Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-01-06 / 1. szám

7 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1 r, melylyel az absolut hatalom ellen éltünk, az alkotmányos állammal szemben folytatni, és fogyatékos erőnket szélmalom-harcban emészteni. Szerencsére amennyire külviszonyainkra nézve helyzetünk alább szállt, befolyásunk csökkent, annyira javulásnak indult egyházi belső életünk. Nevezetesen reform, egyházunk a változott állami viszonyok által bátorítva, rászánta magát elvalahára, hogy ügyeit zsinatra vigye és benső rendtartását fejedelmileg szentesitett törvények által megszilárdítsa. A mit majdnem ioo éven keresztül esennen óhajtott, de mibe, mostoha idegen befolyásoktól tartva belefogni nem mert, végre megengedte Isten oly alakban érnie, a minőt nem is várt, Megtartottuk 1881 és 82-ben a zsinatot „a nélkül, hogy az alkalommal az 1790/1 évi 26. t. c. 4-ik §-a értelmében fenntartott és biztos kirendelésére vonatkozó jogát O Felsége érvényesíteni szükségesnek találta volna/' S miután a zsinaton alkotott törvények 1882. okt. 13-án kelt királyi leiratban szentesítést nyertek, azoknak életbeléptetése volt első sorban az, mi egyházunkat a mult évben foglalkoztatta. Korai dolog volna az alkotott törvények most épen folyamatban levő életbeléptetése eredményeiről szólani. De annyit örömmel jelezhetünk már most is, hogy ugy a papválasztás mint a közalap ügyére nézve nyilvánult aggodalmak alaptalanoknak bizonyultak. A mi a papválasztási törvényt illeti, már is alkalmunk volt tapasztalni, hogy nem egy jóravaló lelkész, kit hivatalba léptekor a körülmények tehetségének meg nem felelő állomásra helyeztek, az uj törvény folytán pályáján szerzett érdemei tekintetbe vételével helyét ugy változhatta, hogy tere nyilván, tehetségeit majd ugy maga, mint az egyház javára kellőn érvényesítheti. Ott van pl. Rácz Károly, ki a régi rendszer mellett magának és másnak kinjára tán életfogytiglan elnyomoroghatott volna a ménesgyoroki tanitólelkészségen, most hogy a képzettségének megfelelőbb újonnan alakult szapárifalvai 3-ad osztályú lelkészségre van megválasztva, én e misszioszerü uj állomáson sok jót várok tőle, föltéve, hogy jeles képzettségéhez majd a szenvedések árán megszerzett prudentia pastoralist is kapcsolni el nem mulasztja. A közalapra nézve ugy látom, hogy lelkészeink Irinyi József korán elhunyt jelesünk azon maximáját tartván szemük előtt, hogy „az egyházi tagok zsebébe az egyházi tagok lelkén át vezet a legbiztosabb ut," nem a törvény rideg betűjét hangoztatják híveik előtt, hanem a krisztusi szeretet elvét, mely a törvényt szülte. Ez uton lesz a közalaphoz járulás isten dicsőségére gyümölcsöző, szivet nemesítő tetté, mely fokozódni fog, mikor legközelebb már a segélyosztás megkezdődvén, tapasztalni fogják a közalap áldásos hatását az elesettek feltámasztásában, Ezen országos érdekű ügyek mellett azon egyháztársulati mozgalmakról is meg kell emlékeznünk, melyek legközelebb a fővárosban indultak meg, de már-már a vidékre is kezdenek kihatni s Isten segedelmével sokat fognak tehetni arra nézve, hogy a vallás és egyház iránti érdekeltséget életre keltsék abban a korban, mikor a lélek arra legfogékonyabb. E mozgalom a pesti theologiai tanintézet kebelében vette kezdetét az zal, hogy buzgó theologus ifjak önkényt vállalkoztak, hogy a fővárosi községi iskolákban vasárnapi tanítást tartsanak. Jelenleg 28 fiatal lelkésznövendék 6 iskolában vezeti a vasárnapi tanítást, melyben minden konfessionalis jellegtől menten az örök életnek tiszta forrásából, a bibliából merített vallás-erkölcsi igazságok fejtegettetnek ; kézikönyv a biblia, tananyag a Jézus története és tanításai. Hogy e vasárnápi tanítások az országban szerte mentül jobban elterjesztessenek, alakult egy terjesztő társulat, mely titkárt tart, ki beuttazza a nagyobb gyülekezeteket és ismerteti a vasárnapi iskolák célját, hatását. Örömünkre szolgál, hogy Kecskemét és N.-Kőrös is már hajlandóságot mutatnak ily iskolák felállítására. Alakult ezenkívül az ifjúság körében egy társulat, ily címmel: „Keresztyén ifjak társulata," melynek célja mentül több ifjút bevonni a keresztyén vallásos élet körébe. Álláspontjának alapja a biblia, összetartó kapcsa a keresztyén szeretet és barátság. E társulat is, mihelyt alkalmas lakása lesz, azonnal megkezdi működését s egyszersmind belép a keresztyén ifjak társulatának nemzetközi szövetségébe, hogy mintegy szorosabban érezze az egész világ keresztyénségével testvériességét. Időrendben utolsó, de jelentőségre nézve első rendű jelensége a lefolyt évnek azon közlelkesedés volt, mely a Luther születése négyszázados évfordulója alkalmából országszerte rendezett ünnepélyeken nyilvánult. A mi e nyilvánulásokban különösen örvendetesnek jelezhető, az, hogy a hitélet nagy felújítója iránti kegyelet menten minden fanatismustól mindenütt oly kifejezést nyert, mely ha szó szerint nem is, de lényegileg azt hirdette, a mivel Győry Vilmos ez alkalommal tartott egyik beszédét végezte: „Vallásunk— mondá — legyen lelkünk igaz meggyőződése, ennek áldása láttassék meg egész életünkön, nyilvánuljon hű ragaszkodásban ahhoz, a mi a miénk és testvéri szeretetben és türelemben más vallást követő felebarátaink iránt." Világszerte a Lutherünnepélyek a lelkiismereti szabadság, a testvéri szeretet és a hit győ-