Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-10 / 32. szám

1017 PROTESTÁNS EGYEL uj testaméntomban kinyilatkoztatott beszédét hirdesse : az óvakodjék azok szövetségesévé lenni, a kik behomályositják beszédükkel és tetteikkel mindazt, a mit a keresztyének a múltban szentnek és magasztosnak találtak. És ha az illető mégis nem óvakodnék, akkor nincs más mit tenni, mint a veszprémi határozat értelmében eljárni és valamint az oly lelkészek, kik pusztán érzeimeiktől elvakittatva a magyar faj ellen diihöngenek, szigorúan büntetendők, ugy gondoskodni kell, hogy azok is, kik egy más faj ellen izgatnak, ártalmatlanokká tétessenek. S. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. — Hatodik közlemény. — 53. Az iglói ág. hitv. evang. főgymnázium értesitője. Közli Zimann János, e. i igazgató. A tanszemélyzet 13. tagból áll. Nyilv. és magántanulók száma 442 ; ezek közül ev. 142, r. kath. 131, ref. 98, izr. 58, gör. kath. 12, gör. kel. 1 ; anyanyelvre nézve magyar 239, németajkú 177, tótajku 27. 54. A karcagi négy osztályú ev. ref. gymnázium értesitője. IX. évfolyam. Szerkeszté Fogarasi Gábor, isk. igazgató. 3 rendes, 3 mellék- és vallás-tanár. Tanulók száma 72, kikből ref. 35, izr. 29, r. kath. 6, kel. gör. 2; mindnyájan magyarok. 55. A kassai állami főreáliskola értesitője. Közli Mauritz Rezső igazgató. E vastag füzet elején „az intézet 25 éves története * van előadva, közölve egyszersmind a beirt tanulók száma 1858 — 1883-ig, aztán a növendékek s a tanárok névjegyzéke következik időrendben ; kimutatás az Eötvös önképző-körről, s végül az igazgató alkalmi beszéde zárja be e fejezetet. Mauritz Rezső ezen történelmi feljegyzései után egy értekezés közöltetik, melynek cime : A víz, különösen közegészségügyi szempontból, tekintettel Kassa belváros ivóvizeire, Vadász Józseftől. 15 rendes-tanar, 6 segéd- és vallás-tanár. Tanulók száma az év végén 202, kikből izr. 98, r. kath. 52, ev. 41, ref. 10, unitárius 1. 56. Programm des evang. Gymnasiums A. B. zu Mediasch (Medgyes) und der damit verbundenen Lehranstalten. VeröíTentlicht vom Rector Gusztáv Fr. Schuller. Értekezés : III. (IV.) Frigyes császár érintkezései Magyarországgal 1440—1453. E becses tanulmány szerzője Brandsch Rudolf, kinek hátrahagyott irataiból Werner Károly tette közzé a tanulmány első felét a tavalyi, második felét az idei értesítőben. A gymn. tantestület 21 tagból, a polgári iskolai 6 tagból áll. Tanulók száma a tanév elején a gymnáziumban 140, az ezzel kapcsolatos tanítóképezde három osztályában 8, a polgári iskola hat osztályában 407. Ezek közül vallásra nézve ev. 288, r. kath. 31, gör. kath. 31, gör. kel. 25, izr. 19, ref. 6, unitárius 1 ; anyanyelvre nézve 331 német, 54 oláh, 22 magyar. Az intézet nov. 3-án nagy ünnepélyességei ülte meg a Luther ünnepet. 57 A miskolci ev. ref. főgymnázium értesitője. Szerkesztette Kun Pál, ez évi igazgató. Értekezés: M. Tullius Cicero „de officiis®-e irodalomtörténeti szempontból, G. Miháltz Ödöntől. 