Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-21 / 38. szám

I 1213 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1200 Igy nyertem a derecslcei, esztdri, gáborjáni, hen cidai, konyári, bagosi, hosszú- és monostor-pályii valamint a sdrdndi ekklésiák többszámú kendőinek díszleteit, melyek mind a hajdan annyira virágzó himző-művészetnek díszpéldányai. Ezekről már mostan tüzetesebben értekezni, ezekből a számtalan többire következtetést levonni, talán kora is lenne, de ezekről röviden megemlékezni még is üdvös annyiból, hogy a példa után indulva tán lesz mégis egyházi férfi, vagy lelkes honleány, kik az annyira tanulságos foszlányokat fenntartani, az egész kendőket még nagyobb figyelemre méltatni fogják. Hogy azonban az összehasonlításra némi adatunk legyen, ám lássunk egynehány példányt is a majdnem 40 számig gyüjtöttekből. A derecskei patyolat kendőnek méretei 1.06—i.n ctm., a szegleteken a virágcsokor aranyhimzés: a közepén ez van kerekesen kivarrva : NS. NZETES. TORDAI • SÁRA ASSZONY • 1805 — és e közt a közepén AJÁNDÉKOZTA. Egy másikon, melynek közepén levő virágszál körül ezt olvassuk : AJÁNDÉKOZTA 1700 (?) TÓT GYÖRGY URAM. A szegleten levő csokrok magassága 0.26 — szélessége 0.23. Díszes az esztdri kendő, melynek méretei 0.91 — O 95 ctm. A rajz egyszerű és egy főágból kunkorodó virágokat tüntet fel. — Ennél gazdagabb az a kendő, mely 4 nagyobb és 4 kisebb virágcsokrot mutat ; virágai tulipántosak — és mások 8 szirmuak. Ezek körül nagy kerek aranypontokat látunk, maga a hímzés leginkább fehér selymü. A kisebb csokrok, bár a nagyobbakat utánozzák, ezeknél egyszerűebbek. Az aranyos és fahéjszinü gdborjdni, 1795-ből eredő abrosz egy kunkorodó tőkocsányból származó tulipánt mutat. Ennél gazdagabb hímzésű 4—4. kisebb-nagyobb csokorral azon abrosz, mely 0.74—0.76 ctmnyi méretekkel bír. Van még két gyönyörű példány arany- és szederjes selymü kivarrással, ezeknek 0.79 Q és 0.90 Qctm. teríméje vagyon. Kisebb virágcsokru a konydri patyolat. A 4—4 virág ág fehér és aranyos selyemmel van kivarrva, 0.20 [j-ig növekvő hímzéssel, képzelményes növényzettel meglepő. Égyik hosszú-pályii abrosz, melynek méretei 0.83 • ctmnyiek, 4—4 csokruak, a virágok kékselyműek, a pöttök aranyosak ; az 1741-ből való. A két ágból származó virágok 8 szirmuak, kerekdedek, kerek pontoktól körűlvévék, mig egy más fajtájú virág tulipántos. Nehogy unalmassá váljak, csak még egy másik abroszt említek ugyanazon templomból. Méretei 1.20—1.16 ctm., 8 (4—4) csokruak, a nagyobbak, 0.22—0.25-re terjednek, s egészen ideális virágokból állanak. Ilyen 6 szirmú tojásdad elem körül olvasható közepett, arany Írással ez: 1—7—6—4, és köröskörül e szavak : noszu : PALI I REFORMATA I SZ : EKKLESIANAK. A monostor-pdlyii egyház hasonlólag gyönyörű kendőkkel bír, valamint a sdrdndi is. Ez utóbbiak 0.68— 0,78 ctm. és 0.71 Dctméteresek, ezeknél 4—4 csokor látható, a pöttek aranyosak, a kisebb diszek valami pont körül két monogrammszerűen kunkorodó C-et képeznek. Említettem, hogy a népipar a régibb egyházi szerek iránti figyelem mellett a régészetről meg nem felejtkezhettem. Előttem lebegtek a rég-rég elmúlt századai ezen, ma nagy tócsákat és szikföldet képező, Sárrétnek. A posványos vizek közt, melyek sok vizi állatot tápláltak, és a halak, rákok, békateknők nagy mennyiségeivel