Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-06-22 / 25. szám

809 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 850 dig a legmelegebb szeretet hangján beszélnek egykori hivei. Tizenöt évig lelkészkedett Doedes Rotterdamban, midőn a királyi legmagasabb figyelem reá irányozódván, az ekkor már sokat munkálkodott tudóst 1859. május havában III. Vilmos Németalföld ma is uralkodó királya az utrechti főiskola theol. facrltásába nevezte ki professornak. Ugyanez év junius havának 22-ik napján tartá meg székfoglaló beszédét s vette át az azóta folyton az ő kezeiben levő ujszövettségi exegesis tanitását. Ennek a mai napon épen 25 esztendeje. Egy negyed század alatt sokat lehet épiteni vagy sokat rombolni. De talán egyetlen pályán sem oly sokat, mint éppen a theol. tanárságban. Hisz az Ur nyájának jövendő őrei a szerint lesznek jó avagy rosz pásztorokká, amint e hivatalra elkészíttetnek. Már pedig nem elég, hogy a theologus deák az academián professoraítól csupán a legelvontabb elmélet hig levére eresztett u. n. tudományt nyerjen, ha nem föltétlenül szükséges, hogy azokban éljen az a krisztusi szellem, mely a világnak abrázatát megváltoztatta, ezernyi ezer csodadolgokat tőn, a legszilajabb szenvedélyeket lecsillapította, s a Saulusokból Paulusokat formált. Ha az a krisztusi szellem nem hevíti a tanítókat, tanitásuk csak fénylik, de nem melegít, s nem hatja át tanítványaik szivét. Doedes talán nem olyan nagy tudós, mint a milyen kitűnő tanitó. De eredményében működése sokkal sikeresebb, mint sok u. n. világ-zsenié, kik teljesen kivülmaradnak tanítványaik érzelmi körén. Doedes, mint theologus, a németalföidi ref. egyházban most létező négy fractio közül, az u. n. mérsékelt orthodox irány hive és jelenleg legelső bajnoka. Sok elvi kérdésben határozott ellentétben van a modern theologiával, s annak ostromlásában fáradhatatlan, de fegyverei mindig oly nemesen választvák, hogy legnagyobb ellenfelei előtt is köztisztelet tárgya. Különösen Opzoomer-ra.], e mély elméjű, nagy tudományú s nemes kedélyű philosophussal volt mindjárt tanársága első éveiben nehéz tusája, melyben Doedes a csodák lehetősége mellett, Opzoomer pedig az ellen tört lándzsát. Huszonöt évi utrechti professorkodása alatt Doedesnek élete folyton tartó munkálkodás volt, s művei úgy számra, mint terjedelem- s tartalomra nézve Hollandia legelső theol. írói között biztosítanak neki helyet. Nevezetesebb művei: B

Inleiding tot de leer va7i God jDe leer aangaande God;1

1

» Theologische Encyklopaedie}

* , Hermenentiek/ »Het Heidelbergsch katekisme,* s még korábbi időből egy még ma is nagy figyelemreméltó , Text Kritiek,* melylyel a »hágai-társaságnál* arany érmet nyert. Ezeken kivül temérdek sok apróbb közleménye jelent meg elszórva a különböző folyóiratokban, legtöbb azonban a »Steemmen voor Waarheid en Vreede€

című jeles havi füzetekben. Doedes mint prédikátor is kitűnő helyet foglal a hollandi egyházi tudósok sorában. Beszédeiben az egyszerűség, világosság, könnyen érthetőség a legkiválóbb erények, s ha szónoki hévben nem érik is utol van Oosterzee-nek szívből fakadó s szívhez szóló kenetes beszédeit, de a boncoló ész mélységes kutatásai s az egésznek logicai berendezése s kifejtése nála bizonyára nagyobb fokon jelentkeznek s illetve tökéletesebb mint amannál. A theologiai közélet terén is még mindig nemcsak fáradatlanul, hanem valóságos ifjúi hévvel küzd. Nincs actualis kérdés;