8 rendes, 4 segéd 5 vallástanár. Tanulók száma 445, kikből izr. 210, ref. 158, r. lZ^ÉS ISKOLAI LAP. 10]8 kath. 60, ev. 13, göp. kath. 2, gör. kel. 1. E füzet ára 30 kr. 58. A szepsiszentgyörgyi evang. reform. Székely-Mikó-kollegium értesitője. Áz elöljáróság megbízásából szerkesztette Benke István, tanvezető-tanár. Értekezés: Zwingli Ulrik nevelés-oktatási elvei, Benke Istvántól. Ezután Bodor Domokos igazg. tanár igazítja ki a tavalyi iskolai értesítőben közölt alapitók névsorában fölfedezett hiányoknt. A Benke István tanvezető tanár évzáró jelentéséből kiemeljük, hogy a közkönyvtár végleg rendeztetett s szakszerű felülbiralata is megejtetett. 11 rendes és segédtanár, 4 hitoktató ; a két félévben anyakönyvileg beirt összes tanulók száma 163, s igy 14-el több mint a mult-, és 19-el több mint az az előtti évben. 59. A békési ág. hitv. evang. egyházmegye patronátusa alatt álló szarvasi főgymnázium évi értesitője. Közzéteszi Benka Gyula, ideigl. igazgató. Adalék helyneveink magyarázásához cim alalt, e füzet élén becses földrajzi tanulmány olvasható Mihálfí Józseftől. Rendes tanár 12, vallás- és segédtanár 5. A tantestület legérdemesebb tagja, Tatay István, gond és munka által megviselt egészsége miatt ez év folytán visszavonult a tanítástól. Visszalépése a főgymnázium Szarvason való fennállásának félszázados évfordulójával esik össze, s ez alkalomból Tatay István visszapillantást vet azon 50 évre, mely szinte háromötöd részben az ő neve köré is fűzte történeti szálait. Tájékozásul és emlékül vázolja a lelépő igazgató az iskolának saját öszöndij-, és jutalom-alapjainak keletkezését az osztási feltételekkel együtt; az öt évvel ezelőtt jó részben ő általa kezdeményezett s megindított tanári nyugdijalap ma már 4789 frtra szaporodott fel. Beíratott 469 tanuló, kikből ev. 203, r. kath. 103. ref. 72, izr. 51, gör. kel. 37, gör. kath. 3; anyanyelv szerint volt magyar 445, tót 11, német 6, oláh 5, szerb 2. 60. A szatmdr-németi h. h. gymnázium XIV. értesitője. Szerkesztette Szathmáry Sámuel, ez időszerinti igazgató tanár. A tanulók anyanyelv és nemzetiség tekintetében magyaroknak Íratták magukat ; számuk 215, kik között, ref. 157, izr. 35, r. kath. 13, gör. kath. 9, ev 1. A reformatió és az iskola. — F. Richter előadása. — Egyoldalú felfogás volna a reformátiót csak az egyházi élet újjáalakításának tekinteni. Bizonyos ugyan hogy a lelkiismeret szabadsága, az ember akaratának egyedül az isteni akarat által való szabályozása és megkötői tsége, az egyedül az isteni kegyelembe vetett hit általi üdvözülés (tana) volt azon korszakalkotó mozgalomnak, melyet német reformatiónak nevezünk, szellemi hatalma; bizonyos ugyan továbbá, hogy ezen hatalom először is az egyház terén érvényesült és terjeszkedett részben a római uralom jármának lerázása, részben pedig az istenitiszteletnek és a társas életnek az apostoli időhöz mint előképhez való idomítása által; bizonyos tehát hogy a reformátió történetét elbeszélni első sorban az egyháztörténet van hivatva; azonban már Ranke feltüntette „Deutsche Geschichte im Zeitalter der Reformation« című művében, hogy van még egy általánosabb, szélesebb szempont, melyről a 16-ik század eseményei megfigyelendők, vizsgálandók, és mi mindnyájan ezen állásponton vagyunk, midőn a reformátiótól számítjuk nemcsak a német népnek, hanem Európa összes culturnemzeteinek ujabb kori történetét. A vallási mozgalmakkal egyidejűleg társadalmi mozgalom keletkezett 1017*