bírtak, el nem maradhattak a vadak és az emberek búvóhelyei ; a nádasok és rengeteg erdők közti sátrak, földvárak, dombok, stb. — Ezen utóbbiak a mai napon a folytonos fapusztítás következtében, pusztáinkon messze földön elláthatók és a legkülönbféle, de ritkán ta'áló véleményekre okot szolgálók. Sajnos, hogy a kormány a középponti archeol. bizottságnak inditványára még mai napig sem vette birtokába a más nemzeteknél annyira védett halmakat! Ássa, elhordatja azokat boldog boldogtalan mig végre emlékük alig íog fennmaradni. Neveik e halmoknak ujabbak, némelyiket, mint p. o a Tépe előttit már a tudomány elkerülésével félig elhordták. A regényesen Csörsz-drkának elnevezett védművet keresvén, jegyzéseimet erről folytatni sz índékozváu, illetőleg összeakarván kötni, mindinkább meggyőződtem arról, hogy ez itten ís részlete ama három, egy régi országot a váci Dunától a bánáti Dunáig összekötő és külföldön is hasonlólag található Ördög-ároknak, Teufelsgraben, melyet a hajdan itt lakott tót nemzetek Cerstlci jareknek vagyis maguk nyelvén ördög művének nevezték el. Az épen oly tudományszomjuhozó, mint vendégszerető gróf Zichy Ernő ur szíveskedett a hosszu-pályii telepjéről, a hozzá tartozó $aWoj--majorba kivinni, s bár az eső folytonosan esett, mégis felkerestük az Ördögárkot, mely, igaz hogy sok helyen a szántók által a talajjal egészen egyenlővé tétetett, a Zichy gróf birtokán mégis 300—400 ölnyi hosszúságban délkeletről északnyugatfelé nyúlik el. Az ároknak felső szélessége 6.60, magassága 2.50, ferde hossza 3 80 ctm. — Ezt délfelé egy, mintegy 10 méternyi töltés követi, melyen tul a talaj ismét 0.05 ctmrel leszáll. Pocsajon jelenleg nem voltam ; de az oda való emberek állították, hogy van náluk egy láp, melynek Ördögárka neve. A gróf ur hajlandó lett volna ásatni azon a helyen, mely majorjától nem messze esik, s melynek Gödrös-Telek nevet adott a nép, körülötte, mint látszik hajdanta vízállás volt, földje televényes, mondják, hogy e helyen valaha 1lácz-F ehértó telepitvény diszlett volna. A mit találtunk cserepek vagyis edénydarabok, mind a két oldalon zománcosak, tehát ujabbak, meglehet, hogy a trágyával hozattak ide. A munkások közt Füredi János Konyárról jelenté, hogy a falu alatt találált egy o. 10 ctméteres kovakést, de ezt négy darabra eltörvén, tűz-csaholás végett, másoknak elajándékozta. Van Uosszú-Pályiban egy nyolcszögü, fogantyűs bögre. Birtokosa Sartori Dezső ur, ezt több mással 188i-ben kiszántották. Hasán nagyobb kiterjedésű mint akár szájánál, akár lábánál. Az egész hármas vonalokkal = felváltva, kettős húzással, egy sor ponttal, majd hármas vonallal, ugyanannyi függélyes rövid vonással, és egy kör körülálló pontokkal van kicifrázva, mig aljánál egy vonalt a hosszudad körkört, mint disz zárja és köröskörül folytattatik. Mint rendesen e bögrében is csontdarabok találtattak. Alig találni e vidéken érdekesb ősrégi helyet, mint azt, a mely a Szunyogh Albert kastélyával szemközt, kertje mögött fekszik, és jelenleg a parkból emelkedik. Ezt most földvárnak hiják, és méltán, mert eme mintegy 140 hosszú, és tövénél 80 lépés széles földemelkedés, melyet a túlsó partról, a mai kastélydombtól mintegy 72 lépésnyi vízállás választott el, nemcsak a messze múltban, de ujabb időben is, a posványok közti erős védelműl szolgálhatott,