Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-21 / 38. szám

1215 1216 Midőn sajnálatomat fejeztem ki, hogy az ily classi­cus helyről származó népvándorlási régiségek alkalmasint more patrio, eltűnhettek, hallottam hogy ezeket már boldogult Nagy István a mult évben elhalt nagyváradi lelkész ur az 1850-dik évek körül összegyűjtötte és a m. n. muzeumnak el is küldte. Tudjuk, hogy még akkor az efféle becs nélküli cserepek nem részesülhettek nem­zeti kegyeletben, de a jegyzőkönyvből jó lenne mégis kikeresni, mit köszönhetett az ősrégiség tudománya Esz­tár földvárának. * Mint Szunyogh úrtól liallám, temérdek az, mit a régiség minden neméből a földvárban találtak. Minden kap)álás, mert mai napon az egész domb műveltetik, minden szélfuvás vagy eső' után, az utak, a barázdák, mind tele vannak a Berettyó hajdani folyásáig fekete vastag cserepekkel, szabad tűznél égetett, cifrázott bög­rékkel, szájaiknál ékesített edénydarabokkal, úgyne­vezett hálósulyokkal, vagy inkább a tüzelésnél hasz­nait agyag padkákkal, melyekből mintegy 8 dirab fordult e'ő, stb. — Nem ritka bár töredékes a kovaszilánk, és e vidéket annyira kitüntető ofoíWí'a'íí-töredékek, melyekből Szunyogh Zoltán ur regélé, számos nagyobb darabot is találtak, de haszontalan Ködaraboknak tartván, elhaji­gálták. A tanitó urnái van egy nálunk gyakori barbar, közepén kissé mélye dett pénzutánzat. Egyik oldalon a szokottnál diszesb levélkoronás fő, túlnan pedig a lovas. Meglehet, hogy ezen alak ujabb, és hogy a nemzeti muzeumbeli efféle nagy gyűjteményt egy ujjal szaporítaná. Hogy a később kori régiségeknek se legyen hiánya, hallám, hogy a kápolnánál, Esztár és Iíencida közt, Szunyoghék tagján vaskardot találtak, keresztvas alakú markolattal, bizonyságául annak, hogy e tájon a népvándorlás utáni lovagok tartózkodtak. Készletben kaptam a bihari muzeum számára egy 0.14 hosszú, érdes, hegye felé laposra köszörült szarvas­agancsot. Az egész érdes, szélesb vége durva metszése­ket mutat. Végéből 0.02 ctnyire, fordul elő a 0.02 ctm átmérőjű, szélein valamivel, szélesb lyuk. A másik da­rab külső részén fényesen sima, belül érdes. Az egész kissé az érdes rész felé hajolt, hossza 0.15 ctm. a vas tagabb vége egyenetlen, durva metszésű. A lyuk 0.01 ctmnyire van a végétől, és 0.013 és 0.009 ct m - átmérőjű. Bár más helyen lett találva, itten kell felemlíte­nem egy nagyobb findzsa alakú edényt, melyet nekem Biró Antal, derecskei reform, lelkész ur szives volt át­küldeni. E barbarkori edény agyagos, sárgás, barna fol­tokkal, s a mi ritkaság, egészen é-p. Magassága 015, szája körüli átmetszője a keskeny karimájával együtt O.155, hosszúsága, mely közel van szájához 0.17; fene kének átmérője 0.052. Füle aránylag igen csekély, mint­egy 0.02 ctm ; és belül, valamint a szája szélein is, két körülfutó szabálytalan körvonalból kiugró háromszöge­ket tüntet fel. Egész külső teste sima, de szája alatt egy 0.03 ctmnyi diszitmény ékesíti köröskörül ezen, valóban szép edényt. Száján alul, és a cifraság berekesztéseül körül­fut egy 0.005 CTRM s éles böködés, mely cikcakos MM, egymásba futó háromszögeket formálni látszó díszből áll. A felső cifraság alatt van két egyenetlen vonal, melynek szabálytalansága és a következőknek nem egyen­lősége arra mutat, hogy az edény, bár nem látszik ko­rongon készültnek, a diszités mégis szabad kéztől, és egynehány mintától eredt, sőt a mélyedésekben itt ott fennmaradt fehéres anyag azt látszik bebizonyítani, hogy előttünk egy, általam úgynevezett pannoni edény áll. Nem mehetek tovább a nélkül, hogy ezen való­ban szépecske edényt bővebben leírjam, a mint ezt t. i. rajz nélkül leírni képes vagyok. Szemközt a fogantyú­val egyenesen függő kettős vonalt találunk, mely felül alul pontokkal ékesittetik ; ezt követi függélyesen, belől pontozott, két vonal, egy-egy háromszor cikázott mae­ander és ismét két-két függélyes vonal. Elfoglal ez mint egy 0.055 ctm. — következik e dísznek két oldalán egy majd 0.08 cifraság, melynek magassága három fekvő­vonal által ketté van metszve ; felül négy négyzetnek átlóit képezik az X-esen keresztül vonuló hűnzások, elül a cikcakos vonalok mintegy hatszor futnak szét maeander­képen. A többi tért a fültől jobbra (heraldice) a legeiül leirt cifraság háromszorosán, balra pedig négyszeresen tölti be ! * Már sokszor hallám, hogy Biharban a római érmek nem tartoznak a ritkaságok közé, de hogy ezek nagyobb számmal együtt találtattak vagy, hogy e környéken más római nyomok fordultak volna elő, mindeddig biz­tosan nem állithatom. Egyik, bár nagyon is megviselt ezüst dénárt vet­tem Sándormajorban egy konyári lakostól Tripsó Jánostól. A hátsó részén ezen IIADRIAN pénzének a PIETAS áll Nyomban kaptam Militzer Gyula, Berettyó-Újfalun lakó úrtól egy diszesb példányt AEL. HADRLANUS-tól X, TR P XlIII-ból. Ezen érem oldalt eltörött, és plattirozottra mutat, mivel belseje ezüst hártyától van körülvéve. Bár szorosan véve nem ide tartozik, de mivel ugyan azon úrtól kaptam, említek egy, úgynevezett Trisaticust a tatárdulás idejéből, melyen egy páncélos, kardos és pajzsos vitéz balra lépdel. A háromszoros pénzverési ütés miatt csak két betű, az is homályosan tűnik fel; X-án pedig egy görög — kajmos végű kereszt ágai közt, ötágú csallagok tűnnek fel : N C 1 (?) betűkkel. Szunyogh Zoltán úrtól kaptam leírásra görög idejű aranyt, melyet Lovász Sándor, gróf Zichy Ferenc ur írnoka bír, s melyet Bocsajhoz közel a Leányvárban ta­láltak. Vájjon nem rejlik-e ezen arany érem alatt is ezüst bél, mivel az AVERS és REVERS kidomboradóbb részein is kitűnik ? Az aranynak szokott nagyságával biró ér­men elül áll arcéllel a páncélos, sisakos, lándzsát tartó császár e felirattal: D N (Dominus Noster) IVSTI — NVS p F (Pius felix) AVGfustus.)—Az X-en szemközt áll egy nyílt szárnyú talpig ruházott angyal, előtte egy hosszú­szárú kereszt van, s ez előtt hét águ csillag tündöklik. Felírása ez: VICTORI—A AVGG CA, Augusztorum Caesa­rum ; a szelvényben alul: COMOB, vagy a byzanci, kon­stantinápolyi verőjel 01? vagy is némelyek szerint aurum 0 Brij-zum finom arany, vagy számokban : 72, vagy is hogy : egy font aranyból 72 ilyen aranyat vertek. A hencidai paptól hallám, hogy a debreceni mu­zeumbau ezen vidékről több római érem létezik. -sí-Bámulatos, hogy e rónán csak egy régibb templo­mot találtam és ez Esztáron van. Hallom azonban, hogy ennek is újra építtetésére már összegyűlt a pénz, és igy talán a nélkül, hogy a réginek alakja telvétessék, ez is egy más, nagyobbnak fogja helyét átengedni. (Vége köv.) E. F. F.

Next

/
Thumbnails
Contents