melyhez Doedes hozzá ne szólana, még pedig mindig alaposan s nagy tudományos apparátussal. Mindezeknél fogva ő méltán örvend nagy népszerűségnek elvtársai között, s méltán élvezi még ellenfeleinek is tiszteletét. Nem is késtek ezek szeretett mesterük iránt rokonszenvüknek mindig s mindenütt kifejezést adni, a mikor és a hol csak arra alkalom adódott. Most is az örömnap közeledtével egész országos mozgalom indult meg arra nézve, hogy e kiváló jelességü férfiú jubileuma minél nagyobb ünneppé tétessék. Jelenlegi és volt tanítványai egyesülten igen diszes és értékes emléktárgyakat nyújtanak át neki, azok között az ő saját élet nagyságú mellképét. Tudós barátom dr. A. W. Bronsveid, utrechti lelkész pedig ez alkalomból az ünnepeltnek terjedelmesebb életrajzát fogja közrebocsátani. Mint hiteles értesülésből tudom, az üdvözlők sorából nem fognak hiányozni az ünnepeltnek magyarországi volt tanítványai s tisztelői sem. Ezek között első sorban említendő a budapesti ref. theol. akadémia tanári kara, mely külön feliratban fog üdvözlő érzelmeinek kifejezést adni. Én is, e sorok írásakor csupán a legmélyebb tisztelet, vonzalom és hála érzetétől vezettetém, s kiváló szerencsémnek tartom, hogy nekem jutott a kitüntetés, hogy a magyarhoni protestáns művelt közönséget egy minket is közelről érdeklő érdemes férfiú megérdemlett kitüntetésére figyelmessé tehetém. Azt hiszem, mindazok kik súlyt fektetnek még az igaz vallásosság, a tiszta erkölcs, tettetés nélküli kegyesség, szóval a legfenségesebb keresztyén erényekre, egyesülnek velem e pillanatban Prof. dr. F. J. Doedes iránt mélyen érzett nagyrabecsülésemben. Adja az ég, hogy e jeles férfiúnak élete még az éveknek hosszú során a legnemesebb örömök láncolata legyen. Tartsa meg az Isten testének erejét, lelkének vidámságát, korábbi könnyű röptű szellemét, hogy még sokakatv ezethessen amaz élővizekre, melyekből a ki iszik, soha meg nem szomjúhozik !! Szolnok, 1884. junius 15. Nagy Zsigmond, n. szebeni ref. h. lelkész. Doedesnek a közszeretetben és tiszteletben álló tanár életének fontos mozzanatáról Budapesf

en levő volt tanítványai is megemlékeztek s mai napon a következő levelet intézték hozzá holland nyelven : Mélyen tisztelt és nagytudományu tanár Ur! Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy ön iránt köszönetünket és hálánkat kifejezzük, most midőn Istfn kegyelméből elérte ama napot, melyen 25 éves jubileumát ünnepelheti annak, hogy az Úr szőllőjében, mint theologiai tanár működhetett. Mi tanitvanyai és tisztelői szívből kívánunk Önnek szerencsét. Isten tartsa meg drága életét még sok évekig s áldja meg Önt lelki, testi áldásai bőségével, hogy még sokan tanulhassák ismerni az Ön lábainál a legfőbb igazságokat. Az a lelkesedés, a melylyel Ön, nagytudományu férfiú, a legjobb erőit az evangelium hirdetésére s a tudomány terjesztésére fordította, égjen tovább is kiolthatatlan tűzzel. Ön is bátran teheti ama nyilatkozatot, a melyet tett egykor boldogult kedves barátja (Oosterzee.) „Istennek legyen hála, hogy szavaim annyi barátomnak, tanítványaimnak, kortársaimnak és szellemi rokonaimnak szivében találtak visszhangra!' A mi szivünkben is visszhangzanak Önnek szavai és magasztos gondolatai s épen, mert sem szavait, sem gondolatait nem feledtük el, azért zarándokolunk el a távolból, hogy tiszteletünket, ragaszkodásunkat bebizonyítsuk. Legyen kegyes rokonszenvét ezutánra is megőrizni irántunk és egyházunk iránt; mi biztosítjuk Önt szeretetünkről és kiváló nagyrabecsülésünkről. Isten, a mi Atyánk legyen és maradjon Önnel s áldja meg nemes munkáját.