Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-10-05 / 40. szám

1271 lés alatt olyanformán éreztem magamat, mintha operaszínházban volnék, s mikor aztán az igazi gyönyörű zsoltárra fogtak rá ^ Úrnak szolgái mindnyájan* az én cálvinista lelkem röpösött örömében ; csak hogy azt meg egy kicsit megtérdelték, s buzgóságom bosszúságba ment át. Az orgonáo o o o val meg oly borzasztó hosszú praeludiumot játszottak Pesten, hogy már utóbb csaknem ki akart a közönség szállingózni, megunva a véghetetlen tililitilili stb. nem tudom micsodát. A gyász- és örömünnephez igen jól felhasználhatók lennének, a 90. 99. 113. 134. zsoltároknak alkalmilag kiválogatandó szép versei. Török búcsúztatójához p. u. nagyon szépen quádrálna a 122 zsoltár i-ső és 3 -dik verse karénekül, vagy orgonakisérettel. Ugyszinte a Jövel szent lélek Úristen összes énekül. S ezenkívül akármennyi találkozik énekes könyvünkben, csak ott kell azt keresni s nem az operaszínház lomtárában, ha protestáns templomi ünnepélyt akarunk rendezni. Az ünnepély magyar jellegéről gondoskodni a' világi rész tiszte leend, van elég fényes világi elemünk, semmi oka sincs szégyeneim vallását. Lám a miniszterelnök Kaposvárott még dicsekedett is kálomista hitével és erősen hangsúlyozta, hogy a protestantismus nagyon szépen megfér a magyar állam eszméjével, a mihez bátran hozzáteszem. hogy ha a múltban sikerült volna ellenségeinknek, bennünket kiirtani, most aligha volna magyar állameszme, a mivel bármely vallás is egybeférjen ; a magyar állameszme a múltban a reformátusok vágyát, küzdelme célját képezte, ma szeretjük hinni, hogy éltető eleme, azért kívánatos, hogy a világi elem magyar hazafiságát és protestáns hitbuzgóságát fényesen mutassa. Az ünnepély azonban kiválólag egyházi, papi ünnepély; a papságnak a mellett, hogy tömegesen megjelenik, erősen ki kell tüntetni papi jellegét már külső megjelenésében is. Itt azonban nem hagyhatom megjegyzés nélkül, hogy mi a papiasságunkra legalább külsőleg semmit se szoktunk adni, sőt egész cinismussal mellőzzük azt ; ha valaki egyházmegyei vagy egyházkerületi gyűlést lát, nem bírja megkülönböztetni az egyházi elemet a világitól, papjainkat bátran nézheti ügyvédeknek, végrehajtóknak vagy akár n.-harsányi panaszos embernek akárki, csak papnak nem. Megjelenünk minden papi külső jelenség nélkül, abban a kopottas kabátban, melyről nagyon el lehetne énekelni, hogy >:

>

Pecsétli ezt az étel, együtt a pohár vétel.* A zsinat is érezte szükségét annak, hogy törvényt hozzon az elvilágíasodott pap ság ruházatát, külsejét illetőleg is, de az a törvény is oly szerencsétlen, mint a többi némely része; attilát szabat egyenruhakép a papságra, papi ruha helyett, holott az attila magában véve 1272 soha se volt s nem is lesz egyenruha, mert az mindenki viselheti, s viseli is minden falusi mester ember, urasági cseléd, különösen pedig viselik a cigányok. Sokkal jobb lett volna egyszerűen azt kimondani, hogy a papság járjon papi ruhában, majd tudtuk volna, hogy milyen az, igy pedig dacára, hogy meg van szabva a hivatalos ruha, részint nem viselik, s a kik viselik is valahány annyiféle, minden az, csak épen papi ruha nem, és egyenruha sem, papi öv nélkül nincs papi ruha s nem is lesz soha ! de addig is mig a zsinat igazit ruházatunkon, amit ránk szabatott, hát viseljük, s ne akarjuk eltagadni s ne szégyeneijük papi állásunkat, sőt inkább dicsekedjünk azzal, mert semmi okunk sincs miatta pirulni ^ forma dat esse rei<<: a ki tehát papnak tudja és érzi magát, ha actualis pap, ha tanár, a maga papi jelmezében illik hivatalosan és ünnepélyesen megjelennie, még a polgári ünnepélyeken is, annyival inkább egy nagy és fényes egyházi ünnepélyen. Lám S/ász Károly minisztertanácsos korában papi palástjára büszke volt 1 Nem hagyhatom emlités nélkül még azt a körülményt se, hogy mily nevetségesen szeretünk a divatnak hódolni, p u. a hatvanas évek elején a magyar ruha járta, még pedig nyakig begombolkodva, később holmi boltos legények és divat uracsok módiba hozták a német ruhával a nyitott mellényt, hogy az ing kiviritson, nossza neki esett a mi papságunk is és palástosan beülnek a Mózes székébe, a palást alatt salonkabát, a mell közepén pedig boszantólag virít ki az ing, mely az estheticával se egyez, de a papi ruha vagy bármi más egyenruha természetével nevetségesen ellenkezik; ha papok akarunk lenni, ne akarjunk lenni egyúttal stutzerek, mert a kettő nem fér öszsze. A papi ruhán mindennek feketének kell lenni, csak a nyaknál szabad látszani egy ujnyi fehér inggallérnak. Általában mindennemű egyenruhának, különösen a papi öltözéknek olyannak kell lenni, hogy- azt a közönség ne viselje és a divat esélyeinek kitéve ne legyen. Kívánatos lenne, hogy^ egy ahoz értő rendezőre bízatnék az egész solennitás vezetése, s ne ugy átabotába menne, mint a hogy szokott, már csak azért is, mivel a fővárosban megy véghez és nagyon sok szem néz reánk, de meg szükséges, hogy mindenek ékesen és szép renddel legyenek. Nagy Ignác, kölkedi ref. lelkész. Keresztes József beszéde Nagy Péter fölött. Elköltözött főpapunk, szeretve szeretett főpásztorunk megdicsőült szelleme! Midőn napokkal ezelőtt örömmel vártuk jötteted, édes örömmel vártunk körünkbe, hogy meghallgasd, minő mag-PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP.