposansnak és magasztosnak kell lennie! S hogy az is lehessen, mi itt a baranyaságban összebeszéltünk többen, hogy felmegyünk cum gentibus, s reméljük, hogy igy gondolkoznak a többi egyházmegyék is ! Most nem elég, hogy felmegy az esperes és az egyházmegye választott képviselője, mi akarjuk személyesen látni, hallani megválasztott püspökünket. ^Már ő miénk" s mi vagyunk az övéi* mi mellé akarunk tömörülni. Ünnepélye-I sen akarjuk bekísérni a templomba s ott vele j szivünk teljességéből énekelni s kifejezni azt a gondolatot, hog)Njárjon előttünk és mi követni fogjuk, támogatIJ^. fogjuk mindaddig, mig őt vallásunk java s egyházunk boldogulása vezérli! Minden ünnepély valamely eszmét szokott kifejezni. A mi ünnepélyünknek főjellege a vallásossága protestáns egyszerűség, a magyarság kell hogy legyen, s ki kell még fejeznie azt is, hogy melyik egyházkerületé. Mi cálvinisták mindenhez értünk a világon, csak épen ünnepélyek rendezéséhez nagyon keveset, pedig sokszor egy kis hiba, egy kis mulasztás az egésznek hatását elrontja vagy nevetségessé teszi. Egy igen kedves ref. püspök mondta nekem pár évvel ezelőtt, hogy 5 hiába, mi nem értünk az ünnepélyrendezéshez, ha legszebb rendben megy is, valami hiánynak kell lenni benne.* Nagyon kívánatos volna, hogy a mostani ünnepély egészen rendben menne. Már a templomba bevonulás is egy részét teszi az ünnepélynek; ezért szükséges volna, hogy minden egyházmegye, akár névtár szerinti, akár megállapítandó rendben, élén esperesével és gondnokával ornatusban sorakozzék a püspök mellé. A vendégeknek kellő tisztességes hely jelöltetnék ki, (eddig bizony minden rend nélkül szoktunk nem annyira bevonulni, mint inkább betódulni.) A templomban is lenne meg minden egyházmegyének a maga kijelölt tisztességes helye, ugy szintén a vendégeknek is. Azon semmi kétség, hogy remek egyházi beszédek lesznek, hanem az éneklés is egyik fő része az istenitiszteletnek, ehhez már fér egy kis szó. Vannak nekünk gyönyörű egyházi énekeink, melyek már lelkűnkhöz nőttek, találunk azokban bú és öröm kifejezéseit különbeket, mint a miket ugy alkalmilag szoktak gyártogatni, mégis a canonicus énekeket szívesen mellőzik s holmi Nabugodonozor áriákból tákolnak össze karéneket az énekkar számára ; megvallom a zsinat megnyitásán a karének